Kutatás
Radioaktív túlélők? Mit tanulhatunk a csernobili farkasoktól 40 évvel a katasztrófa után
Negyven évvel csernobili katasztrófa után az ott élő farkasok története nemcsak a természet elképesztő alkalmazkodóképességéről szól, hanem arról is, milyen rejtett biológiai folyamatok segíthetik a túlélést egy ilyen veszélyes környezetben.
Bélbaktériumokkal meghatározható a bőrrák kockázata – de van egy bökkenő
A kutatók szerint a bélben lévő kulcsfontosságú baktériumcsoportok mennyiségében mutatkozó különbségek akár 94%-os pontossággal is előre jelezték a rák kiújulását.
Miért fut végig a hideg a hátán egy dallamtól és lesz libabőrös? Ezért érezzük a „művészi borzongást”
Az ilyenkor érzett borzongás talán az egyik legszebb példája annak, hogyan képes az emberi test és elme együtt reagálni a világra – és arra, amit művészetnek nevezünk.
Nem mindegy, mennyi ideig marad bent a széklet – többet számít, mint gondolná
A bélrendszer ritmusa nem csupán egyéni sajátosság, hanem az egész szervezet működésének egyik kulcsa. Érdemes tehát odafigyelni rá – mert lehet, hogy többet mond az állapotáról, mint gondolná.
Elég lesz megszólalnia – a mesterséges intelligencia már a hangunk alapján kiszűrheti a rákot
Ön bízna egy olyan diagnózisban, amit egy szoftver állít fel pusztán a hangja alapján? Megkönnyítené a mindennapjait, ha otthonról is elvégezhetne egy ilyen szűrést?
Mi vonzza a kullancsokat? Ezt állítja egy friss kutatás
Tényleg tudatosan kiválasztják az áldozataikat?
8–10 hét után látványos a változás: ez a mozgásforma segíthet végre jól aludni
A legfrissebb kutatások ez a mozgásforma az alvásminőségre igen kedvező hatással lehet – akár már viszonylag rövid idő alatt.
Meglepő felfedezés boncoláskor: ezért lehetnek színesek a nyirokcsomók halál után
A színes nyirokcsomók első látásra különös, sőt ijesztő jelenségnek tűnhetnek. Valójában azonban egy mélyebb történet részei.