Miért lesz valaki rákos, míg más ugyanazokkal a kockázatokkal sem betegszik meg?

Sokan felteszik a kérdést: hogyan lehetséges, hogy valaki évtizedeken át dohányzik, mégsem alakul ki nála daganatos betegség, míg más egészségesen él, mégis rákot diagnosztizálnak nála? A válasz természetesen nem egyszerű, de egy frissen megjelent, rangos kutatás közelebb vihet bennünket a megértéséhez.

A Cambridge-i Egyetem, az Edinburgh-i Egyetem, a Yale Egyetem és több nemzetközi kutatóintézet tudósai olyan eredményeket publikáltak a Nature folyóiratban, amelyek szerint az öröklött genetikai háttér sokkal nagyobb szerepet játszik a daganatok kialakulásában és fejlődésében, mint azt korábban gondolták. A tanulmány szerint a jövőben a személyre szabott daganatmegelőzés és kezelés egyik alapköve lehet annak feltérképezése, hogy az egyes emberek genetikai sajátosságai miként befolyásolják a betegség kialakulását.

Nem mindenki reagál ugyanúgy ugyanarra a rákkeltő hatásra

A kutatók egy különleges egérkísérletet végeztek, amelynek egyik legnagyobb előnye az volt, hogy minden állat ugyanabban a környezetben élt, ugyanazt a táplálékot kapta, és ugyanakkora mennyiségű rákkeltő anyagnak volt kitéve. Így a kutatók gyakorlatilag kizárhatták a környezeti tényezők hatását, és kizárólag azt vizsgálhatták, milyen szerepet töltenek be az örökölt gének.

Négy, genetikailag eltérő egértörzset használtak, amelyek májrákra való hajlama is különbözött. Az állatok ugyanazt a dietil-nitrozamin (DEN) nevű rákkeltő vegyületet kapták, amelyhez hasonló anyagok például a dohányfüstben is előfordulhatnak. Ezután közel 600 daganat genetikai fejlődését elemezték, egészen a legelső mutációktól kezdve a daganat előrehaladott állapotáig.

Az eredmények azt mutatták, hogy már egészen apró örökletes genetikai eltérések is jelentősen befolyásolhatják, milyen mutációk jelennek meg, milyen gyorsan fejlődik a daganat, és milyen biológiai utat jár be.

A rák kialakulásában több tényező dolgozik együtt

A daganatos betegségek akkor alakulnak ki, amikor a sejtek DNS-ében olyan hibák halmozódnak fel, amelyek miatt a sejtek elveszítik normális szabályozásukat. A sérült sejtek tovább osztódnak, miközben elmarad a természetes sejthalál folyamata.

A DNS-károsodást számos külső tényező elősegítheti, például a dohányzás, az UV-sugárzás, bizonyos vegyi anyagok vagy egyes vírusfertőzések. Mindez azonban önmagában még nem magyarázza meg, hogy ugyanazon kockázati tényezők mellett miért betegszik meg az egyik ember, míg a másik nem.

A mostani kutatás szerint ebben kulcsszerepet játszhatnak azok a genetikai sajátosságok, amelyeket születésünktől fogva hordozunk. Ezek ugyanis meghatározhatják, hogy szervezetünk hogyan reagál a DNS-károsodásra, milyen mutációk maradnak fenn, és végül milyen irányba fejlődik egy esetleges daganat.

„A rák nem teljesen a véletlen műve”

A kutatás vezetői szerint ez az egyik legfontosabb üzenete a vizsgálatnak.

- A rák nem teljesen véletlenszerűen alakul ki. Bár a daganatok gyakran ugyanarra a biológiai végpontra jutnak el, az odavezető utat nagymértékben az egyén genetikai háttere határozza meg – fogalmazott Duncan Odom professzor, a tanulmány társszerzője és hozzátette:

- Most először sikerült megmutatnunk, hogy az örökölt genetikai háttér milyen mértékben befolyásolja a mutációk kialakulását és a daganat fejlődésének útvonalait.

Az örökletes rák nem egyenlő a legtöbb rákos megbetegedéssel

Bár ez a kutatás az örökölt gének jelentőségét hangsúlyozza, fontos tisztázni, hogy a daganatos betegségek többsége nem öröklődik közvetlenül a családban. A szakemberek becslése szerint az összes daganat mindössze 5–10 százaléka vezethető vissza jól ismert örökletes génhibákra, például a BRCA gének mutációira. A legtöbb esetben a betegség kialakulását sok apró genetikai eltérés, az életmód, valamint a környezeti hatások együttesen alakítják.

Ez azt is jelenti, hogy akkor is kialakulhat daganat, ha a családban korábban senkinél nem fordult elő hasonló betegség, ugyanakkor a családi halmozódás sem jelenti azt, hogy valakinél biztosan meg fog jelenni a rák.

A daganatokban nemcsak örökölt, hanem szerzett mutációk is vannak

Az ember genetikai állománya nemcsak a születéskor kapott örökletes génváltozatokból áll. Életünk során folyamatosan újabb DNS-hibák keletkeznek a sejtjeinkben, amelyeket szerzett vagy szomatikus mutációknak neveznek. Ezek kialakulásában szerepet játszhatnak a természetes öregedési folyamatok, a dohányfüst, az UV-sugárzás, egyes vegyi anyagok vagy más környezeti tényezők.

A mostani kutatás egyik legfontosabb felismerése éppen az volt, hogy az örökölt genetikai háttér befolyásolja, mely szerzett mutációk maradnak fenn, és melyek vezethetnek végül daganat kialakulásához. A rák tehát nem egyetlen genetikai hiba következménye, hanem egy hosszú, többlépcsős folyamat eredménye.

Mit jelenthet ez a betegek számára?

A kutatás egyik legizgalmasabb következménye az úgynevezett precíziós orvoslás fejlődése lehet. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nemcsak magát a daganatot, hanem a beteg örökletes genetikai sajátosságait is figyelembe vehetik a kezelések megtervezésekor.

Dr. Sarah Aitken, a Yale Orvostudományi Kar kutatója szerint a jövő daganatszűrési programjai és megelőzési stratégiái várhatóan egyre inkább számolnak majd az örökölt genetikai különbségekkel is. Ugyanez igaz lehet a gyógyszeres kezelésekre, hiszen egyes terápiák hatékonyságát is befolyásolhatja a genetikai háttér.

A kutatás hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz is, hogy a veszélyeztetettebb embereknél korábban kezdődjenek a szűrővizsgálatok, míg másoknál elkerülhetővé váljanak a szükségtelen beavatkozások.

A gének nem jelentik azt, hogy minden előre el van döntve

A kutatás eredményei sem azt jelentik, hogy a génjeink teljes mértékben meghatározzák a sorsunkat. A genetikai hajlam csupán a kockázatot módosítja, nem pedig biztosítja a betegség kialakulását.

A daganatos betegségek jelentős része ma is megelőzhető lenne az ismert kockázati tényezők csökkentésével. A dohányzás mellőzése, az egészséges testsúly megőrzése, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a túlzott alkoholfogyasztás kerülése, a megfelelő napvédelem, valamint a HPV és a hepatitis B elleni védőoltás mind bizonyítottan hozzájárulhatnak egyes daganatok megelőzéséhez. Emellett a népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel továbbra is az egyik leghatékonyabb eszköz a betegségek korai felismerésére.

A genetikai vizsgálat nem ajánlott mindenkinek

Egy ilyen kutatás hallatán sokan gondolhatják úgy, hogy érdemes lenne genetikai vizsgálatot végeztetniük. A szakemberek szerint azonban erre nincs minden esetben szükség.

Genetikai tanácsadást és célzott genetikai vizsgálatot elsősorban akkor javasolnak, ha a családban több közeli hozzátartozónál is előfordult ugyanaz a daganattípus, ha a betegség szokatlanul fiatal életkorban jelentkezett, vagy ha olyan daganatot diagnosztizáltak, amelyről ismert, hogy gyakran örökletes génhibával függ össze.

Az átlagos kockázatú emberek számára továbbra is a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, az egészséges életmód és az orvosi ajánlások követése jelenti a leghatékonyabb megelőzési stratégiát. Ha valakiben mégis felmerül az örökletes daganathajlam gyanúja, érdemes először háziorvosával vagy genetikai tanácsadóval konzultálnia.

Mely daganatoknál a legerősebb az örökletes tényező?

Bár a daganatos betegségek többsége nem öröklődik, vannak olyan ráktípusok, amelyeknél az örökletes génhibák jelentősen növelhetik a kockázatot. Ezek közé tartozik például az emlő- és petefészekrák egy része, amely összefüggésbe hozható a BRCA1 és BRCA2 gének mutációival. Ezek a génváltozatok nem magát a betegséget örökítik tovább, hanem azt a hajlamot, hogy az érintetteknél életük során nagyobb valószínűséggel alakuljon ki daganat.

Hasonlóan ismert örökletes állapot a Lynch-szindróma is, amely elsősorban a vastagbél- és méhtestrák kockázatát növeli, de más daganattípusok kialakulásának esélyét is fokozhatja. Ritkábban előfordulnak olyan öröklődő génhibák is, amelyek a prosztatarák, a hasnyálmirigyrák vagy egyes pajzsmirigydaganatok megjelenésének valószínűségét emelik.

Az orvosoknak általában akkor merül fel az örökletes daganatszindróma gyanúja, ha ugyanabban a családban több közeli hozzátartozónál is előfordult azonos vagy egymással összefüggő daganatos betegség, ha a rák szokatlanul fiatal életkorban alakult ki, vagy ha valakinél egyszerre több, egymástól független daganatot diagnosztizálnak. Ilyenkor genetikai tanácsadás és célzott genetikai vizsgálat segíthet tisztázni, hogy valóban fennáll-e örökletes hajlam.

Az örökletes génhiba felismerése nemcsak az érintett beteg számára lehet fontos. Ha bebizonyosodik egy ilyen eltérés jelenléte, a családtagok is tájékozódhatnak saját kockázatukról, és szükség esetén korábban kezdhetik meg a szűrővizsgálatokat vagy más megelőző intézkedéseket. A cél nem az, hogy bárkit megijesszenek egy genetikai eredménnyel, hanem hogy a fokozott kockázatot időben felismerve nagyobb eséllyel lehessen megelőzni vagy korai stádiumban felfedezni a betegséget.

A jövőben személyre szabottabb lehet a rákmegelőzés

A mostani kutatás nem írja felül mindazt, amit eddig a daganatok kialakulásáról tudtunk, hanem egy újabb fontos darabbal egészíti ki a képet. Megmutatja, hogy az örökölt génjeink nemcsak azt befolyásolhatják, mekkora eséllyel alakul ki egy daganat, hanem azt is, milyen úton fejlődik a betegség.

A kutatók szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata annak feltérképezése lesz, miként lehet ezeket az ismereteket a mindennapi orvosi gyakorlatba átültetni. Ha ez sikerül, a jövőben pontosabban meghatározható lehet, kik szorulnak fokozott megfigyelésre, személyre szabottabbá válhatnak a szűrőprogramok, és a kezelések is jobban igazodhatnak az egyes betegek genetikai sajátosságaihoz. Ez pedig hosszú távon javíthatja a daganatos betegségek megelőzésének és gyógyításának eredményességét.

Figyelmébe ajánljuk

Így kezdődik a rák – A tudósok leírták azt a fordulópontot, ahol a sejtek kontrollálatlanul szaporodni kezdenek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!