Nem mindegy, milyen melegen issza a kávét: a forró italok súlyos betegséget okozhatnak a tudósok szerint

Egy közel egymillió ember adatait vizsgáló brit kutatás szerint a nagyon forró tea és kávé fogyasztása jelentősen összefügghet a nyelőcsőrák egyik típusának kialakulásával. A kutatás ugyanakkor nem azt bizonyítja, hogy maga a kávé vagy a tea okozza a daganatot: úgy tűnik, elsősorban az ital hőmérséklete lehet fontos.

Az Oxfordi Egyetem kutatói csaknem 980 ezer középkorú brit felnőtt adatait elemezték a UK Biobank és a Million Women Study nevű nagy egészségügyi adatbázisokból. A résztvevőket arról is megkérdezték, hogyan szeretik inni a forró italaikat: melegen, forrón vagy nagyon forrón. Arra is válaszolniuk kellett, hogy naponta hatnál kevesebb vagy legalább hat forró italt fogyasztanak-e. A résztvevők egészségi állapotát több mint egy évtizeden keresztül követték, ez idő alatt 2348 nyelőcsőrákos esetet azonosítottak.

A nyelőcső az a nagyjából 25 centiméter hosszú izmos cső, amely a száj és a gyomor között továbbítja az ételt és az italt. A mostani kutatás azért különösen érdekes, mert nem egyszerűen „nyelőcsőrákról” beszél: a kutatók azt találták, hogy a nagyon forró italok és a nyelőcsőrák egyik típusa között volt erős kapcsolat, miközben a másik fő daganattípusnál ugyanez nem látszott.

Nem minden nyelőcsőrákra ugyanúgy hat

A nyelőcsőráknak két fő típusa van. Az egyik a laphámsejtes karcinóma (a nyelőcső belső felszínét borító sejtekből kiinduló rosszindulatú daganat), a másik pedig az adenokarcinóma (mirigysejtekből kiinduló daganat). A két betegség nem teljesen ugyanott és nem ugyanazokkal a biológiai folyamatokkal alakul ki. Az Egyesült Államokban például az adenokarcinóma különösen gyakori, míg a laphámrák világszerte jelentős arányt képvisel.

Az új kutatásban a forró italok hőmérséklete elsősorban a laphámsejtes karcinómával mutatott kapcsolatot, az adenokarcinómánál viszont nem találtak hasonló összefüggést. Ez azért lényeges, mert a „forró italok megháromszorozzák a nyelőcsőrák kockázatát” típusú leegyszerűsítés félrevezető lehet. A vizsgálat valójában egy konkrét daganattípus esetében talált erős kapcsolatot.

A kutatók 1045 laphámsejtes karcinómás és 1303 adenokarcinómás esetet azonosítottak. Az adatok alapján azoknál, akik nagyon forrón szerették inni a teát vagy a kávét, a laphámsejtes karcinóma kockázata több mint háromszorosa volt azokénak, akik meleg hőmérsékletet részesítettek előnyben. Az adenokarcinómánál azonban nem jelent meg ugyanez a minta.

Ez arra utalhat, hogy a forró folyadék okozta közvetlen hőhatás elsősorban a nyelőcső felszínét borító sejtekben játszhat szerepet, bár ezt az új kutatás önmagában nem bizonyítja.

Mit jelent valójában a háromszoros kockázat?

A „háromszoros kockázat” kifejezés könnyen ijesztőnek tűnhet, de önmagában nem mondja meg, hogy egy adott ember mekkora eséllyel fog megbetegedni.

A háromszoros kockázat relatív kockázatot jelent: azt mutatja, hogy a nagyon forró italt kedvelő csoportban a betegség gyakorisága nagyobb volt, mint a meleg italt fogyasztó összehasonlítási csoportban. Nem azt jelenti, hogy három forró kávé után háromszorosára nő az ember saját, pillanatnyi rákosodási esélye.

Ez a különbség az egészségügyi hírek értelmezésénél különösen fontos. Ha egy ritka betegség alapvető kockázata alacsony, annak háromszoros növekedése még mindig egészen más nagyságrendet jelent, mint amikor egy eleve gyakori betegség kockázata háromszorozódik meg.

A nyelőcsőrák az Egyesült Királyságban évente körülbelül 9500 embert érint. A mostani kutatás tehát nem azt üzeni, hogy aki naponta megissza a reggeli teáját, annak komolyan tartania kellene a ráktól. A kutatás inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszeresen nagyon forró italok fogyasztása egy módosítható kockázati tényező lehet.

A mennyiség szintén számított. A kutatók azt találták, hogy azoknál, akik naponta legalább hat forró italt fogyasztottak, 71 százalékkal magasabb volt a laphámsejtes karcinóma kockázata, mint azoknál, akik ennél kevesebbet ittak. Ez az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a kutatók figyelembe vették az italok hőmérsékletét.

A 65 C-fok nem egy mágikus határ

A nagyon forró italokkal kapcsolatban gyakran felbukkan a 65 Celsius-fokos érték. Ez nem véletlen: a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség, az IARC 2016-ban a 65 Celsius-fok feletti italokat sorolta a „nagyon forró” kategóriába, és arra jutott, hogy az ilyen italok fogyasztása valószínűleg rákkeltő az ember számára.

A 65 Celsius-fok azonban nem egy olyan éles határ, amely alatt teljesen veszélytelen, felette pedig hirtelen veszélyes lesz az ital. Az új kutatásban a kockázat fokozatosan emelkedett a meleg, a forró és a nagyon forró kategóriák között.

Ráadásul a kutatók nem mértek minden egyes csészét hőmérővel. A résztvevők saját maguk mondták meg, hogy milyen hőmérsékleten szeretik az italaikat. Ez fontos korlát, hiszen egy ember számára a 60 C-fokos ital is lehet „nagyon forró”, míg más ugyanazt még kellemesen ihatónak érezheti.

Éppen ezért nem érdemes úgy tekinteni a 65 C-fokra, mint egy kötelező egészségügyi határértékre. A gyakorlati üzenet inkább az, hogy ne fogyasszuk rendszeresen az italt olyan forrón, hogy égesse a szánkat vagy a torkunkat.

A jelenségnek biológiailag is lehet magyarázata. A nagyon forró folyadék ismételten károsíthatja a nyelőcső felszínét borító sejteket, ami gyulladást válthat ki. A hosszan fennálló vagy ismétlődő szöveti sérülések elméletileg elősegíthetik a sejtek olyan változásait, amelyek később daganatos folyamatokhoz vezethetnek. Az IARC korábbi értékelése is arra jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján valószínűleg maga a hőmérséklet, nem pedig az ital típusa lehet a kapcsolat egyik magyarázata.

Nem a kávé vagy a tea lehet a fő bűnös

A mostani eredmények egyik érdekes részlete, hogy nem mutattak lényeges különbséget a tea és a kávé között: a kapcsolat inkább az ital hőmérsékletéhez kötődött. Ez azért fontos, mert a kutatás alapján nem lenne helyes arra a következtetésre jutni, hogy a reggeli kávé vagy a délutáni tea önmagában veszélyes.

A kutatók szerint a forró italok fogyasztása és a laphámsejtes karcinóma közötti kapcsolat ráadásul egy olyan brit népességben is megjelent, ahol a tea- és kávéfogyasztás mindennapos szokás. Korábbi vizsgálatok többek között olyan térségekben mutattak hasonló összefüggést, ahol a nagyon forró maté fogyasztása elterjedt.

A tej hozzáadása sem tűnt döntőnek. Ha az ital tejjel együtt is nagyon forró maradt, a kockázati kapcsolat megmaradt. Vagyis a kutatás alapján nem az számít elsősorban, hogy feketén vagy tejjel isszuk-e a teát és a kávét, hanem az, hogy mennyire forrón kerül a nyelőcsövünkbe.

Mennyit lehet megelőzni egy egyszerű változtatással?

A kutatók egy további érdekes számítást is végeztek. Becslésük szerint az Egyesült Királyságban a nyelőcső laphámrákos eseteinek körülbelül 14 százaléka, évente nagyjából 440 eset elkerülhető lehetne, ha a nagyon forró italokat kedvelők alacsonyabb hőmérsékletre váltanának.

Ez azonban becslés, nem bizonyított megelőzési eredmény. A kutatás megfigyeléses vizsgálat volt, vagyis a kutatók meglévő életmódbeli szokásokat és egészségügyi adatokat hasonlítottak össze. Nem osztották véletlenszerűen két csoportba az embereket, hogy az egyik csoport évekig forró, a másik pedig langyos teát igyon.

Ezért a kutatás alapján nem lehet kijelenteni, hogy ha valaki holnaptól hagyja kihűlni a teáját, biztosan elkerüli a nyelőcsőrákot. Azt viszont igen, hogy a forró ital hőmérsékletének csökkentése egyszerű, alacsony költségű változtatás, amely a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján ésszerű óvatossági lépésnek tűnik.

A nyelőcsőrák kockázatát ráadásul nem csak a forró italok befolyásolják. A dohányzás és a nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás ismert kockázati tényezője a laphámsejtes nyelőcsőráknak, ezért a rákmegelőzés szempontjából ezek továbbra is sokkal fontosabb tényezők közé tartoznak.

Milyen tünetekre érdemes figyelni?

A nyelőcsőrák korai szakaszában akár teljesen tünetmentes is lehet, ezért nem érdemes arra várni, hogy egyértelmű panaszok jelenjenek meg. Később azonban több olyan tünet is jelentkezhet, amely miatt célszerű orvoshoz fordulni.

A tartós vagy fokozódó nyelési nehézség az egyik legfontosabb figyelmeztető jel. Ilyenkor az ember azt érezheti, hogy az étel nehezebben jut le, a falat mintha elakadna a mellkasban, vagy egyre több időre van szükség az étkezéshez. Előfordulhat fájdalmas nyelés, nem szándékos fogyás, mellkasi fájdalom, rekedtség, köhögés, emésztési panasz vagy gyomorégés is.

Fontos, hogy ezek a tünetek önmagukban egyáltalán nem jelentik azt, hogy valakinek nyelőcsőrákja van. A nyelési nehézségnek, a gyomorégésnek vagy a refluxnak (amikor a gyomortartalom visszakerül a nyelőcsőbe) számos más, sokkal gyakoribb oka lehet.

Ami miatt mégis érdemes kivizsgáltatni őket, az a tartósságuk vagy romlásuk. Különösen akkor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot, ha a nyelési nehézség fokozódik, a falatok rendszeresen elakadnak, vagy megmagyarázhatatlan fogyás társul hozzá.

A nagyon forró tea vagy kávé miatt önmagában tehát nem kell megijedni. A kutatás leginkább arra ad okot, hogy a gőzölgő, szinte égető ital helyett várjunk néhány percet, és akkor kezdjünk inni, amikor az már kellemesen fogyasztható hőmérsékletű. Ez nem bizonyítja, hogy megelőzzük vele a rákot, de a jelenlegi tudás alapján egy egyszerű szokás, amelynek nincs különösebb hátránya.

Kapcsolódó cikk

Nyelőcsőrák: tünetek, vizsgálatok és kezelési lehetőségek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!