Orvostörténeti sorozatunkban most a magyar orvoslás korszakait tekintjük át. Hová tudunk visszanyúlni? A reneszánsz és a barokk kor orvoslásáig... A középkorban orvosaink általában Itáliában szerezték képesítésüket, majd a XIV. század derekától Prágában (1348), Krakkóban (1364) és Bécsben (1365).
Ne féljünk a kolonoszkópiától! Bár a kolonoszkópia rendkívül fontos szűrővizsgálat és bizonyos esetekben életeket is menthet, sokan alaptalanul félnek tőle és igyekeznek elkerülni a bélrendszeri daganatok kiszűrésére alkalmas eljárást - állítják a szakértők.
A szem fizikális vizsgálatához szükséges eszközök: az ún. Snellen-tábla, vagy E-tábla, szemtakarás, géz, a közeli látást vizsgáló speciális lemezek, fényceruza, szemtükör.
Leginkább a középfülgyulladásra, fülfájásra és arcüreggyulladásokra gondolunk, de igen széles a paletta, számos társterülettel közös betegségcsoportok esetén is, ahol fül-orr-gégészeti, ill. fej-nyak sebészeti szaktudás szükséges.
A szív-és érrendszeri problémák nem csak Magyarországon, hanem az egész világon népbetegségnek számítanak, melynek szövődményei a vezető halálokok közt szerepelnek. Éppen ezért érdemes panaszok esetén – illetve ha nagyobb kockázati csoportba tartozik- ellenőriztetni erei állapotát, hogy elkerülhesse a súlyosabb problémákat. Az artériák és a vénák ultrahangos vizsgálatáról dr. Szabó Andrea, az Ultrahang Központ radiológus főorvosa beszélt.
Az elektrokardiográfia, röviden EKG, non-invazív eljárás, amely a szívműködést kísérő elektromos változásokat regisztrálja és ábrázolja papíron, vagy monitoron. Az EKG-berendezés orvosi rendelők, kórházak alapfelszerelései közé tartozik, sőt az orvos a hordozható változatát magával is viheti, ha a beteget a rendelőn kívül szükséges ellátnia.
Speciális computer tomográfot adtak át a Magyar Honvédség (MH) Egészségügyi Központjában. Hende Csaba honvédelmi miniszter az átadás kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta, az úgynevezett SPECT/CT berendezéssel jelentősen javul a betegellátás, "hiszen aki időt nyer, életet nyer", a géppel lerövidül a betegség megállapítása és a gyógyítás kezdete között idő.
Púpja nem volt III. Richárdnak, csak gerincferdülése - derült ki a középkori angol király csontvázának friss vizsgálatából. Miután 2012-ben Közép-Angliában egy parkoló alatt felfedezték az uralkodó maradványait, a kutatók beszkennelték azokat és a csontokról készült másolatok segítségével rekonstruálták a gerincoszlopát.