Mi történik a testünkkel 24 órás böjt alatt? Egy videó részletesen bemutatja
Egy animációs videó bemutatja, mi történik a szervezetben egy 24 órás böjt alatt.
Egy friss animációs kisfilm pontosan szemlélteti, mi zajlik le a szervezetben, ha egy teljes napig megvonjuk magunktól az ételt.
A mindössze 45 másodperces illusztrált videót a GrowFit Health YouTube-csatorna készítette, mely aprólékosan mutatja be, hogyan indítja el a 24 órás táplálékmegvonás a testben a mélyreható regenerációs folyamatokat.
Azt magyarázza el, hogy az étkezés elhagyása után négy órával a szervezet leállítja az emésztést, az inzulinszint mérséklődik, és a test elkezdi a raktározott cukrot energiává alakítani - írja a Daily Mail.
Az inzulin egy kulcshormon, amely a vércukorszint egyensúlyát segít fenntartani. Ha a vércukor stabil, az nemcsak a közérzetet javítja, hanem a pihentető alvást és a koncentrációt is támogatja.
Nyolc óra elteltével, amikor a cukorraktárak apadni kezdenek, a test glükagont mozgósít – ez a szervezetben tárolt glükóz (vagyis cukor) kémiai formája, amelyet üzemanyagként használ.
A 12. órában a böjt egyfajta „mini” ketózis állapotába vezeti a szervezetet. Ilyenkor a test már a zsírt kezdi el bontani energiaként, miközben az inzulinszint tovább csökken.
16 óránál elindul az autofágia, vagyis az a folyamat, amikor a szervezet lebontja és újrahasznosítja az elöregedett, sérült sejteket.
Végül, 24 óra elteltével a test hivatalosan is „mély regenerációs üzemmódba” kapcsol: a fő energiaforrássá a zsír válik, csökken a gyulladás, és fokozódik az inzulinérzékenység. A test ekkor gyakorlatilag azt mondja: "köszönöm a szünetet".
Miért figyelmeztetnek az orvosok?
Bár a böjt hívei a regeneráló hatásokat hangsúlyozzák, a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a módszer kockázatokkal járhat.
A ketózis ugyanis – amely a 12. óra után kezdődik – a májat arra ösztönzi, hogy a zsírból ketonokat állítson elő. Ha ezek túl magas szintet érnek el, kialakulhat a ketoacidózis, amikor a vér túlságosan savassá válik. Kezelés nélkül ez akár életveszélyes állapot is lehet.
A kutatások arra is rámutatnak, hogy a tartósan magas ketonszint növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Emellett a hosszabb ideig fennálló autofágia sejtpusztulást válthat ki, ami bizonyos szerveket károsíthat.
Egyre többféle böjt-diéta
A 24 órás ételmegvonás mellett ma már többféle időszakos böjt elterjedt. A legszélsőségesebb az OMAD (One Meal A Day), vagyis az „egy étkezés naponta” étrend, amelynek követői úgy vélik, hogy így nő a produktivitás, javul a memória és a kognitív teljesítmény, valamint könnyebb a testsúly szabályozása.
Népszerű még a 16:8 módszer, amikor 16 órán át nem eszünk, majd a fennmaradó 8 órában – általában 10 és 18 óra között – bármit fogyaszthatunk. Sokan ezt könnyebben tarthatónak találják, mint a 5:2 diétát, ahol hetente két napon mindössze 500 kalóriát szabad bevinni.
Kinek nem ajánlott a 24 órás böjt? – A legfontosabb kockázatok
Bár a 24 órás böjt és az időszakos étkezési rendszerek sokak számára izgalmas és ígéretes módszereknek tűnnek, fontos tudni, hogy nem mindenki számára biztonságosak. Bizonyos csoportoknál a hosszabb táplálékmegvonás kifejezetten veszélyes lehet.
Az egyik legfontosabb kockázat a cukorbetegeket érinti. Mivel a böjt során ingadozhat a vércukorszint, fennáll a hipoglikémia (alacsony vércukor) veszélye, különösen, ha az érintett inzulint vagy vércukorszintet csökkentő gyógyszert szed.
Szintén óvatosságra intik a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket. A ketózis alatt felszabaduló ketonok túlzott felhalmozódása megterhelheti a szívet, és egyes kutatások szerint hosszú távon növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
A várandós és szoptató nőknek sem ajánlott a böjt, hiszen a szervezetüknek folyamatos tápanyag- és energiaellátásra van szüksége, amelyet a hosszas ételmegvonás veszélyeztethet.
A nagyon alacsony testsúlyú vagy étkezési zavarban érintett személyek számára a 24 órás ételmegvonás komoly pszichés és fizikai terhelést jelenthet, és fokozhatja a meglévő problémákat.
Emellett a gyomor- és bélrendszeri betegségekkel küzdők esetében is előfordulhat, hogy a böjt rontja a tüneteket, például fokozza a refluxot vagy irritálja a gyomrot.
Időszakos böjt: biztonságos vagy inkább kockázatos? Ez mondják a szakemberek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
