Furcsa bőrtünetek, fejfájás, emésztési zavarok: mi okozhatja? Ezért ne hagyja figyelmen kívül ezt a lehetőséget
Hisztamin-intolerancia esetén a sajt, a bor és a csoki már nem jó barát, és mindezzel csak akkor szembesülünk, amikor az első tünetek jelentkeznek. Sőt, sokan még akkor sem gondolnak rá, hogy a hisztamin-intolerancia lehet a bajok okozója.
A hisztamin-intolerancia napjainkban egyre gyakrabban kerül szóba, különösen azok körében, akik visszatérő, megmagyarázhatatlan panaszokkal küzdenek. Bár a tünetek sokszínűek és gyakran más betegségekre is utalhatnak, fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül ezt a lehetőséget sem.
Furcsa bőrtünetek, fejfájás, emésztési zavarok – és Ön már mindenre gondolt, csak erre nem? A hisztamin-intolerancia azok közé a rejtélyes állapotok közé tartozik, amelyek nemcsak a testet, hanem a mindennapokat is próbára teszik. Ráadásul gyakran más betegségek mögé bújik, így nem csoda, ha sokan hosszú ideig élnek téves diagnózissal. Nézzük meg közösen, hogy pontosan miről is van szó.
Mi az a hisztamin, és miért lehet túl sok belőle?
A hisztamin alapvetően nem az „ellenség”. A szervezet saját maga termeli, részt vesz az allergiás reakciókban, segíti az emésztést, sőt, még az idegrendszeri folyamatokat is támogatja. A gond ott kezdődik, amikor a hisztamint nem tudjuk megfelelően lebontani – ez történik hisztamin-intolerancia esetén.
A lebontás főszereplője egy enzim, a DAO (diamino-oxidáz). Ha ez valamiért nem működik jól – például genetikai okokból, bizonyos gyógyszerek hatására vagy bélgyulladás következtében – a hisztamin szintje megnőhet, és jönnek a tünetek.
Tünetek: sokfélék, kiszámíthatatlanok
A hisztamin-intolerancia egyik legnagyobb kihívása, hogy nincs rá egyértelmű tünetlista. A leggyakrabban előforduló panaszok:
- kipirulás, viszketés, csalánkiütés
- migrén vagy lüktető fejfájás
- szapora szívverés, szédülés
- orrdugulás, orrfolyás
- puffadás, hasfájás, hasmenés
- hányinger, hányás
Ezek gyakran bizonyos ételek – például érlelt sajt, bor, csokoládé – elfogyasztása után jelentkeznek, néha azonnal, máskor órákkal később. Ezért sokan nem is kapcsolják össze a tüneteiket az étrendjükkel.
Hogyan derülhet ki, hogy valóban erről van szó?
Sokan abban bíznak, hogy egyetlen vérvétel majd megadja a választ. A valóság azonban bonyolultabb. A DAO-enzim szintjének mérése informatív lehet, de önmagában nem elég.
A Semmelweis Egyetem szakértői szerint a DAO-aktivitás nem mindig korrelál a tünetekkel, mivel az enzim működését befolyásolhatja például az alkoholfogyasztás, a bélflóra állapota vagy akár a hormonális változások is.
A legjobb, amit tehet: tartson hisztaminszegény diétát 2-4 hétig, és figyelje meg, hogyan reagál a szervezete. Egy tapasztalt gasztroenterológus vagy allergológus segíthet a tünetek értelmezésében.
Diéta: az elsődleges terápia
A hisztamin-intolerancia jelenleg nem „gyógyítható” – de nagyon is jól kezelhető. Ennek alapja a megfelelő étrend. A cél: kerülni a magas hisztamintartalmú és hisztaminfelszabadító ételeket. Ilyenek például:
- érlelt sajtok
- kolbászok, szalámik, füstölt húsok
- savanyúságok, fermentált ételek
- alkohol, különösen vörösbor és pezsgő
- tonhal, makréla, szardínia
- paradicsom, padlizsán, spenót
Fontos tudni: a hisztaminszint nemcsak az alapanyagtól, hanem az étel tárolási és elkészítési módjától is függ. A „friss” itt nem csak kulcsszó – hanem terápiás eszköz.
Kiegészítők és gyógyszerek: mikor van rájuk szükség?
Vannak helyzetek, amikor a diéta önmagában nem elegendő – például egy éttermi vacsora, utazás vagy társasági esemény előtt. Ilyenkor jól jöhet egy DAO-enzimet tartalmazó kapszula, amely segíthet a bevitt hisztamin lebontásában. Ezek recept nélkül is elérhetők, de hatékonyságuk egyénenként eltérő lehet.
Egyeseknél segíthetnek a H1-antihisztaminok (pl. cetirizin), de ezek sem a gyökérproblémát kezelik, inkább a tüneteket enyhítik.
Új kutatások: mi változott az utóbbi években?
Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a bélmikrobiom és a hisztamin kapcsolatát illetően. Egy 2023-as tanulmány például azt vizsgálta, hogy bizonyos baktériumok képesek hisztamint termelni – vagy épp lebontani – a bélrendszerben. Ez új irányokat nyithat meg a probiotikumok célzott alkalmazásában.
Továbbá egy friss összefoglaló kutatás szerint a hisztamin-intolerancia diagnosztikai kritériumai még mindig nem egységesek, és nagy szükség lenne nemzetközi konszenzusra a kezelési protokollok terén is.
A hisztamin-intolerancia nem divatdiagnózis, és nem is „önbeteljesítő” jóslat
Egy valóban létező állapot, amelynek felismerése és kezelése alapjaiban javíthatja az életminőséget. Ha Ön is úgy érzi, hogy bizonyos ételek után visszatérő tünetek keserítik meg a napjait, érdemes elindulni a kivizsgálás útján. Egy jól felépített diétával, tudatos életmóddal és szükség esetén célzott kiegészítőkkel a legtöbb érintett jelentős javulást tapasztalhat.
DAO vizsgálata - önmagában nem elég a hisztamin intolerancia diagnosztizálásához
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
