Kiszáradás (dehidráció): tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

A kiszáradást az eredményezi, hogy a szervezet elveszíti folyadék- illetve víztartalmának egy részét. Ha komolyabb kiszáradásról van szó, rendkívül fontos, hogy azonnal orvoshoz forduljon!

A kiszáradás (dehidráció) tünetei

• Csecsemőknél a kutacs (a fejtetőn lévő lágy rész) bemélyedése.
• Beesett szemek.
• A bőr rugalmatlansága (ha kicsit megcsípjük a bőrt, lassan veszi fel eredeti állapotát).
• Szomjúság, száraz ajkak vagy nyelv.
• Kevés vizelet.

A kiszáradás (dehidráció) esetleges komplikációi

• Vesekárosodás.
• Sokk (a vérkeringési rendszer összeomlása).
• Halál.

A kiszáradás (dehidráció) kiváltó okai

• Súlyos hasmenés (pl. kolera esetén) vagy hányás.
• Komoly napszúrás.

A kiszáradás (dehidráció) diagnózisa

A dehidratáltságot részben klinikai tünetek alapján ismerik fel:

• száraz nyálkahártyák,
• csökkent bőrturgor,
• ritkább vagy sötétebb vizelet,
• szédülés,
• fáradtság,
• szapora pulzus
• és alacsony vérnyomás.

Az idősek és csecsemők különösen érzékenyek, náluk gyakran rejtettebb a tünetkép. Laboratóriumban vérvétellel mérik a nátriumszintet (hipernatrémia utalhat rá), illetve a karbamid/kreatinin arány megemelkedése is jelzi a folyadékhiányt. A hematokrit és a vérviszkozitás szintén nőhet, hiszen a plazmatérfogat csökken. Súlyosabb esetben vizeletvizsgálattal a koncentrált vizelet és az emelkedett vizelet ozmolalitás is a kiszáradás irányába mutat.

Mit tehet Ön kiszáradás (dehidráció) esetén

• Igyon bőségesen folyadékot (alkoholt ne)!
• Vegyen be szájon át alkalmazható hidratáló sót (adjon vizet egy zacskó előre összeállított, életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó sóhoz)!
• Ha csecsemőknél vagy kisgyermekeknél áll fenn a kiszáradás, azonnal forduljon orvoshoz, illetve akkor is, ha nagyobb gyermek vagy felnőtt a gyakori hányás miatt nem képes eleget inni, vagy a folyadékot szervezetében tartani!
• Azonnal menjen el az orvosi ügyeletre, ha a sokk jelei jelentkeznének: sápadtság, hideg verejtékezés, nyirkos bőr, gyors légzés, gyors pulzus, szédülés vagy eszméletvesztés!

Mit tehet az orvos kiszáradás (dehidráció) esetén

• Megállapítja a betegséget, és megfelelő módon kezeli.
• Hányáscsökkentő injekciót ad be, ha szükséges.
• Kórházi beutalót ad, hogy szükség esetén intravénás folyadékot kapjon a beteg.

A kiszáradás (dehidráció) megelőzése

• Hasmenés esetén igyon nagyon sok folyadékot
• Hányás esetén a hányási rohamok között kortyolgasson pár kortyot!
• Napozás közben ne feledkezzen meg a bőséges folyadékfogyasztásról!

A kiszáradás az egyik leggyakoribb, mégis gyakran alábecsült egészségügyi probléma. Bár legtöbbször egyszerű folyadékpótlással megoldható, előfordulhat, hogy súlyos szövődményekhez vezet, különösen veszélyeztetett csoportokban. Nem mindegy tehát, mikor ismerjük fel, és hogyan reagálunk rá.

Kik a leginkább veszélyeztetettek?

Csecsemők és kisgyermekek esetében a testtömeghez viszonyítva jóval nagyobb a vízveszteség, ráadásul ők még nem képesek jelezni szomjúságukat. Az idősek körében a szomjúságérzet gyakran csökkent, ezért nem mindig érzik a folyadékhiányt, emellett számos krónikus betegség vagy gyógyszer (például vízhajtók) is növeli a kiszáradás kockázatát. A sportolók és a megerőltető fizikai munkát végzők is veszélyeztetettek, mivel izzadással rövid idő alatt jelentős mennyiségű folyadékot és elektrolitot veszíthetnek.

A kiszáradás formái és súlyossági fokai

Az orvostudomány többféle kiszáradást különböztet meg, attól függően, hogy a szervezet víz- és sóháztartásában milyen arányban történik változás.

• Izotóniás dehidráció: a víz- és sóvesztés aránya közel azonos. Gyakori például hasmenésnél vagy hányásnál.
• Hipotóniás dehidráció: több sót veszít a szervezet, mint vizet. Ez gyakran fordul elő, ha valaki kizárólag vízzel pótolja a folyadékot nagy elektrolitveszteség után.
• Hipertóniás dehidráció: ilyenkor a vízvesztés dominál, miközben a nátrium koncentrációja nő. Ez jellemző lehet hosszan tartó láz vagy nagy hőség miatti elégtelen folyadékbevitel esetén.

A súlyosságot enyhe, középsúlyos és súlyos kategóriákba sorolják. Enyhe formában fejfájás, szomjúság és enyhe gyengeség jelentkezik. Középsúlyos esetben szédülés, gyors szívverés, koncentrációs zavar társulhat hozzá. Súlyos dehidrációban sokkszerű állapot, zavartság, eszméletvesztés, sőt életveszély is fennállhat.

A kiszáradás jelei a mindennapokban

Sokan nem is gondolnak rá, hogy a nap végére kialakuló fáradtság, ingerlékenység vagy a fejfájás hátterében egyszerűen folyadékhiány állhat. A vizelet színe jó jelző: a világos szalmasárga normális, a sötét sárga vagy barnás árnyalat viszont a folyadékhiány jele lehet. Szintén figyelmeztető jel, ha ritkábban kell mosdóba mennie, mint általában. Gyerekeknél a síráskor hiányzó könnyek, valamint a kevesebb pelenkás vizelet szintén intő jel.

Mi történik a szervezetben kiszáradáskor?

A víz hiánya nem csupán a sejtek „szárazságát” okozza, hanem befolyásolja az összes anyagcsere-folyamatot. A vér besűrűsödik, ami megnehezíti a szív munkáját, növeli a trombózis és a stroke kockázatát. Az idegrendszer működése is zavart szenved: romlik a koncentráció, lassul a reakcióidő, zavartság, sőt hallucináció is felléphet. A bélműködés lelassul, székrekedés alakulhat ki. Hosszan tartó folyadékhiány a vesék maradandó károsodásához is vezethet.

Hogyan pótoljuk a folyadékot?

A megelőzés kulcsa az elegendő és rendszeres folyadékbevitel. Általános ajánlás felnőttek számára napi 2–2,5 liter, de ez az egyéni igénytől, hőmérséklettől és fizikai aktivitástól függően változhat.

• Víz legyen a legfőbb forrás, hiszen kalóriamentes és jól felszívódik.
• Teák és levesek szintén hozzájárulhatnak a folyadékbevitelhez.
• Sportitalok hasznosak lehetnek nagy melegben vagy intenzív edzés közben, mert elektrolitokat is pótolnak.
• Magas víztartalmú ételek – például görögdinnye, uborka, paradicsom – szintén támogatják a hidratáltságot.

Alkoholt, erősen cukrozott üdítőket viszont érdemes kerülni, mert inkább fokozhatják a folyadékvesztést.

Különös figyelmet igénylő helyzetek

• Láz és fertőzések: ilyenkor a szervezet fokozott folyadékot veszít, a lázas betegnek különösen fontos a rendszeres kortyolgatás.
• Hasmenés és hányás: gyorsan vezethetnek kiszáradáshoz, különösen gyermekeknél. Ilyenkor az egyszerű víz önmagában nem elég – szükség van sókat és glükózt is tartalmazó rehidráló oldatra.
• Nyári hőség és fizikai munka: a megelőzéshez elengedhetetlen a folyadék folyamatos pótlása, még akkor is, ha nem érezzük a szomjúságot.

Mit tegyünk utazáskor?

Különösen fontos a folyadékbevitel figyelése hosszabb repülőúton, mivel a kabin száraz levegője gyorsan kiszárítja a nyálkahártyákat. Hasmenést okozó fertőzéseknek kitett országokban mindig legyen kéznél palackozott víz, és érdemes előre csomagolt rehidráló sót is magunkkal vinni.

Mikor forduljunk mindenképpen orvoshoz?

• Ha csecsemőnél vagy idős személynél jelentkeznek a kiszáradás jelei.
• Ha a folyadékpótlás nem lehetséges a tartós hányás miatt.
• Ha a szomjúság mellé súlyos gyengeség, zavartság vagy eszméletvesztés társul.
• Ha a beteg vizelete alig van, vagy teljesen elmarad.

Ilyenkor a kórházi ellátás életmentő lehet, hiszen intravénásan pótolják a folyadékot és elektrolitokat.

A megelőzés szerepe a mindennapokban

A kiszáradás megelőzése egyszerű, mégis tudatos odafigyelést igényel. Hasznos lehet, ha mindig tart magánál egy palack vizet, és rendszeresen kortyolgat, nem várva meg, amíg erős szomjúságot érez. Gyermekeket érdemes játékos formában ösztönözni az ivásra, például színes poharakkal, szívószállal. Idősek esetében segíthet, ha napirendhez kötik a folyadékbevitelt: például minden étkezéshez egy pohár víz.

A munkahelyi és iskolai környezetben is fontos a megfelelő folyadékhoz való hozzáférés. A szülőknek figyelniük kell arra, hogy a gyerekek a sporttevékenység alatt és után mindig igyanak.

Összegezve

A kiszáradás tehát nem csupán nyári probléma, hanem bármikor előfordulhat, ha a szervezet folyadék- és elektrolitvesztése nincs megfelelően pótolva. Bár legtöbbször enyhe és könnyen kezelhető, bizonyos helyzetekben gyorsan életveszélyessé válhat. Az időben felismert tünetek, a megfelelő folyadékpótlás és a megelőzésre való odafigyelés segíthet abban, hogy elkerülje a súlyos szövődményeket.

Az egészséges szokások – a rendszeres ivás, a változatos étrend és az önfigyelem – mind hozzájárulnak ahhoz, hogy szervezete mindig megfelelően hidratált legyen. És bár egy-egy enyhébb kiszáradás hamar rendezhető, ne feledje: a komolyabb eset mindig orvosi ellátást igényel.

Gyakori kérdések a dehidratáltságról

Mennyi folyadékot kell innom naponta, hogy elkerüljem a kiszáradást?

Általában napi 2–2,5 liter folyadék javasolt felnőtteknek, de ez függ a testsúlytól, az aktivitástól, az időjárástól és az egészségi állapottól. Forró nyári napokon, láz, hasmenés vagy sport esetén ennél jóval többre is szükség lehet.

Milyen italok a legjobbak a hidratálásra?

A víz a legjobb választás. Emellett a cukormentes gyógyteák és levesek is hozzájárulhatnak a folyadékbevitelhez. Sportoláskor vagy erős izzadás után hasznosak lehetnek az elektrolitokat is tartalmazó oldatok. Az alkohol és a cukrozott üdítők viszont inkább fokozzák a folyadékvesztést.

Milyen korai jelek utalhatnak arra, hogy kezdek kiszáradni?

A szomjúság, a száraz száj, a fáradtság, a fejfájás, a csökkent koncentráció és a sötétebb színű vizelet a leggyakoribb korai jelek. Ha ezek tartósan fennállnak, érdemes azonnal folyadékot pótolni.

Igaz, hogy az idősek kevésbé érzik a szomjúságot?

Igen, az időseknél a szomjúságérzet csökkenhet, ezért sokszor nem veszik észre időben a folyadékhiányt. Ezért fontos, hogy tudatosan, rendszeres időközönként igyanak, akkor is, ha nem érzik magukat szomjasnak.

Veszélyes lehet a túl sok vízivás is?

Igen, extrém esetekben előfordulhat úgynevezett vízmérgezés (hiponatrémia), amikor a túl sok folyadék felhígítja a vér nátriumszintjét. Ez ritka, de veszélyes állapot, főleg ha valaki nagy mennyiségű vizet iszik rövid idő alatt, sópótlás nélkül. A kiegyensúlyozott folyadék- és elektrolitbevitel a legbiztonságosabb.

Hogyan előzhetem meg a kiszáradást utazáskor vagy nyaraláskor?

Mindig legyen Önnél palackozott víz, különösen meleg éghajlaton. Hasmenésveszélyes területeken érdemes szájon át alkalmazható rehidráló sót is magával vinni. Hosszú repülőutakon pedig rendszeresen kortyoljon vizet, mert a kabin levegője nagyon száraz.

Mi a különbség a kiszáradás és a napszúrás között?

A kettő gyakran együtt fordul elő. A napszúrás a túlzott napfény hatására az agy és az idegrendszer túlmelegedése miatt alakul ki, de a folyadékvesztés súlyosbítja a tüneteket. Ilyenkor a hűtés és a folyadékpótlás egyaránt létfontosságú.

Mit tegyek, ha gyermekemnél hasmenés közben kiszáradás gyanúja merül fel?

Gyermekeknél a folyadék- és sóvesztés gyorsan súlyos állapothoz vezethet. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni, és a várakozás alatt rehidráló oldatot adni, ha lehetséges. Ha a gyermek nem tud inni vagy hány, kórházi ellátás szükséges.

Honnan tudom, hogy elegendő folyadékot ittam egy nap?

A legegyszerűbb jelző a vizelet színe: ha világos szalmasárga, általában megfelelő a folyadékbevitel. Ha sötét és ritka a vizelet, több folyadékra van szükség. Az is intő jel, ha estére rendszeresen fáradtabbnak, fejfájósabbnak érzi magát.

Járhat-e a kiszáradás tartós következményekkel?

Igen. Ha ismételten, hosszú időn keresztül nem pótolja a szervezet a szükséges folyadékot, az fokozhatja a vesekőképződés, a húgyúti fertőzések és a vesekárosodás kockázatát. Akut, súlyos dehidráció pedig életveszélyes állapothoz vezethet.

Felhasznált irodalom:

• World Health Organization (WHO). Oral Rehydration Salts: Production of the new ORS. Geneva: WHO; 2006.
• National Health Service (NHS). Dehydration. NHS UK.
• Mayo Clinic. Dehydration. Mayo Clinic, 2023.
• National Institute on Aging (NIA). Dehydration and Older Adults. U.S. Department of Health & Human Services, 2022.
• American Academy of Pediatrics (AAP). Clinical Report: Maintenance Intravenous Fluids in Children. Pediatrics, 2018;142(6):e20183083.
• Stookey JD, Pieper CF, Cohen HJ. Hypertonic dehydration predicts mortality in community-dwelling older adults. J Gerontol A Biol Sci Med Sci. 2005;60(6): 778–782.
• Popkin BM, D’Anci KE, Rosenberg IH. Water, Hydration and Health. Nutr Rev. 2010;68(8):439–458.
• European Food Safety Authority (EFSA). Scientific Opinion on Dietary Reference Values for water. EFSA Journal. 2010;8(3):1459.
• Armstrong LE, Johnson EC, Muñoz CX, et al. Hydration biomarkers and dietary fluid consumption in women. J Acad Nutr Diet. 2012;112(7):1056–1061.
• Hooper L, Bunn DK, Abdelhamid A, et al. Water-loss (intracellular) dehydration assessed with serum osmolality and risk of mortality in older people: systematic review. Age Ageing. 2015;44(2): 248–255.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!