Ezeket a korai demencia jeleket sokan félvállról veszik – pedig a mielőbbi felismerés sorsfordító lehet

A korai felismerés nemcsak több lehetőséget ad, hanem biztonságot is – és esélyt arra, hogy a következő évek minél teljesebbek maradjanak.

Az életkor előrehaladtával mindannyian tapasztalunk kisebb-nagyobb változásokat: lassabban jut eszünkbe egy név, néha vissza kell lapoznunk egy recepthez, vagy elbizonytalanodunk egy dátumban. Ezek önmagukban még nem jelentenek betegséget. Vannak azonban olyan finom, de tartós eltérések, amelyek már túlmutatnak a korral járó feledékenységen és demenciát jelezhetnek, így érdemes rájuk komolyan odafigyelni.

A demenciáról

A demencia nem egyetlen kórképet jelent, hanem gyűjtőfogalom: többféle, a gondolkodást, memóriát és viselkedést érintő állapot tartozik ide, amelyek közül az Alzheimer-kór a legismertebb. A szakemberek szerint a társadalom öregedésével egyre több családot érint majd ez a probléma, ezért különösen fontos, hogy a korai jeleket ne söpörjük a szőnyeg alá.

- A demencia a memória és a gondolkodás megváltozása – valami, ami eltér a korábbitól, és már akadályozza a mindennapi életet - mondja Dr. Gregory Day, a Mayo Klinika viselkedési neurológusa a HuffPost-nak. A hangsúly tehát nem pusztán a feledékenységen van, hanem azon, hogy a változás mennyire tartós, és mennyire befolyásolja az önálló életvitelt.

Amikor a rövid távú memória cserben hagy

A leggyakoribb korai jel a friss információk megtartásának nehézsége. Nem arról van szó, hogy néha nem jut eszébe egy szó – ez mindenkivel előfordul. Sokkal inkább arról, amikor egy délelőtti beszélgetés részletei délutánra teljesen kiesnek, vagy valaki rövid időn belül ugyanazt a kérdést teszi fel újra és újra.

A szakemberek gyakorlati példákat is említenek: korábban precízen vezetett gyógyszerszedésben hirtelen hibák jelennek meg, elmaradnak időpontok, összekeverednek napok. Ha mindez új keletű, és egyre gyakoribb, az már figyelmeztető jel lehet.

A döntő kérdés mindig az: történt-e valódi változás az illető korábbi működéséhez képest? Vannak, akik egész életükben szétszórtabbak voltak – náluk ez nem feltétlenül kóros. A demenciára inkább az jellemző, hogy egy korábban jól szervezett, megbízható embernél jelennek meg fokozatosan romló nehézségek.

Amikor a tervezőközpont gyengül

A mindennapi élet nemcsak emlékezésből áll, hanem szervezésből, döntésekből, sorrendek felállításából. Az úgynevezett végrehajtó működés – az agy irányító rendszere – felel azért, hogy egy összetett feladatot lépésről lépésre végig tudjunk vinni.

Egy családi ebéd megszervezése például számtalan apró részletet kíván: bevásárlás, időzítés, főzés, terítés, takarítás. Ha valaki korábban gond nélkül átlátta ezeket a helyzeteket, majd egyre inkább elveszik a részletekben, az szintén árulkodó lehet.

Az ilyen változások sokszor nem látványosak, inkább lassan, alattomosan alakulnak ki. Éppen ezért a családtagok észrevételei kulcsfontosságúak lehetnek.

Személyiség- és hangulatváltozások

A demencia nemcsak a memóriát érinti. Előfordulhat, hogy egy korábban társaságkedvelő, nyitott ember visszahúzódóbbá válik, vagy éppen ellenkezőleg: korábbi gátlásai fellazulnak, impulzívabbá válik. Másoknál közöny, érdeklődésvesztés, szokatlan ingerlékenység jelenik meg.

Ezeket a változásokat sokszor az öregedés természetes velejárójának tulajdonítják. Pedig az agy finom működésbeli módosulásai tükröződhetnek bennük. Ha a személyiség érezhetően eltér a megszokottól, érdemes szakemberhez fordulni.

Amikor a szavak elakadnak

Időnként mindannyiunkkal megesik, hogy keresünk egy nevet vagy egy kifejezést. A gond akkor kezdődik, amikor ez mindennapossá válik, és a beszélgetéseket is megtöri. Ha valaki rendszeresen körülír egyszerű fogalmakat, vagy láthatóan frusztrálja a szókeresés, az már indokolhat kivizsgálást.

A hangsúly itt is a gyakoriságon és a romló tendencián van. Az alkalmi nyelvbotlás nem egyenlő a kóros állapottal.

Fokozott kiszolgáltatottság a csalásokkal szemben

Kevésbé ismert, de egyre gyakoribb jelenség, hogy a kognitív hanyatlás korai szakaszában nő a pénzügyi visszaélések kockázata. A csalók gyakran kifejezetten idősebb embereket céloznak meg, és kifinomult módszerekkel élnek.

Ha valaki váratlanul nagy összegeket utal ismeretleneknek, vagy gyanús telefonhívások hatására pénzügyi döntéseket hoz, az nemcsak anyagi, hanem egészségügyi kérdés is lehet. A szégyenérzet sokakat visszatart attól, hogy beszéljenek róla – pedig ilyenkor különösen fontos a nyílt kommunikáció.

Miért számít annyira a korai diagnózis?

A demencia jelenleg nem gyógyítható, de a korai felismerés mégis döntő jelentőségű. Egyrészt lehetőséget ad a jövő tudatos megtervezésére: jogi, pénzügyi, családi kérdések rendezésére. Másrészt bizonyos kezelések és életmódbeli változtatások lassíthatják egyes típusok előrehaladását.

- Számtalan példa van arra, hogy az emberek jól élnek demenciával. A diagnózis nem jelenti azt, hogy vége mindennek - mondja Dr. Jori Fleisher neurológus. A stigma sokszor nagyobb teher, mint maga a betegség korai szakasza.

Az MCI – az enyhe kognitív zavar fogalma

Az enyhe kognitív zavar – angol rövidítéssel MCI (mild cognitive impairment) – egy átmeneti állapot lehet a normális öregedés és a demencia között. Ilyenkor már mérhető memória- vagy gondolkodásbeli gyengülés tapasztalható, ám az érintett személy önálló életvitele alapvetően megmarad. Lehet, hogy több időre van szüksége egy feladat elvégzéséhez, jegyzeteket készít, gyakrabban használ emlékeztetőt, de még képes megszervezni a mindennapjait.

Fontos tudni, hogy az MCI nem egyenlő a demenciával. Az érintettek egy részénél valóban nagyobb a kockázata annak, hogy később demencia alakul ki, másoknál azonban az állapot évekig stabil marad, sőt bizonyos esetekben javulás is előfordulhat. Ezért a diagnózis nem végzetes ítélet, hanem inkább figyelmeztetés: érdemes szorosabb követést, rendszeres kontrollt és tudatos életmódbeli változtatásokat bevezetni.

Az MCI felismerése lehetőséget ad arra, hogy időben elkezdődjenek azok a lépések – a kockázati tényezők kezelése, a szellemi aktivitás fokozása, az alvás és a mozgás rendezése –, amelyek lassíthatják a folyamatot. Sokszor éppen ebben a szakaszban van a legnagyobb mozgástér.

Mit tehet Ön az agya egészségéért?

Bár a genetikai hajlam szerepet játszhat, az életmód jelentős befolyással bír. A szív- és érrendszeri kockázati tényezők – magas vérnyomás, koleszterinszint, vércukorproblémák – nemcsak a szívet, hanem az agyat is érintik. Ezek rendszeres szűrése és kezelése alapvető.

A megfelelő alvás, az alvási apnoe kivizsgálása és kezelése, a rendszeres testmozgás, a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend, az alkoholfogyasztás mérséklése és a dohányzás elhagyása mind hozzájárulhatnak az agy hosszú távú egészségéhez.

Nem szükséges egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatni mindent. Egy rendszeres, heti háromszori séta, tudatosabb étkezés vagy a társas kapcsolatok ápolása már önmagában is értékes lépés lehet.

A legfontosabb talán mégis az, hogy ne legyintsen a tartós változásokra.

Mikor forduljon valaki sürgősen orvoshoz?

Nem minden zavartság vagy emlékezetkiesés jelent demenciát, és különösen fontos különbséget tenni a lassan romló tünetek és a hirtelen kialakuló állapot között. Ha valakinél egyik napról a másikra jelentkezik kifejezett tájékozódási zavar, beszédnehézség, féloldali gyengeség, erős fejfájás vagy tudatzavar, az nem tipikus demenciás kezdet, hanem akár stroke, delerium, vagy más akut neurológiai esemény jele lehet. Ilyenkor azonnali orvosi ellátás szükséges.

Ugyancsak sürgős kivizsgálást indokol, ha az érintett személy hirtelen válik zavarttá egy fertőzés, kiszáradás vagy új gyógyszer bevezetése után. Idősebb korban az úgynevezett delírium – átmeneti, heveny tudatzavar – gyakran valamilyen testi betegség következménye, és megfelelő kezeléssel visszafordítható.

A demencia ezzel szemben többnyire fokozatosan, hónapok vagy évek alatt bontakozik ki. Éppen ezért, ha a tünetek gyorsan romlanak vagy drámai módon jelennek meg, nem szabad azokat az öregedés számlájára írni. Ilyen esetben a gyors reagálás életmentő lehet.

Figyelmébe ajánljuk

A demencia szokatlan jelei, amelyekre a legtöbben nem is gondolnánk

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!