Ez a testalkat megvédheti az agyát az Alzheimer-kórtól – tudósok új felfedezése

Kutatók szerint ezért nem mindegy, mennyi zsírréteg van a szervei körül.

Egy friss amerikai vizsgálat megint rávilágított arra, hogy mennyire összetett kapcsolat áll fenn a testünk állapota és az agyunk egészsége között. A kutatók ugyanis azt találták, hogy azok az emberek, akiknek több az izomtömegük, miközben kevesebb rejtett, úgynevezett zsigeri zsírt hordoznak, fiatalosabb, egészségesebb agyi képet mutatnak. Vagyis bizonyos testösszetétel nemcsak az általános közérzetet javítja, hanem az idegrendszer hosszú távú védelmét is segítheti – különösen olyan betegségekkel szemben, mint az Alzheimer-kór.

Mit mutat a kutatás?

Az orvosi szakirodalomban régóta ismert, hogy az elhízás nem pusztán esztétikai kérdés: növeli többek között a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és számos daganat kockázatát. Az elmúlt években egyre több adat utal arra is, hogy a túlzott zsigeri zsír – amely a hasüreg mélyén, a szervek körül rakódik le – a demencia valószínűségét is fokozhatja.

A Washington Egyetem kutatócsoportja most több mint ezer, átlagosan 55 éves, egészséges résztvevő teljes testes MRI-vizsgálatát elemezte. A felvételek rendkívül pontosan mutatták meg az izomtömeg, a zsigeri zsír mennyiségét és az agyi struktúrák állapotát. A képalkotás alapján egyértelműen kirajzolódott: minél nagyobb volt az izomtömeg és minél alacsonyabb a zsigeri zsír-izom arány, annál fiatalabbnak tűnt az agy.

Az agy „életkorát” ma már különféle biomarkerek kombinációjából lehet meghatározni. A kutatók azt tapasztalták, hogy az izomtömeg különösen jó jelzője annak, mennyire ellenálló valakinek az idegrendszere – míg a látványos, bőr alatti zsírréteg nem mutatott ilyen hatást.

Miért olyan veszélyes a rejtett hasi zsír?

A zsigeri zsír nem azonos azzal a puhább zsírréteggel, amelyet a csípőn vagy a hason lehet kitapintani. A hasfal alatt, szinte láthatatlanul halmozódik fel, körbeölelve a májat, a beleket és egyéb létfontosságú szerveket. Gyulladást keltő anyagokat termel, növeli a vércukorszintet és rontja a koleszterinprofilt.

Különösen fontos, hogy a túlzott zsigeri zsír a „rossz” LDL-koleszterin emelkedéséhez vezet, ami könnyen eltömítheti az ereket, és az agyat ellátó artériák sem kivételek. A szűkült, merevebb erek miatt kevesebb oxigén jut a sejtekhez, ami hosszú távon felgyorsíthatja az idegsejtek pusztulását. Emellett az is kiderült, hogy a magas LDL-szint összefügg az amiloid és a tau fehérjék felhalmozódásával – ezek pedig kulcsszereplők az Alzheimer-kór kialakulásában.

Az izom mint védőfaktor – miért számít ennyire?

Az izomzat működése túlmutat a mozgáson vagy az erőnléten. A modern kutatások szerint az izmok valóságos „hormontermelő szervként” is viselkednek. Edzés közben olyan molekulák szabadulnak fel, amelyek csökkentik a gyulladást, javítják az inzulinérzékenységet, támogatják az immunrendszert – és kedvezően hatnak az agyra is.

A tanulmány vezető kutatója szerint a nagyobb izomtömegű emberek agya általában fiatalabbnak bizonyult MRI-vizsgálatok alapján. Az is kiderült, hogy a kedvezőtlen izom–zsigeri zsír arány már viszonylag fiatal felnőttkorban is kimutathatóan gyorsítja az agyi öregedést. Ez azt jelenti, hogy a megelőzés nem várhat nyugdíjas évekig: a mozgás, az erőnléti edzések, és a mértékletes étkezés évtizedekkel később is kimutatható előnyt hozhatnak.

Modern fogyókúrás gyógyszerek

Az utóbbi években különösen a GLP-1-hatású készítmények – mint az Ozempic – váltak rendkívül népszerűvé, mivel hozzájárulnak a jelentős testsúlycsökkenéshez. A kutatók azonban óvatosságra intenek: ezek a terápiák nemcsak a zsírt, hanem az izomszövetet is csökkenthetik. A mostani eredmények alapján viszont az agy egészségének védelméhez az a legkedvezőbb, ha a zsírvesztés az izomtömeg megőrzése mellett történik.

Éppen ezért a tanulmány szerzői abban bíznak, hogy az MRI-alapú testösszetétel-mérések a jövőben segítenek optimalizálni a gyógyszerek adagolását – vagyis személyre szabni, hogy az adott páciensnél hogyan biztosítható a legjobb egyensúly a test és az agy egészsége között.

Miért fontos mindez a demencia megelőzése szempontjából?

Egy tavalyi, nagy figyelmet kiváltó elemzés azt sugallta, hogy az Alzheimer-esetek közel fele megelőzhető volna olyan életmódbeli tényezőkkel, amelyek már gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban is számítanak. A legújabb adatok két kiemelt kockázati tényezőre külön hívják fel a figyelmet:

• magas koleszterinszint
• kezeletlen látásromlás

Ezek világszerte az esetek jelentős hányadát magyarázhatják.

Eközben az Alzheimer-kór előfordulása globálisan meredeken nő: az elmúlt három évtizedben az új diagnózisok száma a kétszeresére nőtt. A betegség nemcsak a memóriát rombolja, hanem a gondolkodást, az érvelést, a viselkedést és a mindennapi élethez szükséges készségeket is.

Mivel jelenleg nincs olyan terápia, amely megállítaná vagy visszafordítaná a folyamatot, az életmódbeli prevenció felértékelődik. Ebbe tartozik a rendszeres testmozgás, az erősítő edzés, a zsigeri zsír csökkentése, a vérnyomás és a koleszterin kontrollálása – és mindaz, ami hosszú távon védi az ereket és az idegrendszert.

Figyelmébe ajánljuk

Tényleg megvédhetik a demenciától ezek az 5 másodperces kézgyakorlatok?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!