Tényleg létezik egy hatodik érzék? A kutatók szerint többről van szó, mint megérzésről

Nemcsak a látás, a hallás vagy a tapintás segít eligazodni a világban. A tudósok szerint létezik egy kevésbé ismert „belső érzék” is, amely folyamatosan figyeli szervezetünk állapotát, és egyre több kutatás utal arra, hogy a mentális egészség szempontjából is kulcsszerepet játszhat.

Az iskolában azt tanuljuk, hogy az embernek öt érzékszerve van. Az utóbbi évek kutatásai azonban egy olyan képességre is egyre gyakrabban felhívják a figyelmet, amelyről a legtöbben még soha nem hallottak. Ez az úgynevezett interocepció, vagyis a szervezet azon képessége, hogy érzékeli és értelmezi a test belső folyamatait (pl. éhség, szomjúság, szívverés, légzés vagy fájdalom).

Bár ezt nem úgy tapasztaljuk meg, mint a látást vagy a hallást, a háttérben folyamatosan működik. Ennek köszönhetően érzékeljük például, ha szomjasak vagyunk, éhesek leszünk, gyorsabban ver a szívünk, vagy éppen túlmelegedett a szervezetünk.

Folyamatosan figyeli, mi történik a szervezetben

Az interocepció lényegében egy belső visszajelző rendszer. Az agy folyamatos információkat kap a szervezet különböző részeiből, majd ezek alapján segít fenntartani a szervezet egyensúlyát.

Jennifer Murphy, a Royal Holloway University of London kutatója és Freya Prentice, a University College London munkatársa a The Conversation oldalán megjelent összefoglalójukban kiemelték, hogy az interocepció biztosítja, hogy a test minden rendszere optimálisan működjön. A kutatók szerint ez a rendszer figyelmeztet bennünket arra is, ha szervezetünk egyensúlya megbillen: ennek hatására nyúlunk például ital után szomjúság esetén, vagy veszünk le egy pulóvert, amikor túl melegünk van.

Sokáig úgy gondolták, hogy az interocepció kizárólag ezeknek az alapvető testi szükségleteknek a szabályozásában játszik szerepet. Az újabb kutatások azonban ennél jóval összetettebb képet mutatnak.

A lelki egészségre is hatással lehet

A szakemberek szerint a test belső jelzéseinek pontos érzékelése összefügghet azzal is, hogyan reagálunk a stresszre vagy a nehéz érzelmi helyzetekre.

Ha valaki például egy társas helyzetben rendkívül intenzíven érzékeli saját szapora szívverését vagy izomfeszülését, az fokozhatja a szorongását. Mások viszont könnyebben felismerik ezeket a testi változásokat, és kevésbé élik meg fenyegetőnek őket.

A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy az interocepció zavara hozzájárulhat-e többek között:

• szorongás kialakulásához
• depresszióhoz
• poszttraumás stressz-zavarhoz (PTSD)
• bizonyos étkezési zavarokhoz

Bár az összefüggések még nem teljesen tisztázottak, egyre több vizsgálat utal arra, hogy a test belső jelzéseinek feldolgozása fontos szerepet játszhat az érzelmi működésben.

Nők és férfiak között is lehet különbség

Murphy és Prentice egy 93 kutatás eredményeit összegző elemzésben azt is megállapították, hogy az interocepció bizonyos formái eltérhetnek a két nem között.

A vizsgálatok alapján a nők egyes, főként szívverés érzékelésével kapcsolatos feladatokban átlagosan kevésbé pontos eredményt értek el, mint a férfiak. A szerzők szerint ez akár részben magyarázatot adhat arra is, hogy pubertás után miért gyakoribb a nők körében a szorongás és a depresszió.

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez csupán egy lehetséges magyarázat, hiszen a mentális betegségek kialakulását genetikai, hormonális, környezeti és társadalmi tényezők egyaránt befolyásolják.

Az éhség és a hangulat is összefügghet

Egy, az eBioMedicine folyóiratban megjelent kutatás azt vizsgálta, hogyan befolyásolja az éhség a hangulatot.

Az eredmények szerint azok a résztvevők, akik pontosabban érzékelték saját testi jelzéseiket, kevésbé tapasztaltak jelentős hangulatingadozásokat akkor is, amikor éhesek voltak.

A kutatás vezető szerzője, Nils Kroemer orvospszichológus szerint ez nem azt jelenti, hogy ezek az emberek kevésbé érezték volna az éhséget. Inkább arról van szó, hogy a belső jelzések pontosabb értelmezése segíthetett stabilabban kezelni az érzelmi reakciókat, így kevésbé ingadozott a hangulatuk.

Az anorexia kutatásában is fontos szerepet kapott

Különösen figyelemre méltó eredmények születtek az anorexia nervosa vizsgálatában.

Az UCLA kutatói abból indultak ki, hogy az anorexiában szenvedők idegrendszere másként dolgozhatja fel a gyomorból érkező jelzéseket. Ennek vizsgálatára egy speciális, lenyelhető vibráló kapszulát alkalmaztak, amely segítségével azt mérték, mennyire érzékelik a résztvevők a gyomrukból érkező ingereket.

Az eredmények azt mutatták, hogy az anorexiával élő betegek valóban nehezebben észlelik ezeket a belső jelzéseket, és ez a különbség még a testsúly rendeződése után is fennmaradhat.

A kutatás vezetője, Sahib Khalsa szerint az anorexia nervosában szenvedők nem egyszerűen figyelmen kívül hagyják a testükből érkező jelzéseket. A szakember úgy véli, inkább arról van szó, hogy idegrendszerük másként dolgozza fel a bélrendszerből érkező ingereket, ezért ezeket a jelzéseket nehezebb érzékelniük, megbízni bennük és tanulni belőlük. Ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegség egyes tünetei a súlygyarapodás után is fennmaradjanak.

Nem minden kutató ért egyet

Bár az interocepció kutatása egyre népszerűbb, a tudományos világban továbbra is vita zajlik arról, hogy valóban egyetlen "hatodik érzékről" beszélhetünk-e.

A Frontiers in Psychology folyóiratban megjelent véleménycikk szerzői – élükön Felix Schoeller MIT-hez kötődő kognitív kutatóval – úgy vélik, hogy az interocepció túl tág gyűjtőfogalom.

Szerintük számos különböző biológiai és idegrendszeri folyamatot sorolnak ugyanabba a kategóriába, ezért a jelenség ennél jóval összetettebb lehet. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a kifejezést sokszor olyan eltérő jelenségekre használják, amelyek valójában külön mechanizmusokon alapulnak.

Talán nem is hat, hanem sokkal több érzékünk van

A Londoni Egyetem érzékeléskutatója, Barry Smith szerint elképzelhető, hogy az embernek nem hat, hanem akár több tucat különböző érzékelési rendszere is létezik.

Ide tartozhat például az egyensúly érzékelése, a fájdalom, a testhelyzet és a mozgás érzékelése, valamint a belső szervek működésének folyamatos figyelése is.

Mindez arra utal, hogy az emberi érzékelés jóval összetettebb annál, mint amit hosszú ideig gondoltunk.

Miért lehet fontos a jövőben?

Az interocepció kutatása még viszonylag fiatal tudományterület, de a szakemberek szerint hosszú távon jelentős szerepet kaphat a mentális betegségek jobb megértésében.

Ha sikerül pontosabban feltárni, hogyan dolgozza fel az agy a testből érkező belső jelzéseket, az új diagnosztikai módszerek és célzottabb kezelések kifejlesztéséhez is hozzájárulhat.

Bár még számos kérdés vár megválaszolásra, a jelenlegi eredmények arra utalnak, hogy a szervezetünk folyamatosan kommunikál velünk – csak nem mindig vesszük észre ezeket az apró jelzéseket. A kutatók szerint éppen ezeknek a belső üzeneteknek a jobb megértése segíthet abban, hogy a jövőben hatékonyabb kezelések szülessenek a szorongás, a depresszió és más mentális egészségügyi problémák esetén.

Figyelmébe ajánljuk

Tudósok szerint létezik egy „hetedik érzék”, amellyel távolról is érzékelhetünk tárgyakat

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!