Ezek a legfontosabb szűrővizsgálatok, amelyek valóban életet menthetnek - és amiket sokan mégis halogatnak

Egyáltalán nem mindegy az, hogy eljár-e a szűrővizsgálatokra, vagy sem. Ma már számos betegség tünetmentes állapotban is felismerhető, illetve megfelelő gondozással tünetmentes állapotban tartható.

A legtöbben csak akkor mennek orvoshoz, amikor már tüneteik vannak. Pedig a betegségek nagy része — különösen a daganatok, a szív- és érrendszeri problémák vagy a cukorbetegség — hosszú ideig lappang, mielőtt jeleket adna. Rendszeres szűrővizsgálatokra járni nem felesleges időpocsékolás, hanem egészségtudatos viselkedés: olyan megelőző eszköz, amellyel éveket, sőt akár életeket is nyerhetünk.

A modern orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya, hogy ma már számos betegség még tünetmentes állapotban is felismerhető. Az új képalkotó technológiák, véralapú tesztek és mesterséges intelligenciával támogatott szűrőrendszerek segítségével korábban sosem látott pontossággal lehet kiszűrni a kockázatokat. A American Association for Cancer Research 2025-ös jelentése szerint a daganatok korai felismerését célzó szűrőmódszerek fejlődése „minden eddiginél nagyobb optimizmusra ad okot”.

Vérnyomás, vércukor és koleszterin — a hármas alapvizsgálat

A szív- és érrendszeri betegségek ma is a vezető halálokok közé tartoznak. A jó hír az, hogy ezek nagy része megelőzhető — ha időben felfedezzük a kockázatokat.

A rendszeres vérnyomásmérés, vércukorszint-ellenőrzés és koleszterinvizsgálat minden felnőtt számára ajánlott. Évente legalább egyszer érdemes elvégezni őket, hiszen a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterin hosszú ideig semmilyen tünetet nem okoz. Ezeket a vizsgálatokat háziorvosi rendelőben, sőt sokszor gyógyszertárban is kérheti.

A WHO friss jelentése ugyanakkor óvatosságra int: nem önmagában a szűrés, hanem annak személyre szabott értékelése hoz valós eredményt. A vérnyomás- vagy koleszterinadat önmagában nem diagnózis, hanem figyelmeztetés: arra, hogy életmódváltással, mozgással, étrendi korrekcióval megelőzhető a baj.

Nőgyógyászati szűrés és HPV-teszt — a megelőzhető daganat

A méhnyakrák korai stádiumban teljes mértékben gyógyítható. Ehhez azonban elengedhetetlen az évenkénti nőgyógyászati rákszűrés, amely ma már nemcsak kenetvételt (PAP-tesztet), hanem HPV-szűrést is magában foglal.

Az Európai Rákszűrési Irányelvek szerint a HPV-alapú vizsgálat érzékenyebb, mint a klasszikus citológia, mert a vírus már évekkel a daganatképződés előtt kimutatható. 2025-ben pedig engedélyezték az önmintavételes HPV-tesztet is, amelyet a nők akár otthon is elvégezhetnek, ezzel növelve a szűrési részvételt.

Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ évente hívja a 25–65 év közötti nőket méhnyakrák-szűrésre, és a programban való részvétel ingyenes.

Emlővizsgálat — a legfontosabb női önellenőrzés

Az emlőrák korai felismerése az egyik legnagyobb sikertörténete a szűrővizsgálatoknak. A National Comprehensive Cancer Network 2024-es adatai szerint a mammográfia 40%-kal csökkenti az emlőrák okozta halálozást.

A helyes rutin háromlépcsős:

• havonta önvizsgálat (a menstruáció utáni héten),
• évente orvosi tapintásos vizsgálat,
• 45 év felett pedig kétévente mammográfia, amely hazánkban a népegészségügyi program keretében ingyenes.

A modern diagnosztika ma már 3D mammográfiát és mesterséges intelligencia-támogatott értékelést is kínál, ami még pontosabbá teszi a szűrést.

Vastagbélrák-szűrés — kényelmesen, otthon is

A vastagbélrák az egyik leggyakoribb daganattípus, mégis jól megelőzhető. Az otthoni székletvér-teszt (FIT) egyszerű, fájdalommentes és 50 éves kor felett mindenkinek javasolt.

Aki fokozott kockázatnak van kitéve — például családi előfordulás vagy korábbi polip miatt —, annak kolonoszkópia ajánlott. A European Commission 2024-es protokollja már a kombinált szűrési stratégiákat részesíti előnyben, vagyis a labor- és képalkotó vizsgálatok egymást kiegészítve adnak pontosabb eredményt.

Egy 2024-es kutatás szerint azoknál, akik részt vettek szűrőprogramban, több mint 60%-kal csökkent a vastagbélrák miatti halálozás.

Prosztataszűrés — nem minden esetben kötelező

A férfiaknál 45–50 éves kortól javasolt a PSA (prosztata-specifikus antigén) vérvizsgálat, amely segíthet a prosztatarák korai felismerésében. Ugyanakkor fontos tudni: nem minden prosztatarák életveszélyes, és a túlzott szűrés akár felesleges beavatkozásokhoz is vezethet.

Az Európai Urológiai Szövetség szerint a PSA-tesztet mindig orvosi konzultáció mellett érdemes kérni, figyelembe véve az életkort, a családi kórtörténetet és az általános egészségi állapotot.

Csontsűrűség-mérés — különösen a nőknek

A csontritkulás gyakran csak akkor derül ki, amikor már bekövetkezik a törés. Az oszteoporózis megelőzésére szolgáló DEXA-vizsgálat (csontsűrűség-mérés) különösen menopauza után javasolt.

A JAMA 2024-es áttekintése ugyanakkor kiemeli, hogy a szűrés nem mindenkinél hoz egyforma hasznot: az életkor, a hormonális állapot és az életmód (pl. dohányzás, mozgáshiány) alapján kell egyénileg mérlegelni.

Bőrgyógyászati vizsgálat — az anyajegyek védelmében

Az UV-sugárzás és a szoláriumhasználat miatt egyre gyakoribb a bőrrák, köztük a melanóma. Mindenkinek, aki sok anyajeggyel rendelkezik, évente legalább egyszer ajánlott a bőrgyógyászati ellenőrzés.

A digitális dermatoszkópos vizsgálat fájdalommentes, néhány perc alatt elvégezhető, és az esetek többségében időben felfedezi a rosszindulatú elváltozásokat.

Szem és hallás

A látás- és hallásromlás sokszor fokozatos, így a szűrés kulcsfontosságú.

• Szemészeti vizsgálat: 40 év felett évente ajánlott, különösen zöldhályog vagy cukorbetegség esetén.
• Hallásvizsgálat: zajterheléses munkakörökben, vagy ha bármilyen panasz jelentkezik, szintén évente javasolt.

Ezek a vizsgálatok nemcsak a komfortot, hanem a mentális egészséget is megőrzik, hiszen a hallásvesztés bizonyítottan növeli a demencia kockázatát.

A szűrés nem cél, hanem eszköz

A The Lancet figyelmeztet: a szűrés önmagában nem cél, hanem eszköz. A túlzott szűrések hamis biztonságérzetet, túlkezelést vagy felesleges stresszt is okozhatnak.

A jövő útja ezért a személyre szabott, kockázatalapú szűrés: az életkor, genetikai hajlam és életmód alapján meghatározott vizsgálati ütemezés, amelyet az orvosa segíthet összeállítani.

A lényeg összegezve — A szűrés a gondoskodás legszebb formája

A szűrővizsgálatok nem arról szólnak, hogy betegséget keressünk, hanem arról, hogy biztonságban tudjuk magunkat. A modern orvostudomány már a kezünkbe adta a lehetőséget, hogy megelőzzük a bajt — éljünk vele.

Nem kell egyszerre mindent elvégezni, de évente legalább egy-egy alapvizsgálat (vérnyomás, vércukor, koleszterin) mindenképpen javasolt. A legfontosabb, hogy ne csak akkor menjen orvoshoz, ha baj van, hanem akkor is, amikor jól van. Ez az igazi prevenció.

Kapcsolódó cikk

Melyek az ingyenesen igénybe vehető szűrővizsgálatok? Ezért fontos, hogy elmenjen!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!