Riasztó nyomok a szennyvízben: daganatkeltő vírusok terjedését figyelték meg a kutatók

Egy texasi kutatás során jelentős növekedést tapasztaltak a daganatkeltő vírusok koncentrációjában.

A szennyvíz sokkal többet árul el egy társadalom egészségi állapotáról, mint azt elsőre gondolnánk. A Covid-járvány idején már bebizonyosodott, hogy a szennyvízalapú monitorozás képes előre jelezni egy fertőzés terjedését. Most azonban amerikai kutatók ennél is tovább mentek: első alkalommal sikerült egyszerre kimutatniuk a legfontosabb, daganatos betegségekkel összefüggésbe hozható vírusokat közösségi szinten.

A kutatás a Applied and Environmental Microbiology folyóiratban jelent meg, és a Baylor College of Medicine, valamint a University of Texas Health Science Center at Houston szakemberei végezték. A három éven át tartó vizsgálat során Texas több városából származó szennyvízmintákat elemeztek, egy olyan fejlett genetikai szekvenálási módszerrel, amely több ezer humán vírus egyidejű azonosítására alkalmas - írja a Euronews.

Miért fontosak az úgynevezett onkovírusok?

Az orvostudomány régóta tudja, hogy bizonyos vírusfertőzések növelhetik egyes daganatok kialakulásának kockázatát. Ezeket nevezik onkogén vagy onkovírusoknak. A WHO és a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) adatai szerint a daganatos esetek jelentős része kapcsolatba hozható fertőző ágensekkel, köztük vírusokkal.

A legismertebb ilyen vírus az emberi papillomavírus, vagyis a HPV, amely a méhnyakrák mellett a szájgarati, végbél- és egyes nemi szervi daganatok kialakulásában is szerepet játszhat. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a HPV–16 és a HPV–18 típus felelős a méhnyakrákok túlnyomó többségéért.

Szintén komoly jelentősége van a hepatitis B- és hepatitis C-vírusnak, amelyek hosszú éveken át fennálló fertőzés esetén májzsugorhoz és májrákhoz vezethetnek. A kutatók a szennyvízmintákban Epstein–Barr-vírust és bizonyos poliomavírusokat is azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatók egyes nyirokrendszeri és ritkább daganatokkal.

A legtöbb fertőzött nem is tud róla

Az egyik legnagyobb probléma ezekkel a vírusokkal kapcsolatban, hogy sok esetben hosszú ideig semmilyen tünetet nem okoznak. Egy HPV-fertőzés vagy hepatitisz akár évekig, sőt évtizedekig rejtve maradhat, miközben a szervezetben lassan zajlanak a sejtszintű változások.

Ezért különösen fontos a korai felismerés és a lakossági szintű megfigyelés. A kutatók szerint a szennyvízmonitorozás pontosabb képet adhat arról, milyen vírusok keringenek egy adott közösségben, és hogyan változik ezek előfordulása az idő múlásával.

Meglepő növekedést láttak több vírus esetében

A hároméves vizsgálat során a kutatók azt figyelték meg, hogy több daganatkeltő vírus koncentrációja is emelkedni kezdett. Különösen a HPV, az Epstein–Barr-vírus és néhány poliomavírus mutatott jelentős növekedést 2024 után.

A szakemberek egyelőre nem tudják pontosan, mi állhat a háttérben, de feltételezik, hogy a világjárvány utáni életmódbeli változások is szerepet játszhatnak. A nemzetközi utazások újraindulása, a társas kapcsolatok gyakoribbá válása, valamint a járvány idején alkalmazott távolságtartási szabályok megszűnése mind hozzájárulhatott a vírusok intenzívebb terjedéséhez.

A HPV különösen nagy figyelmet kapott

A vizsgálat egyik legfontosabb része a HPV-típusok elemzése volt. A kutatók nemcsak az alacsony kockázatú variánsokat mutatták ki nagy számban, hanem azt is látták, hogy a magas kockázatú törzsek aránya emelkedni kezdett.

Ez azért lényeges, mert a magas kockázatú HPV-típusok képesek tartós fertőzést kialakítani, amely idővel daganatos elváltozásokhoz vezethet. A méhnyakrák kialakulása például általában lassú folyamat, amelyet rendszeres nőgyógyászati szűréssel és HPV-teszttel jó eséllyel időben fel lehet ismerni.

A kutatók azt is kiemelték, hogy a Gardasil 9 oltás által célzott mind a kilenc HPV-típust sikerült azonosítani a mintákban. Ez hosszabb távon akár arra is lehetőséget adhat, hogy a szennyvízvizsgálatokkal mérjék egy védőoltási program valódi lakossági hatékonyságát.

Nem azt jelenti, hogy „rák van a csatornában”

A szakértők hangsúlyozzák: a szennyvízben kimutatott vírusok jelenléte nem azt jelenti, hogy közvetlen fertőzésveszély leselkedik az emberekre a csatornarendszeren keresztül. A módszer lényege nem az egyéni diagnózis, hanem a népességszintű megfigyelés.

A vírusok genetikai nyomai ugyanis a fertőzött emberek szervezetéből kerülnek a szennyvízbe. A rendszer így tulajdonképpen egy korai figyelmeztető hálózatként működhet: segíthet felismerni, ha egy adott fertőzés terjedése fokozódik egy közösségben.

A jövő közegészségügyének egyik fontos eszköze lehet

A szennyvízalapú járványügyi megfigyelés egyre fontosabb kutatási területté válik világszerte. A szakemberek szerint a technológia a jövőben nemcsak vírusok, hanem antibiotikum-rezisztencia, új mutációk vagy akár életmóddal összefüggő egészségügyi trendek követésére is alkalmas lehet.

A mostani vizsgálat különösen azért figyelemre méltó, mert először sikerült ilyen széles körben feltérképezni az onkogén vírusokat egy teljes populáció szintjén. Ez hosszabb távon segíthet célzottabb szűrőprogramok, oltási kampányok és megelőző stratégiák kidolgozásában is.

A kutatás ugyanakkor egy fontos dologra ismét ráirányítja a figyelmet: a daganatmegelőzés nemcsak az életmódról szól. Bizonyos vírusfertőzések ellen ma már léteznek hatékony védőoltások és szűrővizsgálatok – ezek kihasználása pedig életeket menthet.

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen rákkeltő anyagok veszik körül otthon: legyen óvatos ezekkel a szerekkel

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!