Cukorbetegség, IBS, skizofrénia: betegségek, amiket a megváltozott bélflóra is kiválthat
A bélflóra összetételének megváltozása számos betegségben közrejátszhat.
Bélflóránk az első 3 életévben alapozódik meg, fiatal felnőtt korra alakul ki és életmódunk jelentős nyomot hagy rajta. Mivel pedig a bélflóra összetétele az egészség-betegség skálán igen nagy szerepű, érdemes megértenünk a működését, és helyrehozni, ami esetleg elromlott. Dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológusa, belgyógyász, háziorvos, az IBS specialistája ebben segít.
Betegségek hátterében felfedezhető a bélflóra összetételének változása
A bélflóra (vagy mikrobiom, mikrobióta) körülbelül 2000 féle baktériumtörzsből, vírusokból, gombákból és egyéb mikroorganizmusokból álló életközösség, sejtjeinek számát az emberi szervezet sejtszámának 1-10-szeresére becsülik. A szájüregtől a végbélig, a tápcsatorna teljes hosszában élnek mikroorganizmusok, túlnyomó többségük a vastagbélben. A bélflóra összetétele minden emberben más, egyedi mintázatot mutat, mint az ujjlenyomat.
Alkotóelemei között vannak egyértelműen pozitív élettani hatású baktériumok, mint például a Lactobacillusok, Bifidobacteriumok, ugyanakkor például egyes Coli, Clostridium- és Staphylococcus-törzsek betegségeket is okozhatnak. Általánosságban elmondható, hogy minél több faj alkotja, minél színesebb összetételű, annál ellenállóbb, egészségesebb. Ezt nevezzük diverzitásnak. A nagy diverzitású bélflóra egy jól működő multikulturális társadalomhoz hasonlítható, amelyben képességeihez mérten mindenki hozzájárul a közösség jóllétéhez, és a bűnöző hajlamok nem tudnak érvényesülni. Ezzel szemben, ha a diverzitás csökken, a kórokozók megerősödhetnek, ami különböző betegségek kialakulását okozza. Ezt láthatjuk idős, legyengült betegek Clostridium difficile által okozott életveszélyes vastagbél-gyulladása esetében, akiknek szegényes bélflórája nem tudja kordában tartani a korábban ártalmatlan baktériumokat.
– A bélflóra szerteágazó feladatainak ismeretében nem meglepő, hogy összetételének jellegzetes megváltozása mutatható ki számtalan kórképben, mint például az irritábilis bélszindróma (IBS), a gyulladásos bélbetegségek, az anyagcsere-zavarok, így a cukorbetegség, elhízás, érelmeszesedés és az idegrendszeri betegségek, többek közt autizmus, hangulatzavarok, Parkinson-kór, skizofrénia – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológusa, belgyógyász, az IBS specialistája. Ezért a szakorvosi kezelés mellett a bélflóra rendezésével is támogathatjuk a tünetek csökkentését, a gyógyulást.
A bélflóra kialakulásának fázisai
Méhen belüli élet
Az első baktériumtelepek még a méhen belül megjelennek a magzat bélrendszerében, és a harmonikus, illetve stresszes terhességből született újszülöttek között már a bélflóra-kezdemény szempontjából is kimutatható különbségek vannak! (Utóbbiaknál kisebb számban mutathatók ki Lactobacillus- és Bifidobacter-, nagyobb számban Proteobacter-törzsek.)
Szülés
A szülés módja a második meghatározó állomás: hüvelyi szülés során az anyai hüvelyflóra Lactobacillusai megteremtik az egészséges bélflóra alapjait, míg császármetszés esetében ez elmarad, helyükbe a bőrfelszínen élő és kórházi törzsek (Staphylococcus, Acinetobacter) lépnek. Ennek hosszú távú következményei vannak: császármetszéssel született gyerekeknél gyakoribbak az allergiás betegségek, mint például ekcéma, asztma.
Csecsemőtáplálás
Az anyatejes táplálás jelentősége ma már nem kérdés, és a bélflóra szempontjából is igen lényeges.
- Az anyatej baktériumai (Lactobacilli, Bacteroides, Bifidobacterium) gazdagítják a csecsemő bélflóráját, ugyanakkor olyan szénhidrátokat is tartalmaz, amelyek a kialakuló bélflóra táplálását biztosítják.
- Tápszeres csecsemőknél a bélflóra összetétele másképpen alakul: nagyobb számban mutathatók ki kórokozó tulajdonságokkal bíró (E. Coli, Bacteriodes, Clostridium) törzsek.
Három éves korig
Körülbelül ekkorra alakul ki a bélflóra személyre szabott mintázata. A fokozatos hozzátáplálás és minden, amit a gyerek a szájába vesz, újabb és újabb adalékot jelentenek a bélflóra gazdagodása szempontjából.
A szülői szemlélet sokat segíthet: felmérések igazolják, hogy a természetközelben, „lazán” nevelt gyerekek bélflórája gazdagabb, immunrendszerük erősebb, mint az aggályosan tiszta környezetben felnövő társaiké.
Fiatal felnőtt kor
Bár módosul, de a bélflóra alapvető összetétele már nem változik. Ugyanakkor az életmód, étrend, élet-események nyomot hagynak a bélflórán (is), befolyásolva egészség-betegség alakulását.
Időskor
Körülbelül 65 éves kor után az egész szervezet idősödésével együtt a bélflóra is gyengül, csökken a diverzitás, könnyebben kapnak erőre a kórokozó elemek, melyben a meglassult életvitel és az egysíkúvá váló táplálkozás valószínűleg jelentős szerepet játszik. Tanulságos megfigyelés, hogy az idős korban szellemileg-fizikailag aktív életet élő embereknél a bélflóra is fiatalos marad, vagyis nagyobb diverzitást mutat, mint az átlagos kortársak esetében.
Mi befolyásolja bélflóránk egészségét? Mit tehetünk?
Mint látható, a boldog terhesség, természetes szülés, szoptatás és megfelelő hozzátáplálás a legjobb megalapozója a nagy diverzitású bélflóra kialakulásának. A már kialakult bélflóra állapotát pedig az aktív életvitel, a stressz hatékony kezelése és leginkább az étrend befolyásolja.
– A magas rosttartalmú, nyers zöldségekben és telítetlen zsírsavakban gazdag étrend növeli a diverzitást és a hasznos bélbaktériumok arányát. A fermentált (erjesztett) ételek rendszeres fogyasztása is ajánlott, mert amellett, hogy előemésztett rostokban gazdagok, gyulladáscsökkentő, bélfal-regeneráló, emésztést segítő anyagokat tartalmaznak – hangsúlyozza Pászthory doktornő.
Ezzel szemben a nyugati típusú, egyszerű szénhidrátokban és telített zsírokban gazdag, rostokban szegény étrend ellenkező hatású: csökken a diverzitás és a hasznos bélbaktériumok aránya. Az antibiotikus kezelések károsíthatják a bélflórát, ezért csak orvosilag indokolt esetben szedjünk antibiotikumot! A bélflóra regenerációja akár hónapokig is tarthat antibiotikus kezelés után. A táplálék-kiegészítőkkel is érdemes megfontoltan bánni, bár hatalmas piacuk van, ugyanakkor egyértelműen igazolt kedvező hatást ne várjunk tőlük.
A legjobb választás talán a szimbiotikumok kúra-szerű alkalmazása antibiotikus kezelések, bél-bántalmak esetén. Ezek a hasznos bélbaktériumok (probiotikumok) mellett a meglevő bélflórát erősítő anyagokat (prebiotikumokat) is tartalmaznak. A Saccharomyces Boulardii-élesztőgomba-törzset tartalmazó probiotikummal kapcsolatosan is szép eredményeket láthatunk.
– Emésztőszervi panaszok esetén leginkább a gasztroenterológiai kivizsgálás és kezelés, valamint igény esetén az életmód orvoslás képes javítani a bélflóra állapotán –hangsúlyozza Pászthory doktornő.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Milyen tünetekkel jelzi a bőr a cukorbetegséget? Itt a lista!
