Gombás fertőzések: a szerveket érintő súlyosabb betegségek

#fertőző betegség #gombás fertőzés #terápia
2017.03.10. Módosítva: 2017.03.10.

Amikor gombafertőzésről beszélünk általában – és jogosan – mindenkinek először a reklámban sokszor idézett hüvelygomba jut eszébe… Bőrünket, körmeinket, a szájüreget, a nemi szerveket valóban sokkal többször támadhatja meg gombás fertőzés, de érdemes néhány szót ejteni a belső szerveket érintő, ritka ámde súlyos gombás betegségekről is.

Kórokozók és betegségek

Az ún. patogén gombák emberben és más élőlényekben okozhatnak gombafertőzést, az orvosi mikológia foglalkozik ezekkel. Bár a gombák ún. eukarióta szervezetek, mégis (még jelenleg is) a mikroorganizmusok közé soroljuk őket – ebből a szempontból. Lássuk, melyek lehetnek?

Candida

Talán a Candida albicans a legismertebb kórokozója a humán gombás fertőzéseknek, nemcsak a köztudott szájüregi és hüvelygombáért felelős, de szervi gombásodásokat is okozhat, és különösen veszélyes a csökkent immunműködésű betegekben (pl. HIV-fertőzöttek, szervátültetés utáni betegek, daganatos betegek). A szerveket érintő Candida-fertőzés igen súlyos lehet, és 30-40%-ban akár halálos fertőzést jelent (hozzátesszük, ha nem időben és nem szakszerűen kezelik. Ezek általában intenzív osztályon kerülnek kezelésre, igen erős gombaellenes szerekkel, általában infúziós úton.)

Aspergillus

Ennek a fajnak a spórái a levegőben "szinte mindenütt" megtalálhatóak, tehát állandóan ki vagyunk téve belélegzésüknek. Általában nem okoznak betegséget, ha az illető normál immunstátuszú – vagyis egészséges. Fertőző sajátságuk az ún. mikotoxinnak köszönhető, allergiás reakció jöhet létre, valamint helyi és szervi fertőzés. Ez leginkább azokat veszélyezteti, akik immunműködése csökkent (ld. fentebb is). Egyes Aspergillus fajok inkább allergiás, asztmás betegséget okoznak, míg mások lázzal, köhögéssel, légszomjjal és mellkasi fájdalommal járó aszpergillózist.

Cryptococcus

Legismertebb a Cryptococcus neoformans gomba, amely súlyos agyhártyagyulladást, ill agyvelő- és agyhártyagyulladást okozhat. Ez elsősorban a HIV/AIDS betegeket fenyegeti. E gombafajok nagy része a talajban él, és nem okoz emberen fertőzést. Van néhány egyéb, főként Afrika és Ausztrália trópusi részein élő faj is, amely nemcsak csökkent immunműködésű betegeket támadhat meg.

Histoplasma

A Histoplasma capsulatum gombafaj okozhat kutya- macskafajokon és emberben is hisztoplazmózist. A fertőzés a fertőzött levegő inhalálása, belégzése útján terjed. Főként Amerikában, Indiában, és Délkelet-Ázsiában fordul elő.

Pneumocystis

E gomba neve talán azért ismertebb (Pneumocystis jirovecii másnéven Pneumocystis carinii) mert HIV/AIDS betegeken gyakran okoz tüdőgombásodást, valamint koraszülötteken, és legyengült immunitású időskorúakon is.

Coccidiodes fajok

A szinte kimondhatatlan nevű súlyos betegség, a kokcidioidomikózis, szintén légúti gombás fertőzés, de megtámadhatja az ízületeket, csontokat, bőralatti szöveteket. A kórokozók főként az USA, Mexikó és Dél-Amerika területén fordulnak elő. A betegek egy része szinte "tünetmentesen" átvészelheti a fertőzést, de sokaknál influenzaszerű tünetek mentén fejlődik a betegség. A tüdőn kívüli súlyos szervi szövődmények a betegek kb. 5%-ában jelennek meg.

Blastomyces fajok

Itt is a tüdőfertőzéssel indul a betegség, mely átterjedhet más szervekre. Jellemző lehet a láz, köhögés, izom- és ízületi fájdalom, mellkasi fájdalom. A betegség "hullámzó természetű", pontosabban a 2-12 hétig tartó tünetek elmúlhatnak, majd hónapokkal később visszatérhetnek – de egy másik szervben.

Sporothrix fajok

A sporotrichózis kissé más az előzőekhez képest, mivel a bőr- és bőralatti szövetek érintettek főleg. Traumás, sérüléses pontokon jut be a gomba (pl. kéz, ujjak, általában végtagi traumák). Gennyes, fekélyesedő tünetek észlelhetőek. Bejuthat a tüdőbe, valamint a térd-, könyök-, boka-, csuklóízületbe is.

Hogyan kezelhető a szisztémás gombafertőzés?

Érdekes, hogy míg antibiotikumok (tehát a baktériumok ellen ható szerek) tekintetében hadseregnyi gyógyszerrel rendelkezünk, a gombaellenes (antimikotikus) gyógyszerek választéka jóval korlátozottabb.

Kevés a hatóanyag, sok esetben nemcsak gombákra, de az emberre, a betegre nézve is lehetnek toxikusak, és nem kevés az a származék, amely bőr/felületi gombásodásban adható, de belszervi fertőzésben nem.

Hatásuk általános jellegzetessége, hogy a gombasejtfal (plazmamembrán) szintézisét gátolják. Ahogyan a baktériumellenes kezelésben, itt is felmerül a rezisztencia, a hatástalanság kérdése, mivel a belső szervi gombásodások nem kevés esetben súlyos, életveszélyes kórképek, ilyenkor ún. "katasztrófakeveréket", kombinált kezelést kell alkalmazni.

Melyek a gyakoribb gombaellenes szerek?

Amphotericin-B: csak súlyos fertőzésekben, nem kevés a mellékhatás, toxikus hatás, ezért inkább kombinációban adják

Flucytosin: fentihez hasonló

Clotrimazol: helyi kezelésre (bőrgombásodás, főként hüvelyi fertőzés)

Ketoconazol: az elmúlt húsz év egyik legsikeresebb gombaellenes szere. Mellékhatásai, toxikus hatásai enyhébbek. Helyi és szisztémás kezelésre egyaránt alkalmazható. Számos kölcsönhatást mutat viszont.

Fluconazol: az előző szer csoportjának újabb származéka, igen erős hatású, kizárólag szisztémás kezelésre alkalmazzák. Mellékhatásait rendszeres ellenőrzéssel kell figyelni.

Újabb azolszármazékok: a két előző szer csoportjának új vegyületei, főként a legsúlyosabb szervi fertőzések kezelésére.

Helyi kezelés

Ezek a gombaellenes szerek főleg a bőrben, haj, köröm területén tudnak "feldúsulni", megoszlani, tehát belső szervi gombásodás kezelésére nem alkalmasak, hanem helyi kezelésre. Közismert, számos esetben vény nélkül is kapható szerek.

Nagyon fontosak, mert ezekből készül igen sok gombaellenes krém, kenőcs, sampon, körömlakk, oldat, spray, hüvelytabletta, hüvelykúp stb.

Forrás: http://www.mycology.adelaide.edu.au/Mycoses/Dimorphic_systemic/,

Kerpel: Farmakoterápia

Forrás: EgészségKalauz