Ez a vérvizsgálatot akár 25 évvel a tünetek megjelenése előtt előre jelezheti a demenciát

Ez a vérvizsgálat évtizedekkel korábban jelezheti a demencia kockázatát – különösen a nőknél.

A demencia felismerése ma többnyire akkor történik meg, amikor a memóriazavarok és a gondolkodási nehézségek már a mindennapi életet is befolyásolják. A kutatók azonban egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy a betegséget jóval korábban – akár évtizedekkel a tünetek előtt – azonosítani lehessen. Egy friss kutatás szerint egy egyszerű vérvizsgálat akár 25 évvel a tünetek megjelenése előtt jelezheti a demencia kockázatát a nőknél.

A tanulmány a JAMA Network Open folyóiratban jelent meg, és olyan biomarkert azonosított, amely szoros kapcsolatban áll az Alzheimer-kór későbbi kialakulásával.

Egy fehérje, amely már jóval korábban árulkodhat

A vizsgálat középpontjában egy úgynevezett p-tau217 nevű fehérje áll. Ez a molekula az Alzheimer-kórban megjelenő jellegzetes agyi elváltozásokkal hozható összefüggésbe.

Az Alzheimer-kór során az agyban kóros fehérjehalmozódások alakulnak ki: úgynevezett amyloid plakkok és tau-fehérje kötegek, amelyek károsítják az idegsejteket és megzavarják az idegsejtek közötti kommunikációt. Ezek a folyamatok már jóval a klinikai tünetek megjelenése előtt elkezdődnek – gyakran akár két évtizeddel korábban is.

A mostani kutatás arra utal, hogy a p-tau217 szintje már a vérből mérhető, és jelezheti ezt a korai idegrendszeri folyamatot.

Több mint 2700 nő adatait követték nyomon

A kutatók a Women's Health Initiative Memory Study keretében vizsgálták az adatokat. A vizsgálatban 2766, 65 és 79 év közötti nő vett részt, akik a kutatás kezdetén kognitívan egészségesek voltak.

A kutatók a vizsgálat elején levett vérmintákat elemezték, majd 25 éven keresztül követték a résztvevők állapotát. Azt vizsgálták, kinél alakul ki:

• enyhe kognitív károsodás
• vagy demencia

Az eredmények szerint azoknál a nőknél, akiknek a vérben magasabb volt a p-tau217 szintje, nagyobb eséllyel jelentkeztek később memória- és gondolkodási problémák.

A kutatás vezetője, Aladdin Shadyab, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) professzora így fogalmazott:

- Ez a hosszú időablak lehetővé teszi, hogy jóval korábban gondolkodjunk megelőzésben és célzott megfigyelésben, ahelyett hogy megvárnánk, amíg a memóriazavarok már a mindennapi életet is érintik.

Ez a megközelítés jelentős változást hozhat a demencia diagnosztikájában, amely jelenleg leginkább a tünetek megjelenésére épül.

Nem mindenkinél azonos a kockázat

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a biomarker értelmezése több tényezőtől is függhet.

Életkor

A 70 év feletti résztvevőknél, akiknek a p-tau217 szintje magas volt, nagyobb eséllyel jelentkezett erőteljesebb kognitív hanyatlás, mint a fiatalabb nőknél.

Genetikai háttér

Az eredmények különösen erős összefüggést mutattak azoknál a nőknél, akik az APOE-E4 génváltozat hordozói.

Ez a génvariáns régóta ismert kockázati tényező az Alzheimer-kór kialakulásában.

Hormonpótló kezelés

Érdekes megfigyelés volt az is, hogy a menopauza miatt hormonpótló terápiában részesülő nőknél, akiknél a p-tau217 szintje is magas volt, nagyobb arányban alakult ki demencia.

A menopauza idején az ösztrogénszint csökkenése összefügghet az agy szerkezetének változásaival, például a szürkeállomány csökkenésével. Ez részben magyarázhatja, miért gyakoribb a demencia a nőknél, mint a férfiaknál.

A demencia leggyakoribb formája

Fontos tudni, hogy az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb típusa: az esetek körülbelül 60–70 százalékáért felelős.

A betegség lényege az idegsejtek fokozatos pusztulása, amely idővel:

• memóriazavarhoz
• gondolkodási nehézségekhez
• személyiségváltozáshoz
• és végül az önálló életvitel elvesztéséhez vezethet.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a betegséget minél korábban felismerjük.

Miért jelenthet áttörést egy vérvizsgálat?

Jelenleg az Alzheimer-kór diagnózisa többnyire komplex vizsgálatokkal történik:

• memória- és kognitív tesztekkel,
• agyi képalkotással (MRI, PET),
• vagy gerincfolyadék vizsgálattal.

Ezek azonban sokszor drágák, időigényesek vagy invazívak.

Egy egyszerű vérvizsgálat viszont könnyebben hozzáférhető, olcsóbb és szélesebb körben alkalmazható lehet.

- A végső cél nem csupán a kockázat előrejelzése, hanem az, hogy ezt a tudást a demencia késleltetésére vagy akár megelőzésére használjuk fel - mondta Shadyab professzor.

Óvatosságra is szükség van

A kutatás ugyan ígéretes, de a szakértők szerint fontos hangsúlyozni: a magas biomarker-szint nem jelent biztos betegséget.

Más szóval: egy pozitív eredmény nem jelenti azt, hogy az érintett személynél biztosan kialakul demencia.

A biomarkerek inkább kockázati jelzők, amelyek segíthetnek az orvosoknak abban, hogy kiknél érdemes szorosabb megfigyelést vagy megelőző lépéseket alkalmazni.

Mit jelent mindez?

Az elmúlt években a demenciakutatás jelentős előrelépést tett. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a betegség évtizedekkel a tünetek előtt elkezdődik.

Ha sikerül ezeket a folyamatokat korán azonosítani, új lehetőségek nyílhatnak meg:

• életmódbeli beavatkozások
• gyógyszeres megelőzés
• vagy személyre szabott monitorozás formájában.

A kutatók reményei szerint a jövőben a demencia kezelése hasonlóvá válhat a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez: nem akkor lépünk közbe, amikor a baj már nagy, hanem jóval korábban.

Ez pedig nemcsak a betegek életminőségét javíthatja, hanem az egészségügyi rendszerek terheit is jelentősen csökkentheti.

Figyelmébe ajánljuk

Szokott olvasni? Akár 40 százalékkal is csökkentheti a demencia kockázatát

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!