Mindenki ezt nézi most!

ORRVÉRZÉS R04.0 (ICD-11: MD20) EPISTAXIS

Orrvérzés: kiváltó oka, diagnosztizálása és kezelése

orrvérzés, tünetei, kezelése, diagnosztizálása, vizsgálat, vér ürülése az orrból, vér ürülése a garatba

Az orrvérzés nagyon gyakori jelenség, és bár igen ijesztő látványt nyújthat, a legtöbb esetben nem áll a háttérben komolyabb panasz. Az orrvérzés általában rövid időn belül orvosi beavatkozás nélkül, magától is elmúlik, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy súlyosabb betegségek tünete is lehet.

Az orrvérzés oka és kialakulása

Az orrunk belsejében nagyon sok apró erecske található, általában ezek sérülése okozza a vérzést. Fokozottan jellemző lehet az erek sérülése, ha az orr nyálkahártyája kiszáradt, irritált vagy sérült. Az orrvérzés önmagában nem (vagy csak nagyon ritkán) tekinthető betegségnek, a legtöbb esetben csak más, külső vagy belső problémával összefüggő tünetként jelentkezik.

Az orrvérzéseket különböző csoportosítási módszerek alapján írhatjuk le. Ezek közé tartozik pl. a kiváltó ok, a vérzés helye, illetve, hogy akut vagy krónikus problémáról van-e szó.

Orrvérzés: ezért nem mindegy honnan ered - olvasson tovább!

A vérzés helye alapján megkülönböztethető: az orrjárat alsó szakaszában (anterior orrvérzés), az orrcimpák környékén található erek sérülnek meg (az orrvérzéses esetek mintegy 90 százaléka ide tartozik), vagy pedig az orrjárat felső szakaszában (poszterior orrvérzés), vagyis a homlokhoz közelebbi részen lévő erek kezdenek vérezni. Az előbbi esetben a vér folyamatosan távozik az orrból, míg az utóbbira inkább a „pulzálás” a jellemző. A felső szakaszból származó vérzést általában nehezebb elállítani, és nagyobb lehet az esélye annak, hogy a vér bekerül a légutakba.

Szintén csoportosíthatóak az orrvérzések az alapján, hogy lokális vagy szisztémás okokra vezethetőek vissza.

  • A lokális (helyi) okok a leggyakoribbak, ezek főként az orrot, az orr nyálkahártyáját érő külső vagy belső sérüléseket jelentik.
  • A szisztémás (egész testet érintő) okok között találjuk a véralvadással összefüggő problémákat vagy a gyógyszerek mellékhatásait is.

Mi minden okozhat orrvérzést?

Az esetek közel háromnegyedében nem állapítható meg egyértelmű kiváltó ok az orrvérzés hátterében (elsődleges vagy idiopátiás orrvérzés). A minimális, feltételezett sérülések okozta orrvérzést is ide sorolják.

Már kisebb fizikai behatás is okozhat orrnyálkahártya sérülést és orrvérzést. Ilyen például az orrpiszkálás, vagy az orr erőszakos tisztogatása. Már kisebb fizikai behatás is okozhat orrnyálkahártya sérülést és orrvérzést. Ilyen például az orrpiszkálás, vagy az orr erőszakos tisztogatása. Forrás: Shutterstork.com

Másodlagos orrvérzés kiváltó oka lehet többek között:

Epidemiológia

Az orrvérzés nagyon gyakori panasz, az emberek 60-70 százaléka megtapasztalja életében legalább egyszer. Az előfordulására vonatkozó pontos adatokat azonban nincsenek, éppen azért, mert a legtöbb esetben gyorsan, magától is elmúlik és nem okoz komolyabb panaszokat, így orvoshoz sem fordulnak ezzel az érintettek. A becslések szerint csak minden tizedik ember fordul szakemberhez az orrvérzéses panaszokkal, a kórházi kezelésre, komolyabb beavatkozásra szorulók aránya pedig 0,5 százalék alatt van.

Egyes esetekben a nyálkahártya illetve az érfal fokozottan sérülékennyé válik, így már kisebb behatás eredményeként is kialakulhat az orrvérzés. Egyes esetekben a nyálkahártya illetve az érfal fokozottan sérülékennyé válik, így már kisebb behatás eredményeként is kialakulhat az orrvérzés. Forrás: Shutterstork.com

Az orrvérzés mindkét nemnél és minden életkorban előfordulhat. Megfigyelhető azonban a férfi-dominancia, illetve, hogy kiugróan magas 2-10 év közötti és a 60 év feletti korosztály érintettsége.

Gyakrabban fordul elő az orrvérzés ősszel és télen, részben a hidegebb időjárás, részben a szárazabb beltéri levegő, részben pedig a felső légúti fertőzések miatt.

Az orrvérzés rizikófaktorai

Minden olyan betegség, mely az orr-nyálkahártya kiszáradásával, irritációjával vagy sérülésével jár együtt, növelheti az orrvérzés rizikóját is. Ezek közé tartozik például az allergiás rhinitis (szénanátha) vagy a krónikus szinuszitisz (melléküreg-gyulladás).

A véralvadási zavarok (szerzett vagy vele született egyaránt) szintén növelhetik az orrvérzéses epizódok gyakoriságát. Szintén gyakoribb lehet az orrvérzés a migrénnel küzdő gyerekeknél.

Természetesen, minden olyan helyzet, melyben az orrot, arcot trauma érheti, az orrvérzés kockázatát is növeli. Így fokozott veszélynek vannak kitéve pl. a kontakt sportokat űzők.

Az orrvérzés tünetei

Az orrvérzés tünetei egyértelműek, szabad szemmel is jól láthatóak: az orrnyílásból vér ürül. Általában csak az egyik orrlyuk érintett.

Az orrvérzés diagnosztizálása

Az orrvérzés látványos probléma, így különösebb diagnosztizálási módszerre sincs szükség.

Amennyiben orvoshoz fordulunk az orrvérzéssel, megkülönböztethető aktív és nem-aktív orrvérzés (vagyis, hogy az adott pillanatban, amikor orvoshoz kerülünk, épp vérzik-e az orr vagy sem). Az aktív orrvérzés gyakran traumatológiai, sürgősségi ellátást igényel, vagy ide fordulnak először a betegek, onnan irányítják át őket fül-orr-gégészeti szakorvoshoz.

Ismétlődő, krónikus vagy nehezen elállítható orrvérzésnél mindenképpen alapos orvosi kivizsgálásra van szükség, hogy a háttérben meghúzódó lehetséges okokat kiderítsék. Az orrvérzés tartama, erőssége, az esetleges kísérő tünetek segíthetnek a pontos diagnózisban. Például, ha idegen test okozza az orrvérzést, a vérzés mellett gyakran kellemetlen szagú, gennyes váladék is ürülhet az orrból.

Az orrvérzés kiváltó okának felderítésekor alaposan átvizsgálják az orrüreget, a füleket, a koponyát, röntgen-, MRI- vagy CT-felvételt készíthetnek, emellett vérvizsgálatra is szükség lehet.

Az orrvérzés gyógyszermellékhatás tünete is lehet

A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők közül sokan szednek véralvadásgátlót. Helyesen beállított gyógyszeradag mellett nincs spontán vérzés, de az étkezés, az emésztés változása vagy valamilyen betegség megváltoztathatja a felszívódó gyógyszer mennyiségét, és kisebb mértékű spontán vérzések léphetnek fel.

Mikor forduljunk orvoshoz az orrvérzéssel?

A legtöbb esetben az orrvérzés nem igényel sem orvosi beavatkozást, sem kivizsgálást, általában gyorsan el is múlik. Időnként azonban fontos orvoshoz fordulni az orrvérzéssel:

  • ha az orrvérzés baleset, a fejet vagy az arcot érő sérülés, mérgezés (vagy ezek lehetősége) után jelentkezik
  • ha az orrba idegen test került vagy kerülhetett
  • ha gyakran (havonta többször is) vérzik az orrunk
  • ha az orrvérzéses epizódok egyértelműen összefüggnek azzal, hogy új gyógyszert kezdtünk el szedni.
Ha az orrvérzés nem szűnik, akkor mindenképp orvosi beavatkozásra van szükség, melynek mikéntje mindig a vérzés erősségétől és helyétől függ. Ha az orrvérzés nem szűnik, akkor mindenképp orvosi beavatkozásra van szükség, melynek mikéntje mindig a vérzés erősségétől és helyétől függ. Forrás: Shutterstork.com

Orvosnál az orrvérzés tüneteivel

Segíti a pontos diagnózist és a megfelelő kezelés meghatározását, ha felkészülünk, és elmondjuk az orvosnak:

  • Mikor kezdődött az orrvérzés? Mennyi ideje tart? Ez idő alatt azonos volt a vérzés intenzitása?
  • Megfigyelhető valamilyen „mintázat” az orrvérzésben? (pl. helyzetváltoztatáskor vagy a fej mozgatásakor intenzívebb; általában éjszaka jelentkezik stb.)
  • Megelőzte vagy megelőzhette az orrvérzést trauma, sérülés, irritáció vagy idegen test orrba kerülése?
  • Megelőzte-e az orrvérzést valamilyen műtét, orvosi beavatkozás?
  • Van-e valamilyen krónikus betegségünk?
  • Jellemző-e, hogy a kisebb sérülések is sokáig tartó vérzéssel járnak, vagy gyakori, hogy véraláfutások jelennek meg a testünkön?
  • Használunk-e rendszeresen valamilyen gyógyszert, orrsprayt (vénykötelest vagy vény nélkül kaphatót)? Kezdtünk-e új gyógyszert használni az orrvérzést megelőző 1-2 hétben?
  • Használunk-e tudatmódosító szereket?
  • Van-e más tünetünk az orrvérzés mellett, pl. szédülés, látászavarok, váladék ürülése az orrnyílásból,

Az orrvérzés lefolyása és kimenetele

Az orrvérzés általában rövid ideig (maximum 15-20 percig) tart, és valójában sokkal kevesebb vér ürül a szervezetből, mint azt hisszük. Az orrvérzés ijesztő lehet, de a legtöbbször nem jelent egészségügyi vészhelyzetet. Rendkívül ritka, hogy valaki az orrvérzés alatt olyan nagy mennyiségű vért veszítsen, hogy sokkos állapot alakuljon ki nála, ilyen esetben általában más betegség (pl. véralvadási zavar) is közrejátszik ebben.

Nagyon változó, hogy valaki megtapasztal-e ismételt orrvérzést vagy sem. Minimális erre az esély, ha a kiváltó okot sikerül azonosítani és kezelni, vagy ha a megelőzésre vonatkozó javaslatokat betartják.

Vészhelyzet orrvérzés esetén

Haladéktalanul forduljuk orvoshoz, ha:

  • Az orrvérzés a fejet vagy az arcot érő traumát, sérülést követően jelentkezik
  • Gyanítható, hogy az orrba idegen test került
  • Mérgező, erősen irritáló anyag belélegzése (vagy annak kockázata) után jelentkezik
  • A vérzés nagyon erős, esetleg hirtelen nagyobb mennyiségű vér távozik
  • A vérzés 20 perc elteltével sem áll el (a vérzés erősségétől függetlenül)
  • Az orrvérzés miatt nem vagy nehezen kapunk levegőt
  • Az orrvérzés mellett látászavaraink is vannak
  • Az orrvérzés mellett nagyon gyengének, erőtlennek érezzük magunkat, szédülünk, esetleg el is ájulunk
  • Az orrvérzés mellett láz, fejfájás, mellkasi fájdalom tapasztalható

Az orrvérzés komplikációi, szövődményei

Az orrvérzés általában semmilyen szövődménnyel nem jár együtt. Hosszan tartó orrvérzésnél, esetleg ha nem megfelelően látják el az érintettet, megnő annak az esélye, hogy a vér a légutakba, a szájüregbe, esetleg a nyelőcsőbe vagy a gyomorba kerül. Ez megnöveli a fulladás, a hányinger vagy a hányás rizikóját.

Rendkívül kicsi az esélye annak, hogy az orrvérzés életveszélyes mértékű vérveszteséget okozzon. Ennek a rizikója akkor valamivel nagyobb, ha egyébként is jelen van krónikus, például véralvadási problémákat okozó betegség.

Az orrvérzés kezelési lehetőségei

Az orrvérzés a legtöbb esetben semmilyen kezelést vagy orvosi beavatkozást nem igényel, rövid időn belül magától is elmúlik. Általában elegendők a házi módszerek a vérzés megfelelő csillapítására.

Súlyosabb esetekben gyógyszerekkel vagy mechanikus módszerekkel (pl. speciális kötszerrel) gyorsíthatják a véralvadást.

Másodlagos vagy visszatérő orrvérzés esetén a legfontosabb az alapprobléma megállapítása és kezelése. Ez a legtöbbször az orrvérzéses epizódok csökkenésével vagy teljes megszűnésével jár együtt.

Visszatérő orrvérzés esetén felmerülhet a műtét is, mint kezelési lehetőség. Ilyenkor az érintett eret vagy területet valamilyen vegyülettel vagy elektromossággal kiégetik (kauterizálják), esetleg más módon „zárják le” a véreret.

Tartós megoldás gyakori orrvérzésre

Az elektrokauterizáció az orvoslás több területén is használható eljárás, mely a szövetek vágását, ill. vérzéscsillapítást is lehetővé teszi. Az eljárás lényege, hogy magas frekvenciájú áram szövetbe juttatásával hegesítik az ereket, így tartósan megszüntethető a korábban rendszeres orrvérzés. Hasonló eredményt hoz egy újabb, kíméletes módszer, a radiofrekvenciás kezelés is. A rövid beavatkozást követően az orrnyálkahártyán kialakuló kis seb nagyjából egy hét alatt gyógyul be, ez idő alatt hámosító kenőcsöket, vagy orrolajat érdemes használni és az erős orrfújást, az orr piszkálást kerülni kell.

Gyakori orrvérzés esetén lehetőség van a kitágult erek „kisütésére” ez az úgyn. elektrokauterizáció, mely általában megszünteti a panaszokat. Gyakori orrvérzés esetén lehetőség van a kitágult erek „kisütésére” ez az úgyn. elektrokauterizáció, mely általában megszünteti a panaszokat. Forrás: Shutterstork.com

Az orrvérzés megelőzése

Mivel az orrvérzés hátterében sok ok állhat, az alapbetegség kiderítésével és kezelésével valószínűleg jelentős mértékben csökkenthetőek az orrvérzéses epizódok.

Az orrvérzés sok esetben környezeti hatásokkal és rossz szokásokkal is összefügg. Érdemes tehát néhány szabályt betartani azoknak, akik orrvérzésre hajlamosak:

  • Tartsuk kellően nedvesen az orr nyálkahártyáját! A kiszáradt nyálkahártyája kellemetlen érzés, többször piszkáljuk miatta az orrot, ami orrvérzéshez vezethet. Segíthet a párásítás, a tengervizes orrspray használata vagy az, ha speciális, vazelines kenőcsöt alkalmazunk.
  • Szokjunk le a dohányzásról és kerüljük a füstös helyeket! A füst irritáló és szárító hatású.
  • Tanuljuk meg az orrfújás helyes technikáját és ne fújjuk túl erősen az orrot!
  • A kisgyermekeknél ügyeljünk arra, hogy minél kevesebbet piszkálják az orrukat. Mivel ez azonban ezt nem lehet teljesen megakadályozni, legalább a gyermek körmét tartsuk röviden és tisztán.

Mit tehetünk otthon az orrvérzés ellen?

  • Enyhén hajtsuk előre a fejünket és óvatosan, két ujjal szorítsuk össze az orrot az orr közepénél, a csontos rész alatt. Mindkét orrlyukra gyakoroljunk nyomást, ne csak arra, amelyik vérzik! Tartsuk ezt a helyzetet legalább öt-tizenöt percig. Ne ellenőrizgessük percenként, hogy elállt-e már a vérzés! Minél tovább tartjuk folyamatosan nyomás alatt ezt a részt, annál jobb. Lélegezzünk ez idő alatt a szánkon keresztül!
  • A hideg vizes vagy jeges borogatás is gyorsíthatja az orrvérzés elállását, emellett a fájdalmakat is csökkenti. Vigyázzunk, jeget ne tegyünk közvetlenül a bőrre!
  • Bár elterjedt kezelési módszer, egyáltalán nem tanácsos hátrahajtani a fejet! A nyelőcsőbe, légutakba hátracsorgó vér komolyabb problémákat is okozhat, a rosszulléttől a fulladásig.
Ne tamponálja az orrlyukat, mert a tampon megduzzad, és feszítő hatással van az orrszárnyakra. Ne tamponálja az orrlyukat, mert a tampon megduzzad, és feszítő hatással van az orrszárnyakra. Forrás: Shutterstork.com

GYAKORI KÉRDÉSEK AZ ORRVÉRZÉSSEL KAPCSOLATBAN

Van-e olyan laboratóriumi vizsgálat, amelyet szükséges elvégezni orrvérzés esetén?

Spontán jelentkező, gyorsan elállítható, környezeti okokra visszavezethető orrvérzésnél erre általában nincs szükség. Visszatérő, krónikus vagy nehezen elállítható, súlyos orrvérzésnél nem árt egy alapos kivizsgálás. A vérvizsgálat során ellenőrzik, hogy nincs-e a betegnek valamilyen vérképzési vagy véralvadási zavara.

Veszélyes-e kifújni az orrunkat orrvérzés előtt vagy után?

Orrvérzés során folyamatosan képződhetnek kisebb-nagyobb vérrögök is az orrban, melyek megnehezíthetik a levegővételt, orrdugulást okozhatnak. A nagyon óvatos orrfújás nem veszélyes, sőt egyes szakemberek kifejezetten javasolják ezt a lépést. Ez ideiglenesen felerősítheti vagy felgyorsíthatja az orrvérzést, de ez teljesen normális! Általában nem kell attól tartani, hogy az orrfújás miatt „szétrobbannak”, sérülnek az orr nyálkahártyájának erecskéi, és emiatt még súlyosabbá válik az orrvérzés.

Okozhat orrvérzést a stressz és az idegeskedés?

Filmekben, sorozatokban időnként azt láthatjuk, hogy a felfokozott lelkiállapot, az idegeskedés vagy az izgalom hatására vérezni kezd a főhős orra. Ez azonban gyakran csak „művészi túlzás”, a valóságban minimális annak az esélye, hogy pusztán érzelmi oka legyen az orrvérzésnek. Ugyanakkor az orrvérzés rizikóját némileg megnövelheti a magas vérnyomás, illetve a vérerek kitágulása és a fokozott véráramlás, ezek pedig a stresszt is kísérő folyamatok. Az idegeskedés, a szorongás emellett gyakran olyan, önkéntelen tevékenységekkel is együtt járhat, amelyek megnövelik az orrvérzés kockázatát. Ilyen például az állandó orrfújás vagy az orrpiszkálás. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a szorongó, stresszes életet élők könnyebben nyúlnak alkoholhoz, tudatmódosító szerekhez, cigarettához, és ezek szintén növelik az orrvérzés rizikóját. A stressz és a szorongás és az orrvérzés között tehát nem közvetlen a kapcsolat.

Források:

Medscape https://emedicine.medscape.com/article/863220-overview

MedicineNet https://www.medicinenet.com/nosebleed/article.htm

Healthline https://www.healthline.com/health/nosebleed

Uptodate.com https://www.uptodate.com/contents/nosebleeds-epistaxis-beyond-the-basics

American Academy of Otolarynglogy-Head and Neck Surgery https://www.entnet.org/quality-practice/quality-products/clinical-practice-guidelines/nosebleed-epistaxis/

Forrás: egeszsegkalauz.hu