Ebben az esetben jelezhet a memóriazavar demenciát
A memóriazavart sokan a demenciával és az Alzheimer-kórral azonosítják, de nem feltétlen ezek okozzák.
A memóriazavarok gyakran riasztó jelekként jelenhetnek meg, és sokan azonnal a demenciára gondolnak, amikor ilyen tüneteket tapasztalnak. Azonban nem minden memóriazavar utal erre az állapotra, hiszen számos más tényező is hozzájárulhat a memóriával kapcsolatos problémákhoz. Hogy milyen egyéb okok állhatnak a háttérben, és hogyan különböztethetők meg ezek az állapotok a demenciától?
A memóriazavar típusai és okai
Megkülönböztetünk rövid, és hosszútávú memóriát, attól függően, hogy az információt mennyi ideig szükséges megjegyezni. A tanulás során az új ismeretek korábbi élményekkel való összevetése a munkamemóriában zajlik.
Egészséges körülmények között is számos testi-lelki tényező hat a memóriánkra (fáradtság, érdeklődés, lehangoltság stb.), de legnagyobb hatást az életkorral összefüggő változások jelentik. A gyermekekre, fiatalokra a gyors tanulási képesség, a tanultak gyors felidézésének képessége jellemző, idősebb életkorban viszont egyes memóriafunkciók (pl. a tanulás sebessége) csökken, de a tudás gyarapszik az élettapasztalatoknak köszönhetően. Az egészséges idősödés során a memória tehát nem romlik, hanem minőségében alakul át.
A memória zavarai az emlékezés három alapvető területén jelentkezhetnek:
- információ megjegyzése,
- információ megtartása (emlék)
- információ felidézése (emlékezés)
A memóriazavar hátterében leggyakrabban az alábbi állapotok, tünetegyüttesek állhatnak:
- korfüggő feledékenység
- enyhe kognitív zavar
- demencia (szellemi hanyatlás)
Korfüggő memóriavar: általában ártalmatlan jelenség
A korfüggő memóriazavar az emlékezőképesség romlásának egyik legenyhébb formája: az egészséges idősödés és a kóros állapotok között helyezkedik el. Általában negyven éves kor körül kezdődik, és egyetlen tünete a feledékenység, főleg a nevek felejtése, ami az érintetten kívül másoknak fel sem tűnik. A meglévő ismeretek idős korra történő maximum 15%-os memóriavesztését nevezzük így. A normál, életkorral járó memóriavesztés többnyire ártalmatlan jelenség, fontos elkülöníteni a valódi szellemi hanyatlástól.
Enyhe kognitív zavar tünetei
Az enyhe kognitív zavar nem önálló betegség, hanem egy tünetegyüttes. Tünetei a mindennapi életvitelben nem okoznak nagyobb nehézséget, de az Alzheimer-kór figyelmeztető jelei lehetnek (az esetek 10-12%-ában) vagy akár krónikus magasvérnyomás-betegség szövődményeként is kialakulhat.
Felismerése azért rendkívül fontos, mert a súlyosabb állapotok megelőzése ebben a stádiumban megkezdett kezeléssel még eredményesebb lehet.
Tünetei:
- feledékenység;
- a figyelem, a koncentráció csökkenése;
- a beszéd, a gondolkodás romlása (pl. bizonyos szavak felidézésének nehézsége);
- bonyolult feladatok megoldásának nehézsége.
Ezek a demencia tünetei
A demencia (szellemi hanyatlás) egy olyan tünetegyüttes, ami az értelmi képességek összetett károsodását, hanyatlását jelenti. A demenciában az emlékezetzavar mellett számos egyéb tünet jelzi a gondolkodás, a beszéd, a mozgás képességének romlását.
A demencia tünetei:
- kezdetben kismértékű, később súlyosbodó feledékenység;
- a tanulás, a számolás képességének elvesztése;
- az aktuális dolgokra vonatkozó ismeretanyag csökkenése (a régi dolgokra való visszaemlékezés képessége sokáig megmaradhat);
- a figyelem, a koncentráció romlása;
- az összetett feladatok (pl.: főzés, vásárlás, öltözködés) végrehajtásának nehézsége;
- érzelmek fokozatos elhalványulása (helyette érdektelenség);
- depresszióra való hajlam erősödése;
- súlyos esetben az önálló életvitel képességének elvesztése (a betegek nem emlékeznek saját adataikra, családtagjaikra, nincsenek tisztában a dátumokkal stb.);
- téveszmék, hallucinációk megjelenése;
- nyugtalanság (járkálás, túlzott beszédkésztetés, esetleg agresszivitás).
A demencia napjainkban globális közegészségügyi probléma, az elöregedő népesség miatt folyamatosan nő a betegek száma. A demencia 65 éves korban kb. 1%, az ennél idősebb emberek között kb. 10%-ban fordul elő.
Mit tehetünk a demencia megelőzése érdekében?
Bár az Alzheimer-kór ma még nem gyógyítható, ugyanakkor sokat tehetünk a megelőzéséért. Érdemes az első gyanús jeleknél felkeresni egy szakembert, hiszen minél korábban elkezdődik a fejlesztés, annál nagyobb mértékben lehet megőrizni a kognitív képességeket. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében az egyéni felelősség és tudatosság kulcsfontosságú.
A rendszeres orvosi ellenőrzések és az egészséges életmódra való odafigyelés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősebb korban is megőrizzük szellemi frissességünket. Ne feledje, az idősebb kor nem feltétlenül jár együtt a mentális hanyatlással, és a prevenció kulcsfontosságú a hosszú, egészséges élet elérésében. Az agytréning bármilyen életkorban hatékony megoldás!
Összegezve
- A memóriazavarokat gyakran összetévesztik a demenciával és az Alzheimer-kórral.
- A memória zavarai három alapvető területen jelentkezhetnek.
- Az életminőség megőrzése a legfontosabb.
- A demencia napjainkban globális közegészségügyi probléma.
- Az agytréning bármilyen életkorban hatékony segítség.
Ha így étkezik, kisebb lehet az esélye a demenciára
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
