A tudósok felfedezték a magas vérnyomás meglepő okát – semmi köze a stresszhez, az étrendhez vagy a testsúlyhoz

Meglepő teóriával álltak elő a tudósok a magas vérnyomás kialakulása kapcsán.

Az elmúlt évtizedekben a magas vérnyomást elsősorban életmódbeli tényezőkkel magyaráztuk: túl sok só, kevés mozgás, krónikus stressz, túlsúly. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy az okok egy része jóval mélyebben, az agyban keresendő – mégpedig egy olyan területen, amelyről eddig kevesen gondolták volna, hogy szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában.

Egy kevéssé ismert agyterület kerül a figyelem középpontjába

A Circulation Research folyóiratban megjelent tanulmánybanban a kutatók az agytörzs egyik apró régióját, az úgynevezett oldalsó parafacialis területet vizsgálták. Ez az idegsejtcsoport alapvetően automatikus, tudattól független folyamatokat irányít: részt vesz a légzés ritmusának, a pulzusszámnak és az emésztésnek a szabályozásában. Akkor is működésbe lép, amikor nevetünk, köhögünk vagy intenzíven mozgunk – ilyenkor az erőteljes kilégzést segíti.

A kutatók azonban azt találták, hogy ennek a régiónak az aktiválása nemcsak a légzésre hat, hanem az erek állapotára is. Pontosabban: olyan idegi jeleket indíthat el, amelyek összehúzzák az erek falát, és ezzel megemelik a vérnyomást.

Mi történt a laboratóriumban?

A vizsgálat során patkányokon figyelték meg, mi történik akkor, ha az oldalsó parafacialis régió idegsejtjeit mesterségesen serkentik vagy éppen gátolják. Amikor ez az agyterület aktív volt, az állatok vérnyomása emelkedett. Amikor viszont az idegi aktivitást lecsökkentették, a vérnyomás visszatért a normális tartományba.

A kutatás vezetője, Dr. Julian Paton, az Aucklandi Egyetem fiziológusa úgy fogalmazott: olyan agyi mechanizmust sikerült azonosítaniuk, amely önmagában képes magas vérnyomást fenntartani. Megfigyeléseik szerint magas vérnyomás esetén ez a terület kórosan aktív, míg gátlásakor az erek ellazulnak, és a vérnyomás normalizálódik – mindez anélkül, hogy a légzés szabályos menete sérülne.

Az idegrendszer „harcolj vagy menekülj” üzemmódja

A háttérben a szimpatikus idegrendszer működése áll. Ez az idegrendszeri hálózat felelős a szervezet gyors reagálásáért veszélyhelyzetben: emeli a pulzust, fokozza az izomműködést, és összehúzza az ereket. Rövid távon életmentő, tartós aktiválódása azonban kóros állapotokhoz vezethet.

A kutatás szerint az oldalsó parafacialis régió képes bekapcsolni ezt a „vészüzemmódot”, és hosszú távon is fenn­tartani az érösszehúzódást. Ez új megvilágításba helyezi azt, miért alakul ki egyeseknél magas vérnyomás akkor is, ha életmódjuk látszólag rendezett.

Nem ez az első jel, hogy az agy érintett lehet

Az eredmények illeszkednek egy tágabb tudományos irányhoz. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az agy más területei, például a hipotalamusz – amely szintén a szimpatikus idegrendszer szabályozásában játszik szerepet – szintén kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással. Egy laboratóriumi modell szerint, ha ezek az agyi központok túlműködnek, az növeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a demencia kockázatát is.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Fontos hangsúlyozni: a mostani eredmények állatkísérleteken alapulnak. Ahhoz, hogy pontosan megértsük, embereknél is hasonló mechanizmus működik-e, további vizsgálatokra van szükség. Az sem egyértelmű még, hogy a magas vérnyomásos esetek mekkora részéért felelhet ez az idegi útvonal.

Ugyanakkor a felfedezés új terápiás irányokat vet fel. A jövőben elképzelhetővé válhatnak olyan kezelések, amelyek nem elsősorban az erekre hatnak közvetlenül, hanem az agy bizonyos idegi központjait csendesítik le, csökkentve a kóros szimpatikus aktivitást.

A klasszikus tanácsok továbbra is érvényesek

Mindez nem jelenti azt, hogy az életmódbeli tényezők szerepe háttérbe szorulna. A magas vérnyomás továbbra is az egyik leggyakoribb krónikus betegség, és bizonyítottan növeli a stroke, a szívinfarktus, az érrendszeri károsodások és a szellemi hanyatlás kockázatát. A testsúly rendezése, a rendszeres mozgás, a sóbevitel mérséklése és a kiegyensúlyozott étrend továbbra is alapvető pillérei a megelőzésnek és a kezelésnek.

Az új kutatások azonban arra emlékeztetnek, hogy a vérnyomás nem pusztán „mechanikus” kérdés. Az agy és az idegrendszer finom szabályozása legalább olyan fontos, mint az, amit a tányérunkra teszünk vagy ahogyan a napjainkat szervezzük.

Figyelmébe ajánljuk

Diagnosztizálatlan magas vérnyomás: ezek a tünetek árulkodnak arról, ha gond van

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!