Fertőtlenítőszerek: miből készülnek, és melyik az, ami valóban hat?

#kézfertőtlenítő #fertőtlenítőszer #koronavírus #Covid-19
2020.04.07.
Fertőtlenítőszerek: miből készülnek, és melyik az, ami valóban hat?

A koronavírus terjedése kapcsán hiánycikk lett a fertőtlenítőszer, ezért számos kozmetikai cég kezdte meg vizes-alkoholos termékek készítését. Miből állnak ezek az oldatok, mi garantálja a hatékonyságukat, és hogyan vizsgálják azokat?

A baktériumölő, gombaölő és különösen vírusölő hatással rendelkező antiszeptikus oldatok (vizes-alkoholos termékek) az utóbbi időben hiánycikké váltak, nem véletlen, hogy a gyártók nagy mennyiségben kezdték el piacra dobni azokat. A Laboratorium.hu egy független vizsgálólaboratórium szakértőjét kérdezte.

Az élelmiszeriparban a leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítő szerek a klór- és jódtartalmú készítmények, a kvaterner-ammónium vegyületek, a peroxiszármazékok és az amfolitszappanok. A klórtartalmú készítményekből klórgáz szabadul fel, ezáltal oxidatív úton fejtik ki hatásukat. Ennek előnye, hogy minden hőmérsékleti tartományban gyors és biztos a csíraölő hatás - mondta el a Laboratorium.hu-nak Vadasi Tamás, a fertőtlenítő szerek vizsgálatával is foglalkozó WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium Élelmiszerbiztonsági Üzletágának vezetője.

Pontosan miből állnak, hogyan hatnak ezek a szerek?

Az oldatban található etanol (alkohol) játssza a főszerepet, mert fertőtlenítő és antiszeptikus tulajdonságokkal rendelkezik. A vizes-alkoholos gélek vagy oldatok 60% és 70% (térfogatszázalék) illetve 520 és 630 mg/g koncentráció között tartalmaznak etanolt. Ennek mennyisége fordítottan arányos a javasolt behatási idővel - mondta el a laboratóiumi szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy a fertőtlenítő szerek másik gyakori hatóanyaga a hidrogén-peroxid.

Ez a termékben esetlegesen jelen lévő baktériumspórák ellen hat, erős oxidálószer, mikrobapusztító hatással rendelkezik már alacsony koncentrációban is (10-30%), 3%-os vizes oldatát kifejezetten sebfertőtlenítésre használják, és ajánlják a gyógyszertárakban is (emellett az ökotisztítószerek gyakori hatóanyaga). A glicerin pedig nedvesítő szerként szerepel, védi a bőrt, amelyre a gélt vagy a vizes-alkoholos oldatot felhordjuk.

Vajon honnan tudjuk, hogy valóban hatékonyak ezek a szerek? Mi rá a garancia?

Az Európai Unió teljes területén lehet ilyen termékeket előállítani és forgalmazni, ám a vizes-alkoholos termékeket előállító társaságok csak abban az esetben hozhatják forgalomba terméküket, ha annak mikrobapusztító hatását laboratóriumi jegyzőkönyvvel is igazolni tudják.

A jogi szabályozás a biocidokkal kapcsolatban meglehetősen komplex, a lényeget a Magyarországon a 316/2013 kormányrendelet tartalmazza. A forgalomba hozatalhoz szükséges adatlapnak a kötelező dokumentumokon túl (a biocid termék gyártója, hatóanyaga, teljes összetétele, minőségmegőrzési idő, a csomagolóanyag jelölése, stb.) tartalmaznia kell az akkreditált laboratórium által elvégzett antimikrobiális hatást igazoló, Euronorm szabvány vagy azzal egyenértékű más módszer alapján elvégzett vizsgálatok jegyzőkönyvét.

„A vírusölő hatás vizsgálatára Magyarországon csak hatósági labor kap feljogosítást, de természetesen a nagyobb, akkreditált laboratóriumokban is foglalkoznak fertőtlenítő szerek vizsgálatával. Míg nálunk, a WESSLING nemzetközi laboratóriumhálózatában a párizsi telephelyen az etanol koncentrációját mérik, addig Budapesten, az immár több, mint negyed évszázada működő WESSLING Tudásközpontban a kémiai fertőtlenítőszerek és antiszeptikumok baktériumölő és gombaölő hatását vizsgáljuk akkreditáltan az élelmiszeripar, általában az ipar, illetve természetesen a háztartások és az intézmények számára – mondta el Vadasi Tamás.

Hívja bizalommal az Egészségkalauz.hu orvosait. Most INGYEN kipróbálhatja a szolgáltatást. Kattintson IDE!

Konkrétan hogyan zajlik a vizsgálat?

Kézfertőtlenítő szerek esetén a vizsgálandó termékminta meghatározott mennyiségét külön-külön hozzáadjuk a baktériumokból, élesztősejtekből és/vagy penészgomba spórákból készült tesztszuszpenzióhoz és valamilyen hatást befolyásoló anyagot (általában a szennyeződést modellező anyag, amivel a tiszta és szennyezett körülményeket modellezzük) tartalmazó oldathoz – magyarázza Vadasi Tamás.

A keveréket 20±1 °C-on tartjuk általában 1 perc±10 mp-ig. A hatóidő letelte után a baktérium- és gombaölő hatást a megfelelő módszerrel leállítjuk. A fenti alkalmazott módszer neve a hígítás-semlegesítés módszere. Ezután meghatározzuk az adott mintában túlélő baktériumok, élesztősejtek és penészgomba spórák számát és a csökkenést cfu/ml értékbe átszámítjuk.

A teszt elvégzéséhez a vizsgálati szabványokban megadott Pseudomonas aeruginosa, Escherichia coli, Staphylococcus aureus és Enterococcus hirae törzseket, illetve Candida albicans vegetatív sejteket vagy Aspergillus brasiliensis spórákat használunk.

A szabványokban megadott (MSZ EN 1276:2010, visszavont szabvány, és MSZ EN 1650:2008:2013, visszavont szabvány) megfelelő a baktericid hatás baktériumok esetén 5 nagyságrendnyi (105), gombák esetén a 4 nagyságrendnyi (104) csökkenést kell a fertőtlenítőszernek biztosítania.

A laboratóriumban vizsgált általános fertőtlenítőszerek 90%-a megfelelt az előírásoknak, a kézfertőtlenítők esetében ez a szám valamivel alacsonyabb, jellemzően a penészgombákra (pl.: Aspergillus törzsekre) kifejtett hatásuk gyengébb. Ahhoz, hogy az emberek maximális biztonsággal használhassák ezeket a szereket, azokat rendszeresen vizsgálni kell.

Forrás: laboratorium.hu