Kiégés vagy csak sima fáradtság? Így tudja megkülönböztetni a két állapotot
A fáradtságot és a kiégést nem könnyű megkülönböztetni, mert az olyan jellemző tüneteik, mint a kimerültség és a motiválatlanság mindkettőben megjelenhetnek.
Vannak napok, amikor az ember csak vágyik egy hétvégi kiruccanásra vagy egy kicsit hosszabb nyári szabadságra, de vannak olyan időszakok is, amikor még egy utazás sem oldja meg a belső kimerültség érzését. Vajon honnan lehet tudni, hogy amit érez, az „csupán” fáradtság, amit egy kis pihenés orvosol – vagy már a kiégés komolyabb jeleivel néz szembe?
A modern életvitel gyakran elmossa a határt a túlterheltség és a valódi burnout között, de a különbség nagyon is fontos – és gyakran életminőséget meghatározó.
A kiégés nem csak fáradtság – hanem érzelmi kiüresedés
A burnout (kiégés) fogalmát először Herbert Freudenberger pszichológus írta le az 1970-es években, és azóta is a mentális jóllét egyik kulcsproblémája. A WHO 2019 óta a kiégést már nem betegségként, hanem „foglalkozással kapcsolatos szindrómaként” ismeri el, amely három fő jellemzőből áll:
- folyamatos kimerülés vagy fáradtságérzet
- megnövekedett mentális távolságtartás a munkától, vagy negatív, cinikus hozzáállás
- csökkent szakmai hatékonyság
Bár a tünetek fáradtságnak tűnhetnek, a különbség az, hogy a kiégés nem oldódik meg attól, hogy alszik egyet vagy elmegy egy hétre nyaralni.
Fáradtság: természetes választerhelésre
A fáradtság a szervezet természetes reakciója a fizikai vagy szellemi megterhelésre. Ez lehet akut – például egy hosszú munkahét után – vagy krónikus, ha huzamosabb ideig nem jut pihenéshez. De ha ez a fáradtság nem jár együtt cinizmussal, reménytelenséggel és képes újra feltöltődni egy rövid szabadság alatt, akkor valószínűleg nem kiégésről van szó, hanem normális kimerültségről.
- A fáradtság olyan, mint egy lemerült telefon: töltés után újra működik. A kiégés viszont olyan, mintha a telefon aksija már véglegesen tönkrement volna – mondja Dr. Kate Steiner, kiégés-szakértő és tanácsadó.
A kiégés intő jelei: mikor kell komolyan venni?
A kulcskérdés, amit érdemes feltenni magának: „Ha most kapnék egy hét szabadságot, jobban érezném magam utána?”
Ha a válasz egyértelmű igen, valószínűleg „csak” túlterhelt. Ha viszont úgy érzi, hogy a szabadnapok sem hoznának megkönnyebbülést, sőt talán még jobban szorong a visszatéréstől, akkor a kiégés komoly gyanúja áll fenn.
További intő jelek lehetnek:
- érzelmi eltompulás vagy érdektelenség a korábban kedvelt tevékenységek iránt
- gyakori ingerlékenység, türelmetlenség
- testi tünetek (pl. fejfájás, gyomorpanaszok), amelyek orvosilag nem indokoltak,
- állandó bűntudat vagy „nem vagyok elég jó” érzés.
Mit tehet, ha kiégésre gyanakszik?
- Ne csak tüneteket kezeljen, hanem az okokat keresse: mi az, ami nap mint nap elviselhetetlen terhet jelent?
- Beszéljen róla: akár egy baráttal, akár szakemberrel. A kiégés nem gyengeség, hanem figyelmeztetés.
- Tűzzön ki határokat: tanulja meg nemet mondani, ha a munkaterhelés vagy a személyes kapcsolatok túl sokat követelnek.
- Kérjen professzionális segítséget: sok országban ma már elérhetők burnout coachok és pszichológusok, akik célzottan ezzel foglalkoznak.
A kiégés hatása a fiatal generációkra és a munkahelyi kultúrára
A Z generáció és a millenniumiak (Y generáció) már nem csak a munkahelyi elvárások, hanem a tartós túlterheltség és a strukturálatlan vállalati kultúra miatt is egyre gyakrabban kerülnek kiégésközeli állapotba. A New York Post-ban lévő tanulmány szerint a fiatalabb dolgozók több mint kétharmada – konkrétan 73%-uk – fontolgatja a munkahelyváltást, elsősorban a mentális kimerültség és a támogatás hiánya miatt.
A leggyakrabban említett okok:
- növekvő elvárások béremelés nélkül
- a monotonitás és a kreatív kibontakozás hiánya
- túlzott mikromenedzsment és 24/7 elérhetőség
- a megbecsülés teljes hiánya
- értelmetlen feladatok, amelyek nem kapcsolódnak személyes értékekhez vagy célokhoz
A Harvard Business Review és a Deloitte 2024-es felmérései megerősítik: a Z generáció különösen érzékeny a munkahelyi értékek és az életminőség közti diszharmóniára. Míg korábban a munka az identitás központi eleme volt, a mai fiatalok egyre inkább az egyensúlyt, az önazonosságot és a pszichológiai biztonságot keresik.
A kiégést gyakran előzi meg az ún. „quiet quitting” (csendes kilépés) jelensége is: ez nem fizikai távozást, hanem belső visszavonulást jelent. A dolgozó elvégzi a minimálisan elvárt feladatait, de már sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem kapcsolódik a szervezethez.
Mindez arra kényszeríti a cégeket, hogy újragondolják:
- hogyan támogatják a fiatal munkavállalók mentális egészségét
- milyen karrierfejlődési lehetőségeket kínálnak
- mennyire engedik meg az egyéni rugalmasságot (pl. hibrid munkavégzés)
- és hogyan kommunikálják a munkának az értelmét
A fiatal generáció tehát nem a „lustaság” miatt váltana munkahelyet, hanem azért, mert nem hajlandó egy kiégést okozó rendszer része maradni.
Összegezve
- A fáradtság és a kiégés tünetei hasonlóak, például kimerültség, de kezelésük eltérő.
- A kiégés nem orvosolható pihenéssel, míg a fáradtság igen.
- A kiégés jelei közé tartozik az érzelmi kimerültség, cinizmus és csökkent hatékonyság.
- Generációk közötti különbség mutatkozik a munkahelyi értékek és életminőség prioritásaiban.
- A cégek számára kihívást jelent a kiégést okozó rendszerek átalakítása és a fiatal munkavállalók igényeinek kezelése.
Kiégés: mit tehetünk, ha elvesztettük a motivációnkat?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
