Fájdalom a jobb bordaív alatt - májbetegség előjele is lehet

Tünet

2025. április 11. 07:04

Egészségkalauz

Májelégtelenség akkor alakul ki, ha a máj 70-80%-a súlyosan károsodik, mert a májsejtek már nem elegendők a máj létfontosságú funkcióinak ellátásához.

A betegség kialakulásának időbelisége alapján megkülönböztethetünk akut és krónikus májelégtelenséget. Az akut májelégtelenség heveny módon, napok vagy hetek leforgása alatt alakul ki, megelőző májbetegség nélkül. A krónikus májelégtelenség (májzsugor) ezzel szemben valamilyen májkárosító betegség/állapot miatt alakul ki hosszú idő alatt.

Ezek a tünetek májelégtelenségről árulkodnak

jobb bordaív alatti fájdalom, érzékenység;
étvágytalanság;
hányinger, hányás;
levertség, erőtlenség, fáradtság;
felgyülemlő ammónia (májelégtelenség során károsodik az ammónia szervezetből történő eltávolítása, ami károsítja az idegrendszert, így kézremegés, zavartság, aluszékonyság, hangulat- és viselkedésváltozás, végül pedig kóma léphet fel);
sárgás bőr, sárgás szem (sárgaság) és bőrviszketés alakulhat ki a bilirubin (epefesték) felszaporodása miatt;
barnaszínű vizelet a bilirubin egyik bomlásterméke miatt;
édeskés, kellemetlen szagú lehelet;
ízérzési zavar;
vérzékenység, mivel csökken a véralvadási faktorok szintje;
csökkent vércukorszint;
testszerte ödémák megjelenése (a vér alacsony albuminszintje következtében);
haskörfogat növekedése a hasvíz felszaporodása miatt;
aranyér (véres széklet);
nyelőcső és gyomortáji visszeresség (vérhányás) a fokozott vénás nyomás miatt;
vénás rajzolat a hasfalon.

A májelégtelenség kiváltó okai

Májelégtelenséget válthat ki bármi, ami károsítja a májat.

Az akut májelégtelenség gyakori oka a paracetamol mérgezés, amit kiválthat egy nagyobb dózis bevétele (például öngyilkossági szándék esetén) vagy a napokon keresztül szedett magasabb dózis.
Vényköteles gyógyszerek, mint például bizonyos antibiotikumok (erythromycin), epilepszia elleni szerek (carbamazepin) vagy az altatógázként használt halothan is vezethetnek májelégtelenséghez.
Különböző gyógynövények vagy az azokat tartalmazó készítmények: ismert a káva, a csikófark (efedrin), a sisakvirág és a csombormenta májkárosító hatása.
Vírusok: hepatitis A, B, C, D, E vírusok, az Epstein–Barr-vírus (EBV), cytomegalovírus (CMV), herpesz szimplex vírus.
Mérgező anyagok, mint a gyilkos galóca toxinja vagy az oldószerként használt szén-tetraklorid.
Autoimmun májgyulladás, primer biliáris cirrózis (az epeutak ismeretlen eredetű gyulladása és hegesedése).
Budd-Chiari-szindróma, ami a máj vénáinak elzáródásával jár.
Réztárolási rendellenesség (Wilson-kór), vastárolási rendellenesség (hemokromatózis).
Akut terhességi zsírmáj.
Májrák.
Sokk, ha a máj vérellátottsága nagyon csökken.
Alkoholizmus.
Zsírmájhoz vezető betegségek, állapotok (elhízás, cukorbetegség, zsíranyagcsere zavarai).

A májelégtelenség: mire van szükség a diagnózishoz?

A diagnózis felállításában fontos szerepe van a vérvizsgálatnak, amivel meghatározható a máj működőképessége, illetve azonosíthatók az olyan állapotok, amelyek a májelégtelenség hátterében állhatnak. Ha felmerül genetikai betegség gyanúja, akkor annak vizsgálata is szükséges. A máj állapotának és betegségeinek vizsgálatára képalkotó eljárások is szóba jöhetnek: ultrahang, CT, MR. Egyes esetekben a májbiopszia is segíthet a kórisme felállításában.

Összegzés

Májelégtelenség alakul ki, ha a máj 70-80%-a súlyosan károsodik.
Megkülönböztethetünk akut és krónikus májelégtelenséget.
A vérvizsgálat fontos a diagnózis felállításában.
Genetikai betegség gyanúja esetén vizsgálat szükséges.
Képalkotó eljárások segíthetnek a máj állapotának és betegségeinek vizsgálatában.