Az agyunk 40, 50, 60 éves korban és azon túl: mire számíthatunk az életkor előrehaladtával?

Dietetika

2024. július 22. 19:49

Porosz Viktória

online szerkesztő

Tudjuk, hogy az idő előrehaladtával nem marad olyan sima a bőrünk, mint fiatal korunkban, és hogy nem tudunk olyan gyorsan futni, mint középiskolásként. Viszont reméljük, hogy memóriánk és a gondolkodási készségeink változatlanok maradnak.

Az agyunk is egy szerv, és ahogy a test más szervei – például a szív, a tüdő és a bőr – öregednek, úgy az agy is változásokon megy keresztül az életkor előrehaladtával. A memória és a kognitív feldolgozási sebesség csökkenése lehet az agy öregedésének normális velejárója, de lehetnek a demencia vagy az Alzheimer-kór jelei is. A különbség megállapítása még az orvosok számára is kihívást jelenthet, különösen, ha a változások fokozatosak. Másképpen fogalmazva, nehéz meghatározni a határvonalat a „normális” felejtés és az „aggodalomra okot adó” felejtés között.

Hogyan változik az agyunk a harmincas éveinktől kezdve

Az élet korai éveiben az agy szupergyors ütemben növekszik – körülbelül napi 1 százalékkal az első három hónapban. Egy év alatt a baba agya 64 százalékkal nagyobb lesz, mint születéskor volt, és ötéves korra eléri a felnőtt méretének 90 százalékát.

A harmincas-negyvenes éveinkben az agy zsugorodni kezd, és a „zsugorodási ráta” 60 éves kor felett növekszik. Az olyan területek, mint a homloklebeny és a hippocampus, amelyek a kognitív funkciókért felelősek, jobban zsugorodnak, mint más területek. Egyéb változások közé tartozik az idegsejtek közötti kevésbé hatékony kommunikáció, a véráramlás csökkenése és a gyulladás növekedése.

"Az ilyen típusú változások összefüggésbe hozhatók az öregedéssel járó fizikai vagy egészségügyi változásokkal, beleértve az olyan állapotokat, mint a szívbetegség és a cukorbetegség" - mondja Molly Mather, PhD, a pszichiátria és viselkedéstudományok adjunktusa, valamint az agy öregedésével foglalkozó kutató a Northwestern Medicine Feinberg School of Medicine-ben Chicagóban.

Ezek az agyi változások még egészséges idős embereknél is befolyásolhatják a mentális működést, bármilyen károsodás vagy demencia nélkül, mondja Dr. Mather. De arra is van bizonyíték, hogy az agy megőrzi a változás és az alkalmazkodás képességét az életkor előrehaladtával, sőt néhány kulcsfontosságú területen még fejlődik is.

Az agy hatékonyságának csökkenése az öregedéssel

Az öregedéssel járó változásokat gyakran a hatékonyság csökkenéseként írják le, mondja Mather. „Ide tartoznak azok a gondolkodási folyamatok, amelyek gyors feldolgozást igényelnek, több információ egyidejű kezelése és az új információk megjegyzése. Ezek a feladatok valójában meglehetősen összetettek, és rendkívül gyors kapcsolatot igényelnek az agy különböző részei között” – magyarázza a kutató.

"Bizonyítékok vannak arra, hogy ezen a területen a fokozatos hanyatlás már a harmincas években megkezdődhet, bár ezt néhány évtizedig talán nem vesszük észre" – világít rá Mather.

Normális agyi változások és középkorúak kihívásai

Az új technológia elsajátításának nehézségei szintén tipikus panaszok – mondja Joel Kramer, a PsyD neuropszichológia professzora és a San Francisco-i UCSF Weill Institute for Neurosciences Memória és Öregedés Központ Neuropszichológiai Programjának igazgatója. „A páciensek azt mondják nekem: Úh, most kaptam egy új telefont, és fogalmam sincs, hogyan működik” – meséli a professzor.

Egy másik gyakori küzdelem a „mentális matematika” – mondja Dr. Kramer. „A kosárban lévő élelmiszerek összegének becslése vagy a borravaló kiszámítása egy kicsit tovább tarthat” – magyarázza.

Van még valami, amit Kramer „középkorú filmkritikának” nevez. - Az emberek azt mondják: „Ó, tetszett nekünk az a film, amit a múlt héten láttunk – tudod, az a főszereplő, mi is a neve, és az a másik srác abból a műsorból, amit régen néztünk?” Ez elég gyakori. Ennek egy része szókeresés, másik része pedig az emlékezet – teszi hozzá.

Mather ezt „a nyelvhegy tapasztalatának” nevezi. „Lehet, hogy most nem jut eszedbe a szó, de 20 perc vagy három nap múlva eszedbe jut. Ez inkább a szókeresés kudarca; nem arról van szó, hogy az információ nem tárolódik az agyban, hanem nehéz hatékonyan kiválasztani ezt az egyetlen információt” – mondja.

Egyes nyelvi készségek élesek maradhatnak, vagy akár javulhatnak is

Mather szerint valóban javulhat az a képességünk, hogy hozzáférjünk az agyunkban hosszú ideig tárolt információkhoz.

A szójátékok és keresztrejtvények megfejtésének képessége változatlan maradhat, vagy akár fejlődhet is – teszi hozzá Mather.

Bár a megfelelő szó azonnali megtalálásának képessége csökkenhet, a szókincs idővel folyamatosan bővül, mondja Kramer. „Sőt, egyesek úgy gondolják, hogy még a nyolcvanas éveinkhez érve is folyamatosan bővülhet a szókincsünk” – mutat rá a kutató.

Az érzelmi jólét az életkorral javulhat

Bizonyítékok vannak arra, hogy az idősebb felnőttek (60 évesek és idősebbek) jobb érzelmi jólétről számolnak be – többnyire –, mint a középkorúak vagy fiatalabbak – mondja Mather. Az érzelmi jólét a jó mentális egészség állapota és a képesség, hogy stabilak maradjunk a kihívásokkal teli helyzetekben is.

„Néhány idős ember szemszöge inkább a számukra fontos dolgok prioritása felé tolódik el. Gyakran javul az érzelmi működés, és úgy gondolom, hogy ez a megnövekedett élettapasztalatból és bölcsességből fakad, hogy kitalálják, hogyan lehet megbirkózni a felmerülő különféle dolgokkal” – nyilatkozta a kutató.

Ami jó a testnek, az jó az agynak

„Az agy egészségének javítására adott ajánlásaink közül sok lényegében ugyanaz, mint amit a test és a szív egészségének megőrzésére tanácsolunk” – mondja Mather.

Ezek közé tartozik a több mozgás és a kevesebb ülés, a tápanyagdús étrend fogyasztása, valamint az alkohol- vagy egyéb káros anyagok fogyasztásának kerülése – teszi hozzá.

„Ezen túlmenően az új dolgok tanulása és a kihívások keresése szintén jó gyakorlat az agy egészségének megőrzéséhez” – hangsúlyozza Mather.

<KÖVETKEZŐ CIKK>