Alzheimer-kór első jelek: a beteg a saját tükörképével beszélget, vagy éppen nem érti, mit jelent a televízió
A betegség alattomosan lopja el az emlékeket. Felismerné a legelső tüneteket a szeretteinél? Így változik meg az Alzheimer-kóros ember - egy neurológus beszél a kezdetekről.
Az Alzheimer-kór kialakulásáért a mérgező β-amiloid és tau fehérjék felelősek, amelyek felhalmozódnak az agyban és elpusztítják az idegsejteket. A neurodegradáció már sok évvel az első tünetek megjelenése előtt megkezdődik.
Ez a kór nem csupán az emlékezetet rabolja el, hanem lassan a személyiséget, az érzelmeket és az önállóságot is. Az Alzheimer minden családot próbára tesz: nemcsak a beteget sújtja, hanem a hozzátartozókat is, akik fokozatosan elveszítik azt az embert, akit ismertek.
A betegség hátterében a toxikus β-amiloid és tau fehérjék kóros felhalmozódása áll. Ezek az agyban rakódnak le, károsítva és pusztítva az idegsejteket. A folyamat alattomos, hiszen a neurodegeneráció jóval a látható tünetek előtt megindul.
Az első jelek többnyire a rövid távú memória gyengülésében mutatkoznak
Az érintettek elfelejtik a találkozókat, ismétlik ugyanazokat a kérdéseket, vagy képtelenek megtanulni egy új eszköz, például a telefon vagy a mosógép kezelését.
„Gyakran hallom, hogy egy beteg évekkel ezelőtt feladta, és nem mos magára többet, egyszerűen azért, mert nem boldogult az új készülékkel, és a házastársa vette át helyette ezt a feladatot – ez már a kognitív képességek zavarát jelzi” – magyarázza dr. Anna Filipek-Gliszczyńska neurológus a Medonetnek adott interjúban.
Sok család hajlamos sokáig elintézni ezeket a tüneteket egy legyintéssel, egyszerű feledékenységként vagy figyelmetlenségként kezelve őket. Pedig a korai stádium hónapokig, sőt akár évekig is eltarthat, és ebben az időszakban a beavatkozás lehet a leghatékonyabb. A betegség lefolyása mindig egyéni, és nagyban függ az egyidejűleg fennálló állapotoktól – például a cukorbetegségtől, az érelmeszesedéstől, a magas vérnyomástól, de még a krónikus dehidratációtól vagy az elektrolitzavaroktól is.
Hangulatváltozás, ingerlékenysgég, téveszmék
Ahogy a kór előrehalad, megjelenhetnek hangulati ingadozások, szomorúság, ingerlékenység, sőt a depresszió tünetei. Az egyszerű mindennapi feladatok – az öltözködés, az ételkészítés, a tájékozódás – egyre nehezebbé válnak. Gyakran társulnak téveszmék is, például az a meggyőződés, hogy valaki lopni vagy mérgezni akarja a beteget.
A végső szakasz a teljes függőség állapota. A beteg nem ismeri fel szeretteit, elveszíti a beszéd és a mozgás képességét, és teljes körű, folyamatos gondozásra szorul. Sokszor előfordul, hogy saját tükörképével beszélget, vagy éppen nem érti, mit jelent a televízió: számára a képernyőn megjelenő emberek valóságosnak tűnnek, mintha a szobában lennének.
Ma még nincs gyógymód az Alzheimer-kórra, csupán a betegség lefolyását lassító terápiák állnak rendelkezésre. Ezek azonban csak akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha a diagnózis időben megszületik.
„Hiszek benne, hogy nemsokára képesek leszünk gátolni a toxikus fehérjék hatását, és ezzel megfékezni az idegsejtek pusztulását. Ez óriási áttörést hozna, hiszen az Alzheimer nemcsak a beteg életét, hanem az egész család mindennapjait felforgatja. A gondozás miatt sokszor a hozzátartozónak fel kell adnia a munkáját, vagy külső segítséget kell igénybe vennie” – hangsúlyozza dr. Filipek-Gliszczyńska.
Az Alzheimer-kór ma még gyógyíthatatlan, de az életminőség javítása nem reménytelen. A korai felismerés, a megfelelő terápia, a családi és közösségi támogatás mind-mind lassíthatják a folyamatot, és emberibbé tehetik az érintettek életét.
Hova fordulhat az, aki úgy látja elkezdődtek az Alzheimer-kór tünetei a hozzátartozójánál?
Ha valaki Magyarországon azt tapasztalja, hogy egy hozzátartozójánál az Alzheimer-kór korai tünetei jelentkeznek, érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni. A betegség ugyanis jelenleg nem gyógyítható, de a folyamat lassítható, és a család megfelelő támogatást kaphat.
Első lépések
- Háziorvos: mindig a háziorvosnál érdemes kezdeni. Ő adhat beutalót neurológiai vagy pszichiátriai szakrendelésre, és felmérheti, milyen más betegségek állhatnak a tünetek hátterében.
- Neurológiai szakrendelés: itt történik a részletes kivizsgálás, kognitív tesztekkel, képalkotó vizsgálatokkal, laborral.
- Pszichiátriai szakrendelés: sokszor a pszichiáter végzi el a memóriazavarok differenciáldiagnosztikáját, mert a tünetek könnyen összetéveszthetők például depresszióval.
Hol kaphat még segítséget?
- Országos Klinikai Központok: Budapesten több nagy intézményben működik memóriaambulancia, például a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján, vagy az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben (OPAI).
- Megyei kórházak neurológiai osztályai: Szolnokon, Hatvanban, Gyöngyösön, Békéscsabán és más városokban a neurológiai szakrendelésen szintén foglalkoznak a memóriazavarok kivizsgálásával.
- Demencia- és Alzheimer-központok: több civil és önkormányzati fenntartású nappali intézmény segíti az érintetteket. Például az Alzheimer Café mozgalom országszerte működtet közösségi programokat, ahol szakemberektől és sorstársaktól is tanácsot lehet kapni.
- Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt, helyi szociális szolgálatok: számos városban kínálnak nappali ellátást, gondozást, illetve családsegítő programokat Alzheimer-betegeknek.
Miért fontos a mielőbbi vizsgálat?
- A memóriazavar nem mindig Alzheimer. Pajzsmirigy-problémák, vitaminhiány, depresszió vagy gyógyszermellékhatás is okozhat hasonló tüneteket.
- Ha valóban Alzheimerről van szó, a korai diagnózis lehetővé teszi a gyógyszeres kezelés megkezdését, amellyel a tünetek romlása lassítható.
- A család időben hozzájut a szociális és gondozási támogatásokhoz, például ápolási díjhoz, nappali ellátóhelyhez.
Az Alzheimer-kór szakaszai: így alakítja át a betegség lassan az életet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
