Elsőre talán furcsának tűnhet, ám valójában egy olyan idegtudományi alapokon nyugvó technikáról van szó, amely segít tudatosabbá válni, csökkenti a hibákat és javítja a koncentrációt.
Elindult már valaha otthonról, majd néhány lépés után megállt, és hirtelen nem tudta biztosan: kikapcsolta a tűzhelyet? Bezárta az ajtót? Ezek a pillanatok nem a feledékenység vagy a figyelmetlenség bizonyítékai – sokkal inkább annak jelei, hogy az agyunk hajlamos spórolni az energiával, és rutinszerűen működni.
Éppen ezért különösen érdekes az a japán módszer, amely képes ezt az automatizmust megtörni – és amelyet a világ egyik legpontosabban működő rendszerében, a vasútnál is alkalmaznak.
Egy furcsa szokás, ami életet menthet
A japán vasúti dolgozók gyakran láthatók úgy, hogy rámutatnak egy jelzésre, majd hangosan kimondják azt: „zöld jelzés”, „ajtók zárva”, „indulás”. Ez elsőre talán szokatlannak tűnik, valójában azonban egy tudatosan kidolgozott rendszer része, amelyet shisa kankónak, azaz "mutatásnak és kimondásnak” neveznek.
Joy Gallon terapeuta szerint ez a módszer kifejezetten a figyelem és a pontosság növelésére szolgál, és eredetileg a vasúti biztonság javítására fejlesztették ki. A dolgozók nemcsak látják a jelzést, hanem fizikailag rá is mutatnak, és szóban is megerősítik – ezzel több szinten rögzítik az információt - írja a Huffington Post.
Egy, a Japán Vasúti Műszaki Kutatóintézet által végzett vizsgálat már 1994-ben kimutatta, hogy ez a gyakorlat akár 85%-kal csökkentheti az emberi hibák számát – ami a mindennapi életre lefordítva is figyelemre méltó eredmény.
Az agy nem a pontosságra, hanem a túlélésre van hangolva
Talán meglepő, de az agyunk nem arra törekszik, hogy minden apró részletet pontosan megjegyezzen. Sokkal inkább arra, hogy minél kevesebb energiával működjön. Ezért a gyakran ismételt tevékenységek – például a villany lekapcsolása vagy a hajvasaló kihúzása – gyorsan automatizmussá válnak.
Anna Dearmon Kornick időgazdálkodási szakértő szerint ilyenkor alapértelmezett módban működünk, vagyis a cselekvés megtörténik, de nem hagy elég erős emléknyomot. Ez az oka annak, hogy később bizonytalanná válhat.
A shisa kanko éppen ezt az autopilóta módot szakítja meg.
Több érzékszerv = erősebb emlékezés
A módszer hatékonysága abban rejlik, hogy egyszerre több rendszert aktivál. Ahogy Rachael Bloom terapeuta fogalmaz: az agynak „látnia, mondania és tennie” kell valamit ahhoz, hogy az információ igazán rögzüljön.
Amikor rámutat valamire, kimondja a cselekvést, és hallja is saját hangját, egyszerre aktiválja a vizuális, a motoros és a hallási rendszert. Ha az egyik „csatorna” kihagy, a többi még mindig megtartja az információt.
Ez nemcsak a memóriát erősíti, hanem a jelenlétet is.
Valójában egyfajta tudatos jelenlét
A shisa kanko nemcsak egy praktikus trükk, hanem a mindfulness egyik formája is. Amikor kimondja: „Bezártam az ajtót”, és közben rámutat a zárra, akkor nem csak cselekszik – hanem tudatosan jelen is van.
Ez segít abban, hogy jobban észrevegye a környezetét, és időben korrigáljon, ha valami nem stimmel. A módszer szó szerint „lehorgonyozza” Önt az adott pillanatba.
ADHD esetén különösen hatékony lehet
Azok számára, akik ADHD-val élnek, a figyelem fenntartása és a feladatok követése gyakran nehezebb. A shisa kanko ebben is támogatást nyújthat.
Billy Roberts terapeuta szerint az ADHD-s agy akkor működik a legjobban, ha elegendő stimulációt kap. A több érzékszerv bevonása segít abban, hogy a figyelem bekapcsoljon. Ez hasonló ahhoz, mint amikor valaki hangosan ismétli el az információt, hogy jobban megjegyezze.
Sőt, a hangos kimondás, dúdolás vagy akár egy rövid mondat ismétlése egyes esetekben a dopaminrendszert is aktiválhatja, ami javíthatja a koncentrációt és a motivációt.
Így építheti be a mindennapokba
A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy azonnal alkalmazható.
Amikor elindul otthonról, mutasson a kilincsre, és mondja: „Bezártam az ajtót.” Ha lekapcsolja a villanyt, mondja ki: „Villany le.” Ha ellenőrzi, hogy minden megvan-e, akár sorban rá is mutathat: „kulcsok, pénztárca, telefon.”
Stresszes helyzetben is segíthet: ilyenkor mondhatja például, hogy „Most erre figyelek” vagy „Vegyél egy mély levegőt”, miközben tudatos mozdulatot végez.
Egy apró részlet, ami sokat számít
Fontos azonban, hogy a módszer ne váljon újra automatizmussá. Ha mindig ugyanazt a mondatot és mozdulatot használja, egy idő után elveszítheti a hatását.
Érdemes tehát időnként változtatni – más szavakat, más gesztusokat használni –, hogy a figyelem valóban aktív maradjon.
7 tanács az agy frissességének megőrzéséhez - ezeket javasolják a demencia szakértők
- Nem a gyógyszerekben van a titok: ez a tevékenység számít igazán! Egyszerű szokás, meglepően erős védelem demencia ellen
- Kevesebb kalória, élesebb memória: tényleg az elhízás az agy ellensége?
- A rákkezelés után gyorsabban öregedhet az agy? Egy új kutatás aggasztó összefüggést talált
- A demencia nem olyan, mint a filmekben – így torzítja el a média a demencia valódi arcát
- Ezeket a korai demencia jeleket sokan félvállról veszik – pedig a mielőbbi felismerés sorsfordító lehet
- A kutyák hamarabb érezték hogy baj van – "Mintha tudták volna, hogy valami nem stimmel vele”
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
