Ezért rágunk rágógumit, amikor idegesek vagyunk – nem véletlen
A rágózás több, mint azt elsőre gondolnánk.
Sokan ösztönösen nyúlnak rágógumi után feszült helyzetekben: vizsga előtt, hosszú autóút során vagy egy stresszes munkanap közepén. A legtöbben ilyenkor nem gondolkodnak azon, miért esik jól a rágás – egyszerűen működik. A rágógumi története azonban jóval többről szól, mint friss leheletről vagy megszokásról: régóta összefonódik a megnyugvás, a figyelem és a mentális állapot kérdésével.
Nem véletlen, hogy már a 20. század elején is idegnyugtatóként hirdették a rágógumit. Bár ezek az állítások akkoriban inkább marketingfogások voltak, ma már a tudomány is árnyaltabban, de komolyan foglalkozik a kérdéssel: vajon tényleg hatással van az agyunkra az állkapocs monoton mozgása?
A rágás ősi szokás
A rágás iránti vonzalmunk messze nem modern jelenség. Régészeti leletek szerint az emberek már több ezer évvel ezelőtt is rágtak különféle természetes anyagokat – például nyírfakéregből származó gyantát vagy fák ragadós nedveit. Ezeket részben praktikus okokból használták, például ragasztók készítéséhez, de a fognyomok arról árulkodnak, hogy a rágás önmagáért is élvezetes volt, még gyerekek számára is.
Különböző kultúrákban – az ókori görögöktől a majákig – megfigyelhető volt ez a szokás. A modern értelemben vett rágógumi csak a 19. század közepén jelent meg, és gyorsan elterjedt, részben annak köszönhetően, hogy nemcsak édességként, hanem „idegnyugtató apróságként” is pozicionálták.
Marketing vagy valódi hatás? Mit mondanak a kutatások
A rágógumiipar az elmúlt évtizedekben gyakran hivatkozott mentális előnyökre, nem mindig meggyőző tudományos alappal. Ennek ellenére független kutatások is vizsgálták a rágás hatásait.
A legkövetkezetesebb eredmények szerint a rágógumi kismértékben javíthatja az éberséget és a tartós figyelmet, különösen monoton, hosszabb ideig tartó feladatok során. Ilyenkor a rágás segíthet abban, hogy az ember kevésbé kalandozzon el, és jobban jelen legyen a feladatban.
A memória javításában viszont nem mutatkozott egyértelmű előny: a rágógumit rágó résztvevők nem emlékeztek jobban információkra, mint azok, akik nem rágtak. A hatás tehát nem „okosító”, inkább éberen tartó jellegű - írja a nationalgeographic.com.
Stresszcsökkentés: működik, de nem minden helyzetben
A stresszre gyakorolt hatás már összetettebb kérdés. Laboratóriumi vizsgálatokban – például nyilvános beszéd vagy mentális terheléssel járó feladatok során – a rágógumit rágók alacsonyabb stressz-szintről számoltak be. Egyes tanulmányok szerint még műtéti beavatkozás előtt is csökkenthette a szorongást.
Ugyanakkor nem minden helyzetben hatékony. Súlyosan stresszes, érzelmileg túlfűtött szituációkban – például közvetlen műtét előtt vagy megoldhatatlan feladatoknál – a rágógumi nem bizonyult csodaszernek. Úgy tűnik, inkább enyhébb, hétköznapi feszültség esetén segíthet.
Mi történik ilyenkor az agyban?
A pontos mechanizmus továbbra sem teljesen tisztázott. Több elmélet is létezik. Az egyik szerint a rágás fokozza az agy vérellátását, ami átmenetileg javíthatja az éberséget. Más kutatók az arc- és állkapocsizmok aktiválódását tartják kulcsfontosságúnak, mivel az izomfeszülés és a figyelem között már korábban is kimutattak kapcsolatot.
Felmerült az is, hogy a rágás egyszerűen eltereli a figyelmet a stresszorokról, és ezzel befolyásolja a szervezet stresszválaszát szabályozó hormonrendszert. A kortizol szinttel kapcsolatos eredmények azonban vegyesek: van, amikor csökken, máskor inkább az éberség jeleként enyhén emelkedik.
Fészkelődés, ismétlés, megnyugvás
Egyre többen gondolják úgy, hogy a rágógumi hatása nem különleges, hanem egy általánosabb jelenség része. Az emberek gyakran végeznek ismétlődő mozdulatokat koncentráció vagy stressz alatt: lábdobogás, tollkattintás, stresszlabda szorítása. Ezek a mozgások segíthetnek szabályozni a belső feszültséget.
Kutatások szerint – például ADHD-s gyermekeknél – a kontrollált mozgás nem rontja, hanem javíthatja a teljesítményt. A rágógumi ebben az értelemben szájhoz kötött „fészkelődés”, amely csendes, társadalmilag elfogadott formában nyújt kapaszkodót az idegrendszernek.
Itt az igazság arról, hogy mi történik akkor, ha lenyel egy rágógumit
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
