Szappan vs. kézfertőtlenítő – mikor melyiket érdemes használni?
Nem, nem érdemes egymás helyettesítésére használni őket.
A kézfertőtlenítő ott lapul a táskákban, autókban, irodai fiókokban – gyors, kényelmes, egy mozdulat, és már túl is vagyunk rajta. De vajon tényleg kiváltja a szappanos kézmosást? A válasz röviden: nem. A hosszabb válasz viszont sokkal érdekesebb, és segít eligazodni abban, mikor melyik megoldás jelent valódi védelmet.
Mi történik valójában, amikor kézfertőtlenítőt használ?
A legtöbb, hétköznap kapható kézfertőtlenítő alkoholalapú. Nem véletlenül: az alkohol bizonyos koncentráció felett hatékonyan károsítja a kórokozók létfontosságú szerkezeteit. A tapasztalatok szerint a legalább 60 százalékos alkoholtartalom az a küszöb, amely fölött valódi fertőtlenítő hatásról beszélhetünk.
Az alkohol a baktériumok esetében roncsolja a sejthártyát és megzavarja az alapvető sejtfolyamatokat. A vírusoknál pedig – amennyiben úgynevezett burokkal rendelkeznek – szétbontja ezt a külső védőréteget, így a vírus működésképtelenné válik. Ezért működött jól például a kézfertőtlenítés a koronavírus-járvány idején.
Csakhogy nem minden vírus ilyen sebezhető. A burokkal nem rendelkező kórokozók, például a norovírus, jóval ellenállóbbak az alkohollal szemben. Ilyenkor a fertőtlenítő legfeljebb részleges védelmet nyújt – vagy még azt sem.
Miért hatásosabb sokszor a szappan, mint gondolnánk?
A szappanos kézmosás nem pusztán fertőtlenítés, hanem eltávolítás. Ez a különbség kulcsfontosságú.
A szappanmolekulák különleges felépítésűek: egyik végük vonzódik a vízhez, a másik pedig a zsírokhoz és olajos szennyeződésekhez. Amikor kezet mos, ezek a molekulák körbezárják a bőr felszínén lévő mikrobákat, fellazítják a tapadásukat, majd a folyó víz egyszerűen elsodorja őket.
A mechanikus dörzsölés – az ujjak közötti, körmök alatti alapos tisztítás – tovább fokozza ezt a hatást. A szappan nem válogat: a burokkal rendelkező vírusok szerkezetét is megbontja, a burkot nélkülöző kórokozókat pedig fizikailag eltávolítja a bőrről. Ezért működik akkor is, amikor a kézfertőtlenítő már kevés.
Fontos tudni, hogy ehhez nincs szükség extra erős vagy antibakteriális feliratú termékekre. A hétköznapi szappan ugyanilyen hatékony. Az antibakteriális adalékok a mindennapi kézmosásban nem jelentenek bizonyított előnyt, viszont hamis biztonságérzetet kelthetnek.
Mikor melyiket érdemes használni?
Ha van lehetősége szappannal és folyó vízzel kezet mosni, ez az első számú választás. Különösen fontos ez étkezés előtt, mosdóhasználat után, láthatóan szennyezett kéz esetén, illetve fertőző betegségek idején.
A kézfertőtlenítő akkor jön jól, amikor nincs más megoldás: utazás közben, tömegközlekedésen, bevásárlás után, vagy olyan helyzetekben, ahol a kézmosás nem kivitelezhető. Ilyenkor valóban jobb, mint a semmi – de nem csodaszer.
A technika legalább annyit számít, mint az eszköz
A szappan csak akkor működik igazán jól, ha időt is szánunk rá. A kezek alapos, legalább 20 másodpercig tartó mosása szükséges ahhoz, hogy a mikrobák döntő többsége eltávozzon. Ez nem túlzás, hanem a gyakorlatban bevált minimum.
És van még egy gyakran elfelejtett lépés: a szárítás. A nedves kéz sokkal könnyebben összeszedi a kórokozókat a környezetből, ezért a gondos törlés vagy szárítás a kézhigiénia szerves része.
A kézhigiénia gyakran elfelejtett oldala
A kézmosás és a kézfertőtlenítés hatékony védelmet jelent a kórokozókkal szemben, de közben a bőrünk is elszenvedője lehet ennek a mindennapi rutinnak. Az alkoholos kézfertőtlenítők – különösen gyakori használat mellett – szárítják a bőrt, csökkentik annak természetes zsírtartalmát, és megbontják a védőréteget, amely normál esetben első vonalbeli akadályt jelent a külvilág felé. A kiszáradt, berepedezett bőr nemcsak kellemetlen érzést okoz, hanem hosszabb távon sebezhetőbbé is válik a fertőzésekkel szemben.
Ezért fontos, hogy a kézhigiéniát ne önmagában, hanem egyfajta teljes csomagként kezeljük. A rendszeres kézmosás mellé érdemes beépíteni a kézápolást is, különösen a hideg hónapokban vagy azoknál, akik munkájukból adódóan naponta sokszor fertőtlenítenek. Egy egyszerű, illatmentes hidratáló krém segíthet helyreállítani a bőr védőrétegét, így a kézmosás valóban véd, nem pedig újabb problémát teremt.
Ezért mossuk rosszul a kezünket! 5+1 dolog, amit talán nem tudott a kézmosásról
- Főzés közben mindig ösztönösen leöblíti a kezét? Rosszul teszi, még ételmérgezés is lehet belőle!
- Terjed a hepatitis A Magyarországon – a kézmosás most szó szerint életet menthet
- Nem csitul a hepatitis A fertőzés az országban
- A fürdőszoba rejtett veszélyei: 7 hiba, amit a legtöbben elkövetnek ott
- Megfázás, influenza, covid: így kerülheti el nagyobb eséllyel!
- Ezért mossuk rosszul a kezünket! 5+1 dolog, amit talán nem tudott a kézmosásról
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!