Biopszia: mely szerveinkből vehetnek szövetmintát?

A biopszia ugyanis segít pontosítani a diagnózist, illetve kizárni bizonyos betegségeket,de a biopszia szükségességét elsősorban a korábbi vizsgálatok határozzák meg. Milyen szervekből vehetnek mintát?

A biopszia során egy kisebb szövetmintát távolítanak el a testünkből, majd ezt a mintát laboratóriumban, mikroszkóp alatt elemzik, abnormális sejteket keresve. A biopsziát számos betegség gyanúja esetén alkalmazhatják, például akkor, ha egy sejtburjánzásról, tumorról meg akarják állapítani, hogy jó- vagy rosszindulatú-e. Emellett a biopszia többek között gyulladásos betegségek esetén is használható diagnosztikai eszköz, de az is előfordulhat, hogy egy már diagnosztizált és kezelt betegnél végeznek szövetvizsgálatot azért, hogy ellenőrizzék a kezelés hatékonyságát.

Mely szerveinkből vehetnek mintát?

Tulajdonképpen nincs is olyan szerv, amelyből ne lehetne a megfelelő módszerrel és hozzáértő szakemberrel szövetmintát venni. Természetesen vannak könnyebben és nehezebben elvégezhető beavatkozások, és olyan esetek is, melyeknél a biopsziát csak akkor végzik el, ha a korábbi vizsgálati módszerek nem adnak megfelelő, egyértelmű eredményt.

A biopsziát a leggyakrabban a daganatos betegségek gyanúja esetén végzik el, így azoknál a szerveknél végeznek sokszor mintavételt, melyet megtámadhat a daganat, illetve amelyekre a jó- és rosszindulatú tumorok egyaránt jellemzőek lehetnek (a biopsziával nyert szövetek elemzésével ugyanis meg lehet állapítani, hogy egy sejtburjánzás jó- vagy rosszindulatú). Így igen gyakori az emlő-, a tüdő-, a bőr-, a méhnyak-, a nyirokcsomó- és a csontvelő biopszia.

Egyéb krónikus betegségeknél is segítheti a diagnózist a biopszia, vagy éppen kizárhatóak bizonyos betegségek. A méh belső nyálkahártyájából vett szövetminta elemzésével például könnyebben megállapítható, hogy mi okozza az abnormális vérzést; a vesebiopszia a gyulladásos vesebetegségek diagnózisát segíti. A májból vett szövetmintát elemezve nemcsak azt lehet megállapítani, hogy megtámadta-e valamilyen fertőzés a májat, de azt is, hogy ennek vannak-e szövődményei. Lehetséges a here biopsziával történő vizsgálata is, például a meddőségi kivizsgálások részeként. A bélből vett minták elemzése szükséges a gyulladásos bélbetegségek, például a Crohn-betegség megállapításához.

Előfordulhat, hogy a biopszia "helye" nincs közvetlen összefüggésben a beteg panaszaival. Bizonyos krónikus, autoimmun betegségek, vagy az egész testet érintő panaszok esetén a biopsziát olyan területen végzik el (például a szájban), mely könnyen hozzáférhető, kisebb beavatkozást igényel és költséghatékonyabb.

A transzplantáltak esetében a biopszia segítségével állapíthatják meg, hogy a beültetett, "új" szervet sikeresen elfogadta-e a test, de azt is, hogy a transzplantációt szükségessé tevő betegség visszatért-e.

Testfolyadékok biopsziája

Meglepő módon, valamennyire a hagyományos vérvétel is biopsziának tekinthető, annak ellenére, hogy itt nem szövetből vett mintákat elemeznek. Bizonyos daganatos betegségeknél ugyanis a vérben keringő elemekből is meg lehet állapítani például azt, hogy genetikailag van-e hajlama az érintettnek a betegségre, sőt esetenként már arra is van lehetőség, hogy úgynevezett "keringő" daganatos sejteket fedezzenek fel a vérben. Ezek a sejtek az elsődleges tumorból válnak le, és bekerülnek a vér-, illetve a nyirokkeringésbe, és azon keresztül akár egyik szervtől a másikig vándorolhatnak, áttéteket, újabb daganatokat hozva létre.

Mikor van szükség a biopsziára? Olvasson tovább!

A várandós hölgyeknél a vérvétel segítségével a magzatot is lehet vizsgálni, ugyanis az anyai vérben a magzattól származó DNS is szabadon kering. Ezeket a DNS-töredékeket már a várandósság hetedik hetétől egészen a szülésig megtalálhatják az anyai vérben. A magzati DNS elemzésével non-invazív módon lehet bizonyos genetikai betegségeket megállapítani, de a magzat neme is kideríthető ezen a módon, már jóval azelőtt, hogy az az ultrahangos felvételen látszódna. Emellett a magzati DNS-t apasági teszteknél is alkalmazhatják. Várandós nőknél a magzatvízből is vehetnek mintát.

Lehetőség van a gerincvelői folyadékból vett minta vizsgálatára is. Ezzel különböző idegrendszeri betegségek vagy fertőzések jelenlétét lehet kimutatni.