A kutatók szerint már a kézírás apró változásai is jelezhetik a kognitív hanyatlását – még jóval azelőtt, hogy megjelennének a látványos memóriazavarok.
- A kézírás összetett agyi folyamat, amely a memóriát, tervezést, mozgáskoordinációt és figyelmet is igényli.
- Kutatások szerint a kézírásbeli változások korai jelei lehetnek a kognitív hanyatlásnak, mint például az Alzheimer-kórnak.
- A tanulmányban a diktálási feladat során figyelték meg a legjelentősebb különbségeket a kognitív zavarban szenvedők kézírásában.
- A kézírás megváltozása önmagában nem jelent demenciát, de hasznos lehet a korai felismerésben, és további vizsgálatokra van szükség.
- A rendszeres kézírás nem csak diagnosztikai eszköz lehet, hanem segíthet az agy karbantartásában és a kognitív tartalék fenntartásában is.
Sokan úgy gondolnak a kézírásra, mint egy egyszerű, hétköznapi mozdulatsorra. Pedig amikor tollat veszünk a kezünkbe, az agyunk valójában rendkívül összetett feladatot végez: egyszerre kell emlékezni, tervezni, koordinálni a mozgást, feldolgozni a nyelvet és fenntartani a figyelmet. Éppen ezért a szakemberek szerint a kézírás sokkal többet elárulhat az agy működéséről, mint korábban gondoltuk.
Egy friss, a Frontiers in Human Neuroscience folyóiratban megjelent kutatás szerint bizonyos kézírásbeli változások már a kognitív hanyatlás korai szakaszában megjelenhetnek. A kutatók úgy vélik, hogy a jövőben akár egyszerű írásfeladatok is segíthetnek az olyan állapotok korábbi felismerésében, mint az enyhe kognitív zavar vagy az Alzheimer-kór.A kézírás sokkal többet jelent egyszerű mozdulatoknál
A digitális világban egyre ritkábban írunk hosszabb szövegeket kézzel, ezért sokan hajlamosak elfelejteni, milyen bonyolult folyamat áll mögötte. Pedig amikor valaki leír egy mondatot, az agynak egyszerre kell figyelnie a nyelvre, a memóriára, a mozgáskoordinációra, az időzítésre és a koncentrációra is.
Éppen ezért a kutatók szerint a kézírás valóságos „agyi lenyomat”.
Ana Rita Matias kineziológus, az Évora Egyetem kutatója úgy fogalmazott:
- Az írás nem csupán motoros tevékenység, hanem egy ablak az agyba.
A szakember szerint a kézírás során láthatóvá válik, hogyan tervezi és szervezi az agy a mozdulatokat.
Korábbi kutatások már összefüggést találtak az Alzheimer-kór és a kézírás romlása között, a portugál kutatócsoport azonban most mélyebben is megvizsgálta, pontosan milyen eltérések jelenhetnek meg.
Egy diktálási feladat mutatta meg a legnagyobb különbséget
A kutatásban 58 idősotthonban élő, 62 és 99 év közötti ember vett részt. Közülük 38 főnél diagnosztizáltak valamilyen kognitív károsodást, míg a többiek mentálisan egészségesnek számítottak.
A résztvevők digitális tollal és speciális táblán többféle feladatot oldottak meg. Vonalakat és pontokat rajzoltak, mondatokat másoltak, valamint hallás után kellett szöveget leírniuk.
A legérdekesebb eredmények éppen a diktálásos feladat során születtek. Ez a gyakorlat ugyanis egyszerre terheli meg a hallást, a rövid távú memóriát, a nyelvi feldolgozást és a finommotorikát.
A kutatók azt figyelték meg, hogy a kognitív problémákkal élő résztvevők lassabban írtak, több apró tollmozdulatot használtak, és kevésbé folyamatosan vezették a tollat a felületen. Az írásuk töredezettebbnek és kevésbé összehangoltnak bizonyult.
Az agy „kompenzációs rendszere” idővel kifáradhat
A szakemberek szerint a háttérben az állhat, hogy a hanyatló agy egyre nehezebben képes összehangolni az összetett feladatokat. Normál esetben az agy képes kompenzálni bizonyos nehézségeket, de amikor több rendszer egyszerre terhelődik, a hibák jobban láthatóvá válnak.
Matias szerint a magasabb kognitív igényű feladatok megmutatták, hogy a kognitív hanyatlás tükröződik abban, mennyire hatékonyan és koherensen szerveződnek az írásmozdulatok az idő során”.
A kutató hozzátette:
- Ahogy ezek a kognitív rendszerek hanyatlanak, az írás lassabbá, töredezettebbé és kevésbé koordinálttá válik.
Vagyis nem feltétlenül maga a betűforma a legárulkodóbb, hanem az, hogyan születik meg az írásmozgás.
Nem minden remegő kéz jelent demenciát
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy önmagában a kézírás megváltozása még nem jelent Alzheimer-kórt vagy más neurodegeneratív betegséget.
Az öregedés természetes részeként is lassulhatnak a mozdulatok, romolhat a látás vagy gyengülhet a kéz izomereje. Emellett számos gyógyszer, idegrendszeri probléma vagy akár az ízületi gyulladás is hatással lehet az írásra.
A kutatók maguk is elismerik, hogy a mostani vizsgálatnak vannak korlátai. A résztvevők száma viszonylag alacsony volt, és nem követték nyomon hosszabb időn keresztül a kézírás változását. A gyógyszerszedés hatását sem elemezték külön, pedig ez szintén befolyásolhatja az eredményeket.
A korai felismerés óriási jelentőségű lehet
A demenciával kapcsolatos kutatások egyik legfontosabb célja ma az, hogy minél korábban felismerhetővé váljanak az agyi változások. Mire ugyanis a látványos memóriazavarok megjelennek, addigra az idegrendszerben sok esetben már jelentős károsodás történik.
Ezért keresnek a tudósok olyan egyszerű és olcsó módszereket, amelyek akár háziorvosi rendelőkben vagy idősotthonokban is alkalmazhatók lennének.
Jelenleg nemcsak a kézírást vizsgálják. Kutatók elemzik a hangmintákat, a beszéd ritmusát, a reakcióidőt és bizonyos vérbiomarkereket is, hogy megtalálják a kognitív hanyatlás legkorábbi jeleit.
A kézírás azért különösen ígéretes, mert nem igényel drága laborvizsgálatot vagy bonyolult képalkotó eljárásokat.
A kézzel írás az agynak is jót tehet
Érdekes módon több szakember szerint a rendszeres kézírás nemcsak diagnosztikai eszköz lehet, hanem az agy karbantartásában is szerepet játszhat.
Amikor kézzel írunk, az agy egyszerre aktiválja a mozgásért, a nyelvért, a memóriáért és a figyelemért felelős hálózatokat. Egyes kutatások szerint ez intenzívebb agyi aktivitást vált ki, mint a gépelés.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a naplóírás vagy a keresztrejtvény önmagában megelőzi a demenciát, de hozzájárulhat az úgynevezett kognitív tartalék fenntartásához, amely segíthet az agynak hosszabb ideig ellenállni az öregedés hatásainak.
A kutatók hosszú távú célja egy olyan egyszerű szűrőmódszer kidolgozása, amely gyors, könnyen használható és széles körben elérhető lehet. Ahogy Ana Rita Matias fogalmazott:
- A hosszú távú cél egy olyan eszköz kifejlesztése, amely könnyen kezelhető, időhatékony és megfizethető, így a mindennapi egészségügyi ellátás részévé válhat speciális vagy drága felszerelés nélkül.
Így állíthatja be a Google-ben, hogy ne maradjon le az Egészségkalauz friss híreiről!
Magyarországon is elérhetővé vált a Google új funkciója, amellyel Ön döntheti el, mely oldalakat látja szívesebben a keresési eredmények között. Ha szeretné, hogy egészségügyi tanácsaink, orvosi szakcikkeink és életmód-tippjeink mindig szem előtt legyenek, vegyen fel minket a kedvencei közé!
Hogyan teheti meg?
- A híreknél: A Google keresőben a Top Stories (vagy Kiemelt hírek) szekció mellett kattintson a csillagot ábrázoló ikonra.
- A beállításoknál: Közvetlenül a Google beállításai között is kiválaszthatja kedvenc oldalait.
- Hozzáadás: Írja be a mezőbe a https://www.egeszsegkalauz.hu linket, és pipálja be kedvelt hírforrásként.
A listához bármikor visszatérhet és módosíthat rajta. Ha hozzáad minket, a releváns cikkeinkre sokkal könnyebben és gyorsabban rálelhet majd!
Demencia: ettől függ, ki mennyi ideig él még a diagnózis után
- A családok napja sokaknak nem ünnep, hanem 24 órás szolgálat: roskadoznak az otthon ápoló hozzátartozók
- „Jól teljesített a teszteken, mégis beteg volt” – a megváltozott vezetése jelezte először a demenciát a férfinél
- Hogyan előzhető meg a demencia? Ennyi alvás és mozgás bizonyítottan segít megvédeni az agyat
- Így formálja át a demencia a gondolkodást és a személyiséget
- Megáll, és mintha nem tudná, hol van – így ismerheti fel időben a demencia jeleit a kutyájánál
- „Mintha kitépték volna a szívemet” – nemcsak a kislányánál, de a meg nem született testvérénél is kimutatták a ritka betegséget
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
