Ezeket látta már?

Mire utal a szorongás?

Tünet
2025. április 09. 12:57
szorongás, depresszió kezelés agy kutatás

A szorongás egy természetes érzelmi állapot, amely az emberi szervezet vészjelző rendszereként működik.

Evolúciós szempontból segíti a túlélést, mivel fokozza az éberséget és felkészíti a szervezetet a veszélyhelyzetekre. Bizonyos szorongásos reakciók, például a fulladástól, kígyóktól vagy társadalmi izolációtól való félelem, genetikailag kódoltak. Más esetekben a szorongás tanult reakcióként alakul ki, különböző életesemények és tapasztalatok hatására.

A szorongás anatómiai és biokémiai háttere

A szorongásos folyamatok kialakulásában számos agyi terület és neurotranszmitter játszik szerepet:

  • Agyi struktúrák: mediális prefrontális kéreg, amygdala, hippocampus, hipotalamusz, periaqueductalis szürkeállomány.
  • Neurotranszmitterek: GABA, szerotonin, noradrenalin, CRH (kortikotropin-felszabadító hormon), neuropeptid Y, kolecisztokinin, endogén benzodiazepinek.

A szorongásos zavarok kialakulásának okai

A szorongásos zavarok megjelenésében genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak:

  • Öröklött hajlam
  • Korai stresszhatások: intrauterin, perinatális és kisgyermekkori traumák.
  • Későbbi életesemények okozta stressz
  • Külső tényezők: drogok, alkohol, pszichoaktív szerek használata.
  • Belső tényezők: központi idegrendszeri betegségek, traumák.

A szorongásos zavarok típusai

  • Pánikbetegség: spontán, visszatérő pánikrohamok, amelyek intenzív félelmi és testi tünetekkel járnak.
  • Agorafóbia: félelem olyan helyzetektől, ahonnan nehéz elmenekülni (pl. tömeg, nyílt terek).
  • Szociális szorongás (szociális fóbia): félelem attól, hogy mások megítélik vagy megszégyenítik az illetőt.
  • Specifikus fóbiák: extrém félelem bizonyos tárgyaktól vagy helyzetektől (pl. pókok, magasság).
  • Obszesszív-kompulzív zavar (OCD): visszatérő kényszergondolatok és/vagy kényszercselekedetek.
  • Generalizált szorongásos zavar (GAD): tartós, túlzott aggodalmaskodás és állandó feszültség.
  • Poszttraumás stressz zavar (PTSD): traumatikus események után kialakuló súlyos szorongásos állapot.

A szorongás testi tünetei

A szorongás testi tünetek formájában is megnyilvánulhat, például:

  • légszomj
  • gombócérzés a torokban
  • mellkasi fájdalom
  • szájszárazság
  • gyomor- és bélpanaszok
  • izzadás
  • remegés
  • fejfájás
  • szédülés
  • gyakori vizelési inger

A szorongás gyógyszeres kezelése

A szorongásos zavarok kezelésében többféle gyógyszercsoport is alkalmazható:

  • SSRI és SNRI antidepresszánsok (pl. fluoxetin, sertralin, venlafaxin) – hosszú távú terápiára alkalmasak.
  • Benzodiazepinek (pl. alprazolam, clonazepam) – gyors hatásúak, de függőséget okozhatnak.
  • Buspiron – főként generalizált szorongásra hatásos.
  • Pregabalin és gabapentin – idegrendszeri stabilizálók, különösen GAD esetén.
  • Hidroxyzine – enyhébb esetekben szedálás nélkül is csökkentheti a szorongást.

A szorongás pszichoterápiás kezelése

  • Kognitív viselkedésterápia (CBT): a gondolkodásmód megváltoztatásán alapuló terápia, amely segíthet a szorongás kezelésében.
  • Relaxációs technikák: légzéskontroll, progresszív izomrelaxáció.
  • Expozíciós terápia: fóbiák és poszttraumás stressz zavar esetén különösen hatékony.

Szorongás kezelése életmódbeli változtatásokkal

  • rendszeres testmozgás
  • megfelelő alvás
  • koffein és alkohol kerülése
  • stresszkezelő technikák alkalmazása (pl. mindfulness)

Gyakori kérdések a szorongásról

Generalizált szorongásban a beteg nem kifejezetten egy dolog miatt aggódik: a szorongás átjárja a mindennapokat, a különféle tevekénységeket, és megjelenhet bármivel kapcsolatban. Nézzük, milyen kérdések vetődnek fel leggyakrabban ezek kapcsán az érintettekben, és ezekre a válasz:

Mikor beszélünk normális szorongásról, és mikor válik problémássá?

A normális szorongás rövid ideig tart és egy konkrét stresszhelyzethez kapcsolódik. Ha azonban a szorongás állandóvá válik, intenzív testi tünetekkel jár, és befolyásolja a mindennapi életet, akkor már szorongásos zavarról beszélünk, amely orvosi kezelést igényelhet.

Örökölhető-e a szorongásos zavar?

Igen, a genetikai hajlam szerepet játszhat a szorongás kialakulásában. Ha a családban előfordult szorongásos zavar, nagyobb esély van rá, hogy az utódok is hajlamosak lesznek rá. Ugyanakkor a környezeti hatások is jelentősen befolyásolják a megjelenését.

Milyen szerepe van a neurotranszmittereknek a szorongásban?

A szorongás kialakulásában a szerotonin, a noradrenalin és a GABA neurotranszmitterek játszanak kulcsszerepet. Ha ezek egyensúlya felborul, a szorongás fokozódhat. Ezért hatnak az antidepresszáns gyógyszerek a szorongás kezelésére.

Hogyan lehet természetes módszerekkel csökkenteni a szorongást?

A rendszeres mozgás, a jóga, a relaxáció, a megfelelő alvás és a koffein kerülése segíthet. Az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend és a meditáció is csökkentheti a szorongást.

Meddig tart a szorongásos zavarok kikezelése?

A szorongás kezelése hosszú távú folyamat lehet. A gyógyszeres terápia általában 6-12 hónapig tart, míg a pszichoterápia akár éveken át is segíthet a tünetek csökkentésében. A kezelés időtartama egyénfüggő.

Okozhat-e bőrtüneteket, csalánkiütést a szorongás?

A szorongás nem csupán mentális állapot, hanem az egész test működésére kiható fiziológiás válaszreakció. Bár elsősorban pszichés tünetekkel társítjuk (pl. nyugtalanság, félelemérzet, koncentrációs zavar), testi megnyilvánulásai is lehetnek – például szapora szívverés, izzadás, gyomorbántalmak vagy akár bőrtünetek, köztük csalánkiütés (urticaria) is.

A szklerózis multiplex okozhat szorongást?

Igen, a szklerózis multiplex (SM) okozhat szorongást. A betegség nemcsak testi tüneteket, hanem lelki panaszokat is kiválthat. Az SM által érintett agyi területek és az állandó bizonytalanság érzése egyaránt hozzájárulhatnak a szorongás kialakulásához. Sok betegnél előfordulnak hangulatzavarok, például szorongás vagy depresszió, melyek akár a mindennapi életminőséget is rontják. Fontos tudni, hogy a szorongás kezelhető, és érdemes erről beszélni a kezelőorvossal vagy pszichológussal.

Felhasznált források:

  • Németh Attila: Szorongásos zavarok, SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
  • Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
  • Seedat & Stein (2001): PTSD epidemiológia és kezelése
  • Stahl, 2002: A szorongás neurobiológiája

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: EgészségKalauz
# szorongás # anxietas # szociális szorongás # szorongásos zavar

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés