Ezeket látta már?

A demencia korai figyelmeztető jele is lehet, ha ilyeneket álmodik

demencia, kutatás, rémálom, álmodás, álmodozás, időskori elbutulás, elbutulás

Életünk egyharmadát alvással töltjük. Az alvási időnk egynegyedét pedig álmodozással töltjük. Tehát egy 2022-ben élő átlagember, akinek várható élettartama 73 év körül van, több mint hat évig álmodik, álmodozik.

Az álmodás életünkben betöltött központi szerepe ellenére még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy miért álmodunk, hogyan hozza létre az agy az álmokat, és ami még fontosabb, milyen jelentősége lehet az álmainknak az egészségünkre - különösen az agyunk egészségére - nézve.

A The Lancet eClinicalMedicine című folyóiratban megjelent legújabb tanulmány azt mutatja, hogy álmaink meglepően sok információt árulhatnak el agyunk egészségéről.

Pontosabban azt mutatja, hogy a gyakori rossz álmok és rémálmok (rossz álmok, amelyek miatt felébredünk) középkorú vagy idősebb korban összefüggésbe hozhatók a demencia kialakulásának fokozott kockázatával.

A tanulmányban három nagy, az egészséggel és az öregedéssel foglalkozó amerikai tanulmány adatait elemezték. Ezekben több mint 600 35 és 64 év közötti, valamint 2600 79 éves és idősebb ember vett részt.

A résztvevők mindegyike demenciamentes volt a vizsgálat kezdetén, és a középkorúak csoportját átlagosan kilenc évig, az idősebbekét pedig öt évig követték.

A vizsgálat kezdetén (2002-12) a résztvevők egy sor kérdőívet töltöttek ki, köztük egy olyant is, amely arról kérdezett, milyen gyakran tapasztaltak rossz álmokat és rémálmokat.

Elemezték az adatokat, hogy kiderítsék, vajon azok a résztvevők, akiknek a vizsgálat elején gyakrabban voltak rémálmai, nagyobb valószínűséggel szenvedtek-e később kognitív hanyatlásban (a memória és a gondolkodási képességek gyors csökkenése az idő múlásával), és diagnosztizáltak-e náluk demenciát.

Ezt jelenti, ha heti gyakorisággal van rémálma

Azoknál a középkorúaknál, akik minden héten rémálmokat éltek át, négyszer nagyobb valószínűséggel fordult elő kognitív hanyatlás (a demencia előjele) a következő évtizedben, míg az idősebb résztvevőknél kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát.

Érdekes módon a rémálmok és a jövőbeli demencia közötti kapcsolat sokkal erősebb volt a férfiaknál, mint a nőknél.

Például az idősebb férfiaknál, akiknek hetente rémálmaik voltak, ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint az idősebb férfiaknál, akik nem számoltak be rossz álmokról.

A nőknél azonban a kockázat növekedése csak 41 százalékos volt. Nagyon hasonló mintázatot találtak a középkorúak csoportjában.

Összességében ezek az eredmények arra utalnak, hogy a gyakori rémálmok a demencia egyik legkorábbi jele lehet, amely több évvel vagy akár évtizeddel megelőzheti a memória- és gondolkodási problémák kialakulását - különösen a férfiak esetében.

Alternatívaként az is elképzelhető, hogy a rendszeres rossz álmok és rémálmok akár a demencia kiváltó okai is lehetnek.

Tekintettel a tanulmány jellegére, nem lehetünk biztosak abban, hogy melyik elmélet a helyes (bár gyaníthatóan az előbbi). Azonban függetlenül attól, hogy melyik elmélet bizonyul igaznak - a tanulmány fő következtetése ugyanaz marad, vagyis az, hogy a rendszeres rossz álmok és rémálmok közép- és idősebb korban összefüggésbe hozhatók a későbbi demencia kialakulásának fokozott kockázatával.

A jó hír az, hogy a visszatérő rémálmok kezelhetők. A rémálmok első vonalbeli orvosi kezeléséről pedig már kimutatták, hogy csökkenti az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó kóros fehérjék felhalmozódását.

Olyan esetekről is beszámoltak, amelyek a rémálmok kezelését követően a memória és a gondolkodási képességek javulását mutatták.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a rémálmok kezelése segíthet a kognitív hanyatlás lassításában és a demencia kialakulásának megelőzésében egyes embereknél. Ez egy fontos út lesz, amelyet a jövőbeni kutatások során fel kell tárni.

Mi a helyzet a fiatalkori rémálmok és a demencia kapcsolatával?

A következő lépések között szerepel annak vizsgálata, hogy a fiatalok rémálmai összefüggésbe hozhatók-e a demencia fokozott kockázatával. Ez segíthet annak meghatározásában, hogy a rémálmok demenciát okoznak-e, vagy csupán korai jelek egyes embereknél.

Azt is vizsgálni tervezik, hogy más álomjellemzők, például az, hogy milyen gyakran emlékszünk az álmainkra és mennyire élénkek, segíthetnek-e meghatározni, hogy az embereknél mekkora valószínűséggel alakul ki demencia a jövőben.

Ez a kutatás nemcsak a demencia és az álmodás közötti kapcsolatra világíthat rá, és új lehetőségeket kínálhat a korábbi diagnózisok - és esetleg a korábbi beavatkozások - felállítására, hanem új fényt deríthet annak a rejtélyes jelenségnek a természetére és működésére is, amelyet álmodásnak nevezünk." The Conversation.

Hivatkozás:

Abidemi Otaiku, NIHR Academic Clinical Fellow in Neurology, Birminghami Egyetem

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Forrás: sciencealert