Hét nap étel nélkül: így változik meg az emberi test a teljes éhezés harmadik napjától

A modern kutatások egyre pontosabban tárják fel, milyen mélyreható folyamatokat is indít el a szervezetben a tartós kalóriamegvonás.

A böjtöt világszerte milliók alkalmazzák – fogyási céllal, anyagcsere-javítás érdekében vagy spirituális okokból –, ám a hosszabb távú éhezés biológiai hatásairól még mindig meglepően keveset tudunk. A Nature Metabolism folyóiratban megjelent új tanulmány most először enged bepillantást abba, milyen drámai változásokat él át a szervezet már a harmadik nap táján – és hogy ezek az előnyök messze túlmutatnak a fogyáson.

A londoni Queen Mary Egyetem Precision Healthcare University Research Institute (PHURI) kutatói a Norvég Sporttudományi Iskolával közösen 12 egészséges felnőttet (öt nőt és hét férfit) vontak be egy szigorú, hét napig tartó vízböjt vizsgálatába. Minden résztvevő folyamatos orvosi felügyelet mellett böjtölt, miközben a kutatók naponta több mint 3000 plazmafehérje változását rögzítették. Ez az elemzési módszer lehetővé tette, hogy a tudósok először írják le részletesen a szervezet szervrendszereinek összehangolt, szinte „programozott” válaszát a teljes éhezésre.

Mi történik a szervezettel a harmadik naptól?

A közkeletű elképzeléssel ellentétben a test nem az első napon lép át éhezési üzemmódba. Az igazi fordulat a harmadik nap környékén következik be. Ekkor történik meg a glükóz alapú energiafelhasználás „lecserélése” a zsírból történő energiaelőállításra. A máj ketonokat kezd termelni, amelyek a szervezet alternatív üzemanyagává válnak. Ezzel párhuzamosan csökken a leptin – az étvágyat szabályozó hormon – szintje, miközben a receptorai érzékenyebbé válnak. Aktiválódnak a sejttisztító, regeneráló mechanizmusok, köztük az autofágia, és több mint ezer olyan fehérje módosul, amely az anyagcserében, a gyulladás szabályozásában, az immunműködésben vagy a szöveti regenerációban játszik szerepet.

A kutatás egyik legizgalmasabb eredménye a tenascin-R nevű fehérje változásának dokumentálása volt. Ez a fehérje leginkább az idegrendszerben ismert, így változása arra utalhat, hogy a tartós éhezés akár az agy szerkezetére és az idegsejtek közti kommunikációra is hatással lehet.

Mindez azt jelenti, hogy biztonságos körülmények között, megfelelő orvosi felügyelet mellett a többnapos böjt nem pusztán a testsúlyt csökkenti, hanem az emberi szervezet biológiáját is átprogramozza, méghozzá sokrétű módon.

Fehérjeváltozások és immunrendszeri alkalmazkodás

A kutatók a fehérjeváltozásokat kilenc különböző mintázatra osztották. Egyes fehérjék szintje folyamatosan emelkedett, mások hirtelen zuhantak, megint mások csak bizonyos napokon értek el csúcspontot. Ezek a mintázatok lehetővé tették, hogy a tudósok pontosan feltérképezzék, hogyan hangolja át a szervezet az anyagcsere-, immun- és strukturális folyamatait az éhezéshez való alkalmazkodás során.

Külön figyelemre méltó megállapítás volt a nitrogénkiválasztás csökkenése. Ez arra utal, hogy a szervezet az éhezés során fokozatosan „megtanulja”, hogyan óvja az izomszövetet – egy olyan evolúciós mechanizmus, amely a túlélés szempontjából kulcsfontosságú.

Ugyancsak érdekes a SWAP70 fehérje csökkenése, amelynek szerepe lehet a reumatoid artritisz folyamataiban, illetve a HYOU1 nevű fehérje mérséklődése, amelyet a szívbetegségekkel hoznak összefüggésbe. Ezek a változások arra utalnak, hogy az éhezés bizonyos gyulladásos és anyagcsere-folyamatokra kedvezően hathat – bár ennek klinikai jelentősége még további kutatásokat igényel.

A résztvevők átlagosan 5,7 kilogrammot fogytak a hét nap alatt, ami zsírból és izomból egyaránt származott. Érdekes módon a az izomtömeg három napnyi normál étkezés után szinte teljes mértékben helyreállt, míg a zsírtömeg alacsony maradt. Ez arra utal, hogy kontrollált körülmények között a szervezet képes úgy alkalmazkodni, hogy az izomvesztés minimális legyen, miközben a zsírégetés hatékony marad.

Nem csak előnyök: a hét napos böjt kockázatai

Bár a tudományos eredmények ígéretesek, a többnapos böjt korántsem veszélytelen. A szakértők több kockázatra is felhívják a figyelmet.

A kiszáradás például gyakori veszély, hiszen a napi folyadékbevitel jelentős része ételekből származik. Emellett előfordulhat ortosztatikus hipotenzió – hirtelen szédülés felálláskor –, elektrolit-egyensúlyzavar, illetve nem megfelelő újratáplálás esetén akár életveszélyes „refeeding szindróma” is kialakulhat.

Miben különbözik a 3 napos, a 7 napos és a 10 napos böjt élettani hatása?

A böjt különböző hosszúságú formái nagyon eltérő biológiai reakciókat váltanak ki, és nem mindegy, hogy a szervezet mikor milyen üzemmódba kapcsol. Bár a tudomány egyre több adatot gyűjt a rövidebb és hosszabb böjtölések hatásairól, fontos hangsúlyozni, hogy a 7–10 napos böjt extrém terhelést jelent, és csak szigorú orvosi felügyelettel tekinthető biztonságosnak. A következő áttekintés a jelenleg elérhető kutatások – köztük a Nature Metabolism, a Valter Longo-féle böjtkutatások, valamint klinikai éhezési vizsgálatok – alapján készült.

A 3 napos böjt (72 óra): a biológiai „kapcsoló”, ahol minden elindul

Mit tudunk biztosan? A 3. nap körül történik meg a böjt biológiai fordulópontja, amikor a szervezet ténylegesen átáll az éhezési üzemmódra.

Fő élettani változások:

• Ketózis elmélyül: A máj ketonokat termel, amelyek átveszik az agy energiaellátásának jelentős részét. Ez a folyamat csökkentheti a gyulladást és stabilizálhatja az idegrendszert.
• Autofágia aktiválódik: A sejtek elkezdik lebontani a hibás fehérjéket, sérült mitokondriumokat. Ez az a folyamat, amely miatt sokan a böjt „sejtszintű nagytakarításáról” beszélnek.
• Inzulinszint csökken, inzulinérzékenység nő: A vércukorszabályozás javulhat.
• Immunsejt-megújulás kezdete: Valter Longo kutatásai szerint 3 nap alatt a szervezet csökkentheti a sérült, idős immunsejtek számát.

A 3 napos böjt fő jellemzője:

Itt indulnak be a regenerációs folyamatok, de még viszonylag kontrollálható, kevésbé kockázatos élettani „átállás” történik.

A 7 napos böjt: mély szisztémás áthangolódás

A hétnapos vízböjt már jelentősen túlmutat a biológiai adaptáció kezdetén. A Nature Metabolism tanulmánya itt szolgált a legátfogóbb bizonyítékkal: több mint 1000 fehérje változik meg a vérben, és ezzel a szervezet működésének szinte minden aspektusa új ritmusba kerül.

Fő élettani hatások:

• Stabil ketózis: Az agy szinte teljesen ketonokra áll át – ez néha mentális tisztaságérzést idéz elő.
• Izomvédelem javul: A nitrogénkiválasztás csökkenése arra utal, hogy a szervezet megtanulja minimalizálni az izombontást.
• Gyulladásos markerek csökkenése: Például a reumatoid artritiszhez köthető SWAP70 fehérje szintje mérséklődik.
• A leptin hormon csökkenése: Ez paradox módon nem fokozza az éhséget, hanem javítja a leptinreceptorok érzékenységét.
• Idegrendszeri változások: A tenascin-R fehérje módosulása arra utal, hogy az idegsejtek közötti kommunikáció áthangolódhat.
• Immunrendszeri „reset”: Több különböző immunfehérje aktivitása változik meg.

A 7 napos böjt fő jellemzője:

Ez már egy mély élettani átprogramozás, amely nemcsak anyagcserére, hanem immun-, hormonális és idegrendszeri folyamatokra is kiterjed.

A kockázatok azonban nőnek:

• kiszáradás,
• elektrolitzavarok,
• ortosztatikus hipotenzió,
• refeeding szindróma veszélye.

A 10 napos böjt: extrém élettani stressz, más minőségű adaptációval

A 10 napos böjt kutatása még korlátozottabb, de a történelmi éhezési megfigyelések, klinikai böjtprogramok (pl. Buchinger-féle terápiák), valamint laboratóriumi eredmények alapján megvonhatjuk a következtetéseket.

A 10 nap már extrém terhelés, amelyet csak szigorúan orvosi környezetben szabad végezni.

Fő élettani változások 7 nap után, a 10. napig:

• Mély energia- és anyagcsere-újrahangolás: A ketonok extrém fázist érnek el. A szervezet működése gyakorlatilag „minimális üzemmódra” kapcsol.
• Hormonális áthangolódás tovább mélyül: A pajzsmirigy működése lassulhat – a szervezet spórolni próbál.
• A kortizolszint megemelkedhet a tartós stressz miatt.
• Autofágia tetőzése: A sejtszintű bontási-felújítási mechanizmusok a csúcspontjukra érnek. A test ilyenkor a „legrosszabb minőségű” sejteket bontja le.
• Izomtömeg-vesztés kockázata nő: Hiába adaptál a szervezet, a 10. nap körül már nehezebb megőrizni az izmot.
• Az immunrendszer átmeneti gyengülése: A rövid távú regeneráció mellett átmeneti „immuncsend” is felléphet.
• Elektrolitzavarok extrém kockázata: Kálium-, nátrium-, foszfáteltérések léphetnek fel, melyek akár szívritmuszavarhoz is vezethetnek.

A 10 napos böjt fő jellemzője:

Ez már nem csupán egy biológiai átprogramozás, hanem egy túlélési mechanizmus, amelyet a szervezet csak komoly áron tud fenntartani.

A 10 napos böjt egészségügyi előnyei nem bizonyítottak egyértelműen, a kockázatok viszont dokumentáltak – ezért laikus környezetben nem ajánlott.

A böjt kifejezetten ellenjavallt:

• cukorbetegeknek,
• étkezési zavarokkal élőknek,
• veseelégtelenségben szenvedőknek,
• várandósoknak és szoptató anyáknak,
• gyermekeknek és serdülőknek.

Orvosi felügyelet nélkül még egészséges felnőttek számára sem ajánlott ilyen extrém böjtbe kezdeni — a vizsgálat résztvevői is szakemberek állandó ellenőrzése alatt álltak.

Kapcsolódó cikk

Időszakos böjt: biztonságos vagy inkább kockázatos? Ez mondják a szakemberek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!