Ezeket látta már?

Oroszlán diéta: súlyos beteg anyukát szabadított meg a szenvedéseitől

oroszlán diéta keto diéta fogyókúra hús

A népszerű podcasternek eddig bevállt, de van miért fenntartásokkal kezelni ezt a divatdiétát.

Mikhaila Peterson a fiatalkori reuma egyik ritka formájától szenvedett már hétéves kora óta, ezért fordult a különös étrend felé. Állítása szerint remekül bevált, s ezzel nem kis hírnévre tett szert. Vajon elmondaná-e a követőinek azt is, ha egyszer megjennnek azok a "mellékhatások", amiket a túlzott húsfogyasztás okoz?

Mi az az oroszlán diéta?

Oroszlán diétának nevezték el a TikTokon hódító új étrendet.

  • A ketogén diétához sorolható fogyókúrában csak kérődző állatok húsát lehet fogyasztani (borjú, bárány, kecske, marha és szarvas).
  • Emellett sót és vizet vehetnek magukhoz az oroszlán diéta hívői 30 napon keresztül.
  • Minden más élelmiszercsoport, a fent felsorolt ​​összetevők kivételével, tilos az oroszlán diéta alatt.

A tiltás nem csak az olyan élelmiszerekre vonatkozik, mint a gyümölcsök, zöldségek, diófélék és magvak, hanem a nem kérődzőkből származó húsokra, baromfira és tenger gyümölcseire is.

Mi az oroszlándiéta feltételezett előnye?

Eredetileg Mikhayla Peterson, egy blogger és podcast-műsorvezető készítette, aki azt állítja, hogy képes volt javítani az egészségén azáltal, hogy megváltoztatta az étrendjét. Az anyuka 2017 óta tartja az oroszlán diétát, kizárólag húst eszik, s saját bevallása szerint ezzel élete egyik legjobb döntését hozta meg.

Akkor kezdett a sokak által vitatott oroszlán diétába, miután már sok éve fiatalkori rheumatoid arthritisben, valamint krónikus fáradtságban, depresszióban és bőrbetegségekben szenvedett. A nőnek ízületi gyulladása miatt 17 éves korában két ízületpótlásra is szüksége volt, a műtét után pedig azt mondták az orvosok, hogy élete végéig gyógyszereket, nyugtatókat és immunszupresszánsokat kell szednie.

„Kísérleteztem, és végül már csak húst ettem" – nyilatkozta. Elmondása szerint egy szelet húst eszik reggelire, ebédre és vacsorára, nagyon ritkán eszik gyümölcsöt, zöldséget vagy szószt a hús mellé, kiváló egészségnek örvend, amit az orvosok sem értenek, szerintük ebbe már bele kellett volna halnia – írja az Unilad.

Az őt, illetve az oroszlán diétát követők az étrenddel kapcsolatos előnyök hosszú listájáról számolnak be, beleértve a gyulladáscsökkentést, a jobb hangulatot, beszámoltak különböző allergiás tünetek csökkenéséről, és az olyan problémák enyhüléséről is, mint a fejfájás, vagy az álmatlanság.

Ilyen hátránya lehet az oroszlán diétának

Sokan azonban óvatosságra intenek az oroszlán diétával kapcsolatban: fenntarthatatlannak, egészségtelennek és hatástalannak tartják ezt a diétát, tekintve, hogy túlságosan korlátozó és szélsőséges. Jóllehet felkapottá vált, valójában az oroszlán diétával kapcsolatban nem végeztek specifikus tanulmányokat, így nem ajánlott semmilyen egészségügyi állapot kezelésére. Ami viszont bizonyos, hogy hátrányai bőven lehetnek:

  • A nagy mennyiségű vörös hús fogyasztása bizonyos betegségekben, például reumás ízületi gyulladásban szenvedőknél fellángoláshoz vezethet.
  • Az oroszlán diéta egyik fő problémája, hogy rendkívül korlátozó jellegű, számos kulcsfontosságú vitamin és ásványi anyag hiánya miatt.
  • Számos egészséges ételt teljesen kiiktat, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat, dióféléket és magvakat, így a diéta ideje alatt fontos tápanyagokat kell nélkülöznie kell a szervezetnek.
  • Táplálkozási hiányállapotok léphetnek fel: gyengeség, immunrendszer károsodás, csontvesztés, a fájdalmat, a véraláfutásokat, a vérszegénységet és a neurológiai problémákat.
  • Az oroszlán diéta étrendjébőn hiányzik a rost, ami fontos növényi eredetű vegyület, amely támogatja a rendszerességet, a vércukorszint szabályozását és a szív egészségét.
  • Az étrend nagyon alacsony kalóriatartalmú. A kalóriabevitel túlzott csökkentése súlyos mellékhatásokat okozhat, beleértve a fáradtságot, fejfájást, hányingert és szédülést.
  • Az állati termékek, így a húsok is, nagyon magas telített zsírtartalmúak. Bár a telített zsírok az egészséges étrend részét képezhetik, mértékkel kell fogyasztani őket. A telített zsírok növelhetik az LDL (rossz) koleszterinszintet, ami a szívbetegség kockázati tényezője.
  • Ha bizonyos ételeket kiiktat az étrendjéből, az is növelheti az étkezési vágyat, ami még nehezebbé teszi az étrend betartását.
  • Elősegíti az egészségtelen étkezési szokásokat, és nem biztos, hogy megfelelő azok számára, akiknek kórtörténetében étkezési rendellenesség szerepel.
  • Vesekő kialakulása: ha túl sok húst fogyaszt, akkor ez egy olyan mellékhatás, amit szinte biztosan nem tud elkerülni. Az állati eredetű fehérjékben nagy mennyiségben megtalálható az úgynevezett purin vegyület, ami a húgysavval keveredve könnyedén vesekővé alakulhat át.
  • A túlzott húsfogyasztás köszvényt is okozhat. A szervezetben felhalmozódó húgysav kicsapódik az ízületekben, kristályokat képez. Az ízületi kristályok gyorsan kialakuló fájdalmat tudnak okozni. A húgysav szintjének változásával a betegség is hullámzó lefolyású lehet, a fájdalmak időszakosan csökkenhetnek/erősödhetnek. Ha a húgysav szint tartósan magas, akkor az ízületi gyulladás is krónikussá válhat és a későbbiekben állandó fájdalom, mozgási képtelenség alakulhat ki.
  • Egy kevésbe ismert mellékhatása a túlzott húsfogyasztásnak a különböző bőrproblémák megjelenése. A nagy mennyiségű hús hatására a benne lévő fehérjék megemésztése után több aminosav kerül a vérkeringésbe, mint kellene. Ez túlterheli a májat és a vesét, amik a kiválasztásért felelősek. Szervezetünk erre úgy reagál, hogy bekapcsolja a folyamatba egy másik szervünket, ami nem más, mint a bőr. Ez természetesen nem ehhez a feladathoz van szokva, így megjelenhet az első tünet, ami a pattanásos bőr.

Kipróbáljam az oroszlán diétát, vagy sem?

A különböző húsok értékes fehérjéket, vitaminokat és vasat szolgáltatnak szervezetünknek, azonban fogyasztásuk csak mértékkel ajánlott. Ahhoz, hogy megfelelően és egészségesen illesszük bele táplálkozásunkba, elengedhetetlen, hogy elegendő mennyiséget vigyünk be zöldségekből, gyümölcsökből és szénhidrátokból is. Ha gyulladást vagy emésztési tüneteket tapasztal, és szeretne egy eliminációs diétát kipróbálni, megfontolható egy-egy élelmiszercsoporttal való kísérletezés annak megállapítására, hogy az adott típusú étel befolyásolja-e a tüneteit.

Alternatív megoldásként egy eliminációs diéta, például az alacsony FODMAP diéta hatékony lehet a kiváltó okok azonosításában, ha emésztési problémái vagy irritábilis bélszindrómája van. Bármely eliminációs diéta tetszik is meg azonban, a kipróbálása előtt a legjobb, ha konzultál kezelőorvosával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy szervezete a diéta során elegendő tápanyagot kap-e, és elkerülje a negatív egészségügyi hatásokat.

Ha azt gyanítja, hogy ételallergiája vagy érzékenysége lehet, konzultáljon kezelőorvosával, aki meghatározza a számunkra legmegfelelőbb kezelési módot, bele értve a megfelő diétát, étkezést is.

Mit okozhat a túlzott húsfogyasztás?

A húsfogyasztás élettani szükségességével kapcsolatos tudományos vita összetett és hosszú évekre nyúlik vissza, az egészségügyi szakemberek véleménye sem egységes. Az egyik legfontosabb (de nem kizárólagos) fehérje- és B-vitamin forrást a táplálékok közül a húsok szolgáltatják. A húsfogyasztás egészségre gyakorolt hatása azonban összetett, a kedvező hatások mellett számos kedvezőtlennel is számolni kell - tájékoztat az Egészségvonal, amely a különböző típusú húsokról, a tápanyagtartalmukról, az egészségre gyakorolt pozitív hatásaikról külön cikket is közöl.

Húsfogyasztás és a daganatos betegségek

Miként befolyásolhatja az elkészítés módja a hús rákkeltő természetét? A hús elkészítésének bizonyos módjai káros hatással lehetnek az egészségre.

  • A sütés alatti magas hőmérséklet rákkeltő (karcinogén) vegyületek kialakulását eredményezheti.
  • Forró hőmérsékleten a zsír kiolvad a húsokból és a főzőedény alján gyűlik össze, a folyamat során pedig mérgező vegyületek, ún. policiklikus aromás szénhidrogének (polycyclic aromatic hydrocarbons, PAHs) keletkeznek, melyeket a hús részben magába szív. A PAH-ek daganatok kialakulásához vezethetnek, ezáltal károsak a szervezetre. Amennyiben a hús elkészítése során csökkentjük a füst mennyiségét és a kiolvadt zsír nagy részét eltávolítjuk, akár 89 százalékkal is csökkenthetjük a sütés során keletkező PAH-ok mennyiségét.
  • A grillezés, az olajban rántás és a sütés során magas hőmérsékleten heterociklikus aromás aminok (heterocyclic aromatic amines, HAAs) alakulhatnak ki, melyek kapcsolatát a rákos elváltozások kialakulásával állatkísérletes modellekben mutatták ki. A HAA mértéke magasabb, ha a húsokat hosszú időn keresztül sütik. Korábbi tanulmányok szerint emelkedik a hús HAA-szintje akkor is, ha hosszabb időn (napokon) keresztül a hűtőben tárolják.

Adatok vannak arra vonatkozóan, hogy a magas hőmérsékleten elkészített vörös húsok növelhetik a daganatok kockázatát, a fehér húsok esetében az adatok egyelőre nem teljesen egyértelműek. Egy korábbi tanulmány szerint a szárnyashús fogyasztása alacsonyabb vastagbélrák kockázatot jelent, még abban az esetben is, ha a hús kissé égettebb volt.

Nitrátok és daganatok

A nitrátok és a nitritek természetes módon is előforduló vegyületek az élelmiszerekben, de mesterséges adalékként (tartósítószerként) is dúsítják velük a húsokat. Bár a nitrát önmagában nem kártékony, a bélflóra az elfogyasztott nitrát egy részét nitritté alakítja, s az így keletkezett nitrit magasabb kockázatot jelent a daganatos betegségek kialakulásában.

A nitrát átalakítása során nitrogén-monoxid is keletkezik, amely a vérnyomás szabályozásában és az egészséges szívműködésben játszhat szerepet; a nitritek és nitrátok egészségre gyakorolt hatásának kimutatására azonban további vizsgálatok szükségesek.

Húsfogyasztás és rákkockázat

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (International Agency for Research on Cancer, IARC), kutatásai alapján meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre a feldolgozott húsok jelentette emelkedett rákkockázatról, különösen a vastagbélrák esetében; valamint erős, de korlátozott mennyiségű bizonyíték van a vörös húsok fogyasztása és a vastagbélrák emelkedett kockázata közötti összefüggésre is.

  • hasnyálmirigyrák, a vese-, a hólyag-, valamint a prosztatarák és a vöröshús fogyasztása között is kimutatható volt a kapcsolat. Mindezek alapján az IARC a vörös húsokat „feltehetően karcinogén” kategóriájúnak minősítette az emberek esetében.
  • Habár a húsfogyasztás és az emlődaganatok között nem mutatkozott egyértelmű kapcsolat, az étrend feltehetően hatással lehet az emlődaganatok kialakulására is.
  • A magas hőfokon történő sütés során keletkező káros vegyületek mellett a vörös húsban található hem vas szerepét is igazolták a vastagbéldaganattal összefüggésben.
  • A feldolgozott húsok gyulladás kialakulását provokálhatják az emésztőrendszerben, ami ugyancsak növeli a rák kockázatát.

Fontos szem előtt tartani azonban, hogy ezen vizsgálatok megfigyeléses vizsgálatok, illetve némelyek állatmodelleken alapulnak, így nem bizonyítják egyértelműen, hogy a vörös hús rákot okoz.

Húsfogyasztás és a szívbetegség

Nagyszámú megfigyeléses vizsgálat mutatott ki kapcsolatot a húsfogyasztás és a szívbetegségek kialakulásának magasabb kockázata között. Egy friss, 43 272 férfit vizsgáló tanulmány szerint a vörös hús fogyasztása kismértékben emeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Egy régebbi, 20 vizsgálatot és 1,2 millió vizsgálati alanyt összefoglaló tanulmány szerint a feldolgozott hús fogyasztása 42 százalékkal emelte a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, azonban nem mutatott kapcsolatot a vörös hús fogyasztása és a szívbetegség között.

Egy másik kutatás szerint a vörös húsban gazdag étrendet követők szervezetében háromszor magasabb volt a trimetilamin-N-oxid (TMAO) szintje (mely vegyület összefügg a szívbetegséggel), mint a magas fehérhús-tartalmú vagy növényi fehérjéket tartalmazó étrendet követők esetében. Azonban ezek a vizsgálatok nem bizonyítják, hogy a nagy mennyiségű húsfogyasztás szívbetegséget okozna – csak kapcsolatot mutatnak a betegség és az étrend között. Ezen kívül néhány vizsgálat azt mutatta, hogy a gyakori húsfogyasztásnak (beleértve a magasabb zsírtartalmú húsokat is) semleges vagy kedvező hatása volt a szívbetegség egyéb kockázati tényezőire.

Húsfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség

Számos nagy esetszámú vizsgálat igazolt kapcsolatot a feldolgozott- vagy vörös húsok és a 2-es típusú cukorbetegség között. A húsfogyasztás 22 százalékkal növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát egy epidemiológiai kutatásokon alapuló metaanalízis szerint. Egy régebbi összefoglaló vizsgálat szerint a napi több mint fél adag vörös hús fogyasztása 30 százalékkal növelte a cukorbetegség kialakulásának kockázatát négy éven belül, mely részben a súlygyarapodással mutatott összefüggést.

Fontos megjegyezni, hogy a táplálkozás tudománya igencsak komplex. Feltehetően azon betegek, akiknél cukorbetegség alakult ki, egyéb kockázati tényezőkkel is rendelkeztek, pl. genetikai hajlam és ülő életmód. A cukorbetegség kialakulásában az egyéb étrendi tényezők is szerepet játszhattak (pl. túl sok finomított szénhidrát fogyasztása, elégtelen mennyiségű zöldségfogyasztás vagy rendszeres túlzott mértékű ételfogyasztás).

Húsfogyasztás és az elhízás

Számos megfigyeléses tanulmány (beleértve 39 vizsgálatot és egy több mint 1,1 millió embert vizsgáló összefoglaló tanulmány) mutatott ki kapcsolatot a nagy mennyiségű feldolgozott- és vörös hús fogyasztása, valamint a túlsúly között, azonban a teljesen egyértelmű kapcsolat igazolásához további vizsgálatok szükségesek. A legtöbb vizsgálat megfigyeléses, és nem veszi figyelembe az egyéb rendszeresen fogyasztott táplálékok minőségét és mennyiségét. Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy az étrenden kívül sok egyéb tényező is befolyásolja az ember testsúlyát – pl. genetika, fizikai aktivitás és az alvás minősége.

Míg a vörös hús fogyasztását gyakorta asszociálják a hízással, a fehér húsét pedig nem, egy kontrollált vizsgálat nem talált különbséget olyan túlsúlyos emberek súlygyarapodásában, akik 3 hónapig marha-, illetve disznó- vagy csirkehúst fogyasztottak. Egy másik tanulmány cukorbetegséget megelőző állapotú egyének fogyásának mértékét és testösszetételét vizsgálta, és úgy tűnik, hogy a növényi alapú tápanyag előnyben részesítése segít az egészséges testsúly kialakításában, függetlenül attól, hogy társul-e mellé húsfogyasztás.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Nem csak hasi panaszok utalhatnak ételintoleranciára: ezekre a jelekre figyeljen fel!

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

étel intolerancia

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához