Ez a pár másodperces módszer többet árul el egészségéről, mint gondolná

2025. augusztus 15. 19:54

Ez a vizsgálat rávilágíthat a szív- és érrendszeri, a neurológiai és az izomeredetű betegségek kockázatára.

Van egy vizsgálat, ami csupán néhány másodpercig tart, mégis többet mondhat szervezete állapotáról, mint számos bonyolult laborvizsgálat. Ellentétben például a vérnyomásméréssel, amit rendszeresen végzünk, a kézszorító erő felmérése ritkán szerepel a kötelező egészségügyi ellenőrzések listáján. Pedig ez a mutató fontos jelzést adhat a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, valamint bizonyos neurológiai és izomrendszeri kórképek kockázatáról – különösen az idősebb korosztály esetében.

- Ezek az alapvető mérések lehetővé teszik számunkra, hogy korai stádiumban felmérjük a legveszélyesebb életmódbeli betegségek kockázatát – emelte ki a Med one t-nek adott nyilatkozatában Paweł Florek.

Miért érdemes komolyan venni a kézszorító erő mérését?

A kézszorító erő vizsgálata egyszerű, gyors és fájdalommentes módszer, amely nemcsak az izomerő szintjéről ad pontos képet, hanem előre jelezheti a mozgásszervi, kardiológiai és anyagcsere-betegségek kockázatát is. A méréshez egy dinamométert használnak, amely objektíven rögzíti a felső végtagi erőt.

Bár sokszor főként időseknél alkalmazzák – például a sarkopénia, vagyis az izomtömeg-vesztés kimutatására –, a jelentősége jóval szélesebb. Kapcsolatban állhat a tápláltsági állapottal, a pszichés jólléttel és az általános fizikai teljesítőképességgel.

A Poznańi Orvosi Egyetem Geriátria és Gerontológia Tanszékének kutatói rámutattak:

- A mérést jelenleg a rokkantság és a korai halálozás kockázatának, a posztoperatív szövődmények és a rehospitalizáció valószínűségének, valamint az alanyok funkcionális kapacitásának meghatározására használják.

Más szóval: a gyenge kézszorítás figyelmeztető jel lehet, hogy a szervezet nem működik optimálisan. A kutatások szerint az alacsony értékek – különösen, ha már középkorban jelentkeznek – magasabb kockázatot jeleznek a tartós egészségkárosodásra és a korai halálozásra. A mérés eredménye arra is utalhat, hogy műtét után várhatóak-e szövődmények, illetve szükség lehet-e ismételt kórházi kezelésre. Idősebb korban különösen fontos, mert a gyenge eredmény gyakran együtt jár a mindennapi önellátás nehézségeivel, például az öltözködés vagy a bevásárlás terén.

Az öregedés, az izomerő és a hosszú élet

A kézszorító erő értéke az életkor előrehaladtával természetesen csökken, de a folyamat üteme jelentősen befolyásolható rendszeres fizikai aktivitással. Alacsony érték esetén nagyobb a „frailty” (törékenységi) szindróma kockázata, amely az önállóság és a függetlenség elvesztéséhez vezethet.

Érdemes tudni, hogy a magasabb izomerő nemcsak jobb életminőséggel, hanem hosszabb élettartammal is összefüggésbe hozható. Nem véletlen, hogy a hosszú élettel kapcsolatos kutatások egyik alapvető mérőeszköze a kézszorító erő – ez ugyanis egyszerűen és megbízhatóan tükrözi az általános fizikai állapotot.

Fontos mindehhez hozzátenni, hogy a sarkopénia diagnosztikájában a kézszorító erő mérése kulcsfontosságú. A csökkent izomerő nemcsak az esések kockázatát növeli, hanem hozzájárulhat a mozgáskorlátozottsághoz és a krónikus betegségek súlyosbodásához is.

Hogyan változik az izomerő az életkorral?

Az izmok ereje már 40 éves kor környékén lassan csökkenni kezd, és ez a folyamat idővel gyorsul. Férfiaknál ez jellemzően fokozatos, míg a nőknél – főként a menopauza idején – hirtelenebb lehet a visszaesés. A kézszorító erő a táplálkozással is összefügg: bár a magasabb testtömeg-index gyakran erősebb szorítással jár, a súlyfelesleg hosszú távon gyengítheti azt.