Ha a feledékenység rendszeresen jelentkezik, fokozódik, vagy a mindennapi életet is befolyásolja, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. Sok esetben ugyanis olyan eltérés áll a háttérben, amely időben felismerve jól kezelhető, és a memória teljesítménye is jelentősen javulhat.
- A feledékenység hátterében gyakran nem súlyos betegségek, hanem például stressz, alváshiány vagy vitaminhiányok állnak.
- A B12-vitamin hiánya különösen fontos ok, mert akár visszafordítható demenciaszerű tüneteket is okozhat, főleg idősek és vegetáriánusok körében.
- A vashiány és a B1-vitamin-hiány is memóriaproblémákat és szellemi teljesítményzavart eredményezhet.
- Bizonyos gyógyszerek, illetve a pajzsmirigy működési zavarai is negatív hatással lehetnek a memóriára.
- Memóriaproblémák esetén nem szabad találomra étrend-kiegészítőket szedni, hanem laborvizsgálattal kell kideríteni a valódi okot.
Elfelejti, hová tette a kulcsait? Gyakran jut eszébe csak később, hogy mit szeretett volna mondani? Az időnkénti feledékenység önmagában még nem ad okot aggodalomra, hiszen a stressz, a kialvatlanság vagy a túlterheltség bárkinél okozhat átmeneti memóriazavarokat. Ugyanakkor bizonyos hiányállapotok is ronthatják az agy teljesítményét, és ezek közül néhány meglepően gyakori. A szakemberek szerint különösen a B12-vitamin hiányára érdemes odafigyelni, de nem ez az egyetlen tápanyag, amely befolyásolhatja az emlékezőképességet.
A feledékenység nem feltétlenül jelent betegséget
A memória időnkénti romlása az egyik leggyakoribb panasz a felnőttek körében. Sok esetben azonban nem áll mögötte súlyos idegrendszeri betegség.
A tartós stressz, az alváshiány, a túl sok munka, a pihenés hiánya vagy a rendszeres alkoholfogyasztás mind negatívan hathatnak az agy működésére. Ilyenkor az ember nehezebben koncentrál, lassabban dolgozza fel az információkat, és gyakrabban fordulnak elő kisebb emlékezetkiesések.
A jó hír az, hogy ezek a problémák gyakran javulnak, ha sikerül rendezni az életmódot. A megfelelő mennyiségű alvás, a rendszeres mozgás és a stressz csökkentése sok esetben önmagában is érezhető változást hozhat.
Mikor lehet komolyabb probléma a háttérben?
Az életkor előrehaladtával természetesen nő bizonyos idegrendszeri betegségek kockázata. A tartósan fennálló vagy fokozatosan romló memóriazavarok mögött állhatnak neurodegeneratív betegségek, például különböző demenciák is.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem szabad minden feledékenységet automatikusan a demenciával azonosítani. Számos olyan állapot létezik, amely kezelhető, sőt akár teljesen visszafordítható is.
A B12-vitamin hiánya különösen veszélyes lehet
A memóriaromlással legszorosabban összefüggő vitaminhiány a B12-vitamin elégtelen szintje.
A B12-vitamin nélkülözhetetlen az idegrendszer egészséges működéséhez. Szerepet játszik az idegsejteket körülvevő védőréteg fenntartásában, valamint a vörösvértestek képződésében is. Hiánya esetén nemcsak vérszegénység alakulhat ki, hanem koncentrációs nehézségek, hangulatzavarok, memóriazavarok és akár idegrendszeri károsodások is.
A probléma különösen gyakori lehet idősebb korban, amikor a vitamin felszívódása már kevésbé hatékony. Emellett fokozott kockázatnak vannak kitéve a vegetáriánusok és a vegánok is, mivel a B12-vitamin főként állati eredetű élelmiszerekben található meg.
Nem csak a táplálkozás okozhat B12-vitamin-hiányt
Sokan azt gondolják, hogy a hiányállapot kizárólag a nem megfelelő étrend következménye. A valóságban azonban számos egyéb tényező is szerepet játszhat.
Bizonyos gyomor- és bélrendszeri betegségek, felszívódási zavarok, autoimmun folyamatok vagy krónikus gyomorhurut akadályozhatják a vitamin hasznosulását. Hasonló problémát okozhatnak egyes savcsökkentő vagy cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszerek is.
A testsúlycsökkentő, úgynevezett bariátriai műtéteken átesett betegek esetében szintén gyakori a B12-vitamin hiánya, ezért náluk rendszerint tartós vitaminpótlásra van szükség.
Akár a demenciát is utánozhatja
A B12-vitamin-hiány egyik legérdekesebb sajátossága, hogy súlyos esetben demenciaszerű tüneteket okozhat.
Az érintetteknél romolhat a memória, a figyelem, a tanulási képesség és a mindennapi problémamegoldás. A szakirodalomban ismert jelenség az úgynevezett visszafordítható demencia, amikor a megfelelő vitaminpótlás hatására a kognitív funkciók jelentős javulást mutatnak.
Éppen ezért memóriazavar esetén a B12-vitamin-szint meghatározása ma már a kivizsgálás egyik alapvető eleme.
A memóriaproblémák mögött vashiány is állhat
A memóriazavarokról szóló beszélgetésekben ritkábban kerül szóba a vas, pedig hiánya szintén befolyásolhatja az agyműködést. A vas nélkülözhetetlen az oxigén szállításához, így ha a szervezet készletei kimerülnek, az agy sem jut elegendő oxigénhez.
A vashiány egyik gyakori tünete a fáradékonyság, de emellett jelentkezhet koncentrációs nehézség, csökkent szellemi teljesítmény és feledékenység is. Sok érintett úgy írja le az állapotot, mintha „ködös” lenne a gondolkodása, és nehezebben tudna összpontosítani a napi feladatokra.
A probléma különösen gyakori menstruáló nőknél, várandósoknál, időseknél, illetve olyanoknál, akik étrendjük révén kevés vashoz jutnak. A laborvizsgálat ilyenkor nemcsak a vérképet, hanem a vasraktárak állapotát is képes megmutatni.
A B1-vitamin hiánya sem tesz jót az agynak
A B1-vitamin, vagyis a tiamin hiánya ritkább, de szintén okozhat memóriazavarokat és koncentrációs problémákat.
Ez a vitamin fontos szerepet játszik az idegsejtek energiaellátásában. Hiányában romolhat a szellemi teljesítmény, súlyos esetben pedig akár zavartság és jelentősebb idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak.
A tiaminhiány különösen gyakori a krónikus alkoholfogyasztóknál, mivel az alkohol rontja a vitamin felszívódását és fokozza annak kiürülését.
Más vitaminok is hozzájárulhatnak a szellemi frissességhez
A memória megfelelő működése nem egyetlen vitaminon múlik.
A B6-vitamin és a folsav részt vesz az idegrendszer normális működésében, az E-vitamin antioxidánsként védi az idegsejteket, míg a D-vitaminról egyre több kutatás igazolja, hogy szerepet játszhat az agyi folyamatok és a hangulat szabályozásában is.
A szakemberek szerint azonban nem érdemes kizárólag egyetlen vitamint keresni a háttérben. Az emberi szervezetben minden tápanyag összefügg egymással, ezért bármilyen hiányállapot negatívan hathat a szellemi teljesítményre.
Bizonyos gyógyszerek is ronthatják a memóriát
Nem minden memóriazavar mögött áll vitaminhiány vagy betegség. Előfordulhat, hogy a panaszokat valamelyik rendszeresen szedett gyógyszer mellékhatása okozza.
Egyes altatók, nyugtatók, allergiaellenes készítmények, fájdalomcsillapítók és bizonyos pszichiátriai gyógyszerek befolyásolhatják a figyelmet és az emlékezőképességet. Az idősebb embereknél a kockázat különösen nagy, mivel szervezetük lassabban bontja le a hatóanyagokat, ráadásul gyakran több gyógyszert szednek egyszerre.
Ha a memória romlása egy új készítmény bevezetése után jelentkezik, érdemes ezt megbeszélni a kezelőorvossal. A gyógyszerek önkényes elhagyása azonban veszélyes lehet, ezért minden változtatást szakemberrel kell egyeztetni.
A pajzsmirigy működése is hatással van a memóriára
A koncentrációs és memóriazavarok hátterében gyakran endokrinológiai problémák is állhatnak.
A pajzsmirigy alulműködése és túlműködése egyaránt befolyásolhatja az agyműködést. Az érintettek gyakran számolnak be szellemi lassulásról, figyelemzavarról vagy feledékenységről.
Mivel ezek a betegségek különösen gyakoriak a középkorú és idősebb nőknél, a memóriazavar kivizsgálásakor a pajzsmirigyhormonok ellenőrzése is fontos lehet.
Nem érdemes találomra vitaminokat szedni
Bár a vitaminhiány valóban okozhat memóriazavarokat, a szakemberek nem javasolják a kontroll nélküli étrend-kiegészítő-szedést.
A legjobb megoldás a kiváltó ok felderítése. Egy alapos laborvizsgálat során ellenőrizhető a vérkép, a vércukorszint, a pajzsmirigy működése, a B12-vitamin szintje, valamint számos egyéb paraméter is, amelyek segíthetnek megtalálni a probléma forrását.
Egy neurológus elárulja, mikor ad aggodalomra okot a feledékenység
Rapid Q&A Gyakori kérdések a feledékenységről
Normális, ha időnként elfelejtem, miért mentem be egy szobába?
Igen. Az ilyen alkalmi emlékezetkihagyások önmagukban még nem utalnak betegségre. A fáradtság, a stressz, a figyelem megosztottsága vagy az alváshiány gyakran okoz hasonló jelenségeket.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni a feledékenység miatt?
Ha a memóriazavarok egyre gyakoribbá válnak, romlanak, vagy már a mindennapi életet, munkát, pénzügyek intézését, illetve a társas kapcsolatokat is befolyásolják, mindenképpen érdemes kivizsgálást kérni.
Öröklődik a feledékenységre való hajlam?
Bizonyos idegrendszeri betegségek családi halmozódást mutathatnak, de a hétköznapi memóriazavarok többsége nem örökletes okokra vezethető vissza. Az életmód és az általános egészségi állapot gyakran nagyobb szerepet játszik.
Melyik életkorban kezd természetes módon romlani a memória?
Az agy bizonyos funkciói már a 30-as, 40-es évektől lassan változni kezdenek, de ez általában nem jelent számottevő problémát a mindennapi életben. A jelentősebb memóriapanaszok nem tekinthetők az öregedés elkerülhetetlen velejárójának.
Mikor gyanús, hogy a feledékenység már nem hétköznapi probléma?
Figyelmeztető jel lehet, ha valaki ugyanazokat a kérdéseket ismételgeti, rendszeresen eltéved ismerős helyeken, nehezen találja a szavakat, vagy a hozzátartozók is észreveszik a változást. Ilyenkor érdemes mielőbb szakemberhez fordulni.
Segíthetnek a keresztrejtvények és az agytornák?
Igen, de önmagukban nem csodaszerek. Az agy számára a legnagyobb kihívást általában az új készségek elsajátítása, a tanulás, az idegen nyelvek gyakorlása vagy a rendszeres társas aktivitás jelenti.
- Az Alzheimer-kór első jelei már 45 éves korban megjelenhetnek – egy új kutatás szerint a szervezet hamarabb üzen, mint hittük
- Így formálja át a demencia a gondolkodást és a személyiséget
- „Azt hittük, csak fáradt” – így kezdődött a családapa demenciája
- Néha kiesik egy-egy pillanat? Nem biztos, hogy a fáradtság az oka
- Ezt a japán módszert a szakértők is ajánlják a jobb koncentrációért – meglepően hatékony
- Nem a gyógyszerekben van a titok: ez a tevékenység számít igazán! Egyszerű szokás, meglepően erős védelem demencia ellen
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
