Leptospirózis: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei
A leptoszpirózis (leptospirosis) egy akut fertőző és ragályos megbetegedés, az emberre patogén Leptospira interrogans baktérium, illetve annak különböző típusai okozzák.
A leptospirózis előfordulása, okai
A leptospirózis egy fertőző betegség, melyet a Leptospira baktérium okoz, és mind állatokra, mind emberekre veszélyes lehet. A betegség általában csapadékos, trópusi területeken fordul elő, de bárhol előfordulhat, ahol tartósan esik az eső vagy árvíz alakul ki.
Forrás: EgészségKalauz
A kórokozó, a Leptospira interrogans baktérium valamely szerotípusa, a vadon élő kis rágcsálók és emlősök, valamint néhány háziállat szervezetében raktározódik. A fertőzött állatok vizelete nagy számban tartalmazza a kórokozót, amely ezzel kerül a talajra, vizekbe. A fertőzés bekövetkezhet a vizelettel való közvetlen érintkezés (pl.: fertőzött pocsolyába lépés, fertőzött vízben fürdés), vagy közvetítő anyag útján (fertőzött föld, iszap) – ezekben az esetekben a kórokozó nyomtalanul hatol be a bőrön keresztül; illetve a fertőzött víz elfogyasztása, vagy fertőzött állat harapása által is.
A leptospirózis tünetei, lefolyása
A betegség lappangási ideje általában 5-14 nap, az ettől rövidebb lappangás súlyos fertőzést, rossz prognózist jelent. A betegség lefolyása két fázisban történik.
- 1 Az 1. fázis a leptospirémia (a kórokozónak a véráramba kerülése), amelyre a hirtelen kialakuló, magas láz (39-40°C), valamint hidegrázás, ideg érzékenység, ízületi fájdalmak, gyakran kötőhártya-gyulladás jellemző. A magas láz ellenére gyakran relatíve lassú a szívritmus és alacsony a vérnyomás. Ritkán előfordulhat foltos gyulladásos bőrpír is. A láz 3-8 napig tart, majd hirtelen megszűnik, többnyire 4-7 nap után ismét visszatér a láz és
- 2 kialakul a 2. fázis, a szervi megjelenés fázisa. Ebben a fázisban a folyamat elsősorban a központi idegrendszert érinti: savós agyhártyagyulladás alakul ki. A májban zajló gyulladás sárgasággal és emelkedő májenzim értékekkel jár a májkárosodás miatt. A vesekárosodást gyulladás, vagy heveny vesecsatorna-elhalás okozza, emiatt a veseműködés beszűkül. Súlyosabb esetben több szervet is érintő gyulladás alakul ki, amely a beteg halálához vezethet.
A leptospirózis diagnózisa
A jellegzetes klinikai tünetek, valamint a gyorsult vörösvértest süllyedés és a fehérvérsejtek számának csökkenése (leukopenia) alapján. Bejelentésre kötelezett betegség!
A leptospirózis terápiája
A kezelés csak akkor eredményes, ha a betegség megjelenésétől számított 48 órán belül megkezdik. A később megkezdett kezelés nem mindig eredményes, míg a szervi tünetek megjelenésének szakában már gyakran eredménytelen a jól megválasztott antibiotikum is. Elsősorban penicillin, ampicillin vagy tetraciklin adandó. Fontos a folyadék- és ásványianyag-pótlás is, illetve szükség esetén az időben megkezdett művese kezelés.
Kiket veszélyeztethet?
A leptospirózis világszerte előfordul, de főként meleg, csapadékos éghajlatú területeken gyakoribb. A betegség szezonális jellegű is lehet: Magyarországon jellemzően a nyári–kora őszi hónapokban figyelhető meg több eset, amikor a horgászat, vízisportok, mezőgazdasági munka vagy árvizek miatt nagyobb a kitettség a fertőzött vizeknek és talajnak. Foglalkozási ártalomként különösen érintettek lehetnek a mezőgazdasági munkások, csatorna- és szennyvízkezelő dolgozók, halászok, állatorvosok és katonák.
A kórokozó a szervezetbe kerülés után a vérárammal gyorsan eljut különböző szervekbe, és az immunrendszer reakciója mellett közvetlen sejtkárosító hatással is bír. A bőrön való bejutás gyakran észrevétlen, elég egy apró karcolás, horzsolás vagy akár felázott bőr, ami a baktériumoknak kaput nyit. A száj- és orrnyálkahártyán keresztül is fertőződhet az ember, például ha valaki fertőzött vízben úszik és véletlenül vizet nyel.
A betegség lefolyása enyhe formában is jelentkezhet, amely influenzaszerű tünetekkel jár, és spontán gyógyulhat. Azonban a súlyos forma, az úgynevezett Weil-betegség, életveszélyes állapot, amelyet sárgaság, vérzékenység és veseelégtelenség jellemez. Ebben az esetben a halálozási arány kezelés nélkül 5–15% is lehet. A szem szövődményei között szerepelhet uveitis (érhártyagyulladás), amely a fertőzést követően akár hónapokkal később is kialakulhat, látásromlást okozva.
Kivizsgálás
A diagnosztikában a laboratóriumi vizsgálatok mellett fontos a kórelőzmény felvétele is, különösen a potenciális expozíciók (árvíz, állattal való kontaktus, természetes vizekben fürdés) feltérképezése. Vérből vagy vizeletből közvetlenül is kimutatható a kórokozó, de gyakran szerológiai módszerekkel (ellenanyag-vizsgálat) erősítik meg a diagnózist. A molekuláris diagnosztika, például a PCR, lehetővé teszi a kórokozó gyors és pontos azonosítását, még a betegség korai szakaszában.
A kezelés sikere nagymértékben függ a gyors felismeréstől és az időben megkezdett antibiotikum-terápiától
Súlyos esetekben intenzív osztályos ellátás is szükséges lehet, a szervkárosodások (pl. veseelégtelenség, májelégtelenség, légzési elégtelenség) kezelése miatt. A folyadékterápia nemcsak a kiszáradás megelőzésére, hanem a vese működésének támogatására is kulcsfontosságú.
A megelőzés több szinten történhet
Személyes szinten kerülni kell a potenciálisan szennyezett vizekben való fürdést, a pocsolyákban való mezítlábas járást, valamint az ismeretlen eredetű víz fogyasztását. Magas kockázatú munkakörökben védőruházat, vízhatlan csizma és kesztyű viselése ajánlott. Egyes országokban létezik állatok számára kifejlesztett vakcina, amellyel a háziállatok fertőzésének kockázata csökkenthető, ez közvetetten az emberi megbetegedések számát is mérsékli. Ember számára vakcina Magyarországon jelenleg nem érhető el rutinszerűen, bár kísérleti oltások léteznek.
Járványügyi szempontból fontos a fertőzött állatok felkutatása és kezelése, a rágcsálóirtás, valamint a szennyvíz és csapadékvíz megfelelő kezelése. Árvizes helyzetekben a hatóságok rendszerint figyelmeztetnek a leptospirózis kockázatára, és felhívják a figyelmet a megelőző intézkedésekre. A betegség bejelentési kötelezettsége biztosítja, hogy a közegészségügyi szervek időben intézkedhessenek, ezzel megelőzve a nagyobb járványokat.
Gyakori kérdések a leptospirózisról
Mennyi idő alatt jelentkeznek a tünetek a fertőzés után?
A leptospirózis lappangási ideje általában 5–14 nap. Ennél rövidebb lappangás gyakran súlyosabb lefolyást jelez. Az első tünetek rendszerint hirtelen magas láz, hidegrázás, fej- és izomfájdalom, valamint szemkötőhártya-gyulladás formájában jelentkeznek. Fontos, hogy már a kezdeti panaszokkal orvoshoz forduljunk, ha felmerül a fertőzés gyanúja.
Hogyan lehet elkapni a leptospirózist?
A kórokozó leggyakrabban fertőzött állatok (pl. patkány, egér, háziállatok) vizeletével kerül a környezetbe, és onnan jut be az ember szervezetébe. Ez megtörténhet közvetlen érintkezés útján – például sérült bőrön vagy nyálkahártyán keresztül – vagy szennyezett víz lenyelésével. Különösen kockázatosak az árvizek, pocsolyák, állóvizek és szennyvízzel érintkező területek.
Milyen súlyos szövődmények alakulhatnak ki?
A leptospirózis enyhe formában is lezajlhat, de súlyos esetben Weil-betegséghez vezethet. Ez a forma májkárosodással (sárgaság), vesekárosodással, vérzékenységgel és akár életveszélyes több szervi elégtelenséggel jár. Késői szövődmény lehet például a szem érhártyájának gyulladása, amely hónapokkal a fertőzés után is megjelenhet.
Mennyire fertőző emberről emberre?
A leptospirózis emberről emberre való terjedése rendkívül ritka. A fő fertőzési forrás mindig a fertőzött állat és annak váladéka, leginkább a vizelet. A beteg környezetében is elsősorban a közvetett fertőződés kockázata áll fenn, például szennyezett vízzel vagy talajjal való érintkezéskor.
Van ellene védőoltás?
Magyarországon jelenleg emberek számára nem érhető el rutinszerű védőoltás a leptospirózis ellen. Léteznek azonban állatok számára kifejlesztett vakcinák, amelyekkel a gazdák csökkenthetik a háziállatok megbetegedését és ezzel közvetve az emberi fertőzések kockázatát is. Magas kockázatú munkakörökben a megelőzés védőruházattal, higiénés szabályok betartásával és a potenciálisan fertőzött vizek kerülésével lehetséges.
Mennyire gyorsan kell elkezdeni a kezelést?
Az antibiotikum-kezelést a tünetek jelentkezésétől számított 48 órán belül célszerű megkezdeni, mert ekkor a leghatékonyabb. Később, a szervi károsodások kialakulásának szakaszában már gyakran kevésbé eredményes, vagy teljesen hatástalan lehet, még a jól megválasztott antibiotikum is.
Milyen vizsgálatokkal mutatható ki a leptospirózis?
A diagnózisban fontos a kórelőzmény (pl. állatokkal, szennyezett vízzel való érintkezés) és a klinikai tünetek elemzése. Laborban kimutatható a kórokozó vérből, vizeletből vagy gerincvelői folyadékból. Gyakran szerológiai vizsgálattal (ellenanyagok kimutatásával) erősítik meg a diagnózist. Modern módszer a PCR, amely a baktérium genetikai anyagát azonosítja, akár a betegség korai szakaszában is.
Kik tartoznak a fokozott kockázatú csoportokba?
Leginkább érintettek a mezőgazdasági és állattenyésztési dolgozók, csatorna- és szennyvízkezelők, horgászok, vízisportolók, katonák, állatorvosok, rágcsálóirtók, valamint az árvíz vagy nagy esőzések után fertőzött területen élők. A gyerekek és az immunrendszeri betegségben szenvedők szintén fogékonyabbak lehetnek a súlyos lefolyásra.
El lehet-e kapni leptospirózist háziállattól?
Igen, bár a kockázat eltérő. Kutyák és szarvasmarhák hordozhatják a kórokozót, és vizeletükkel üríthetik a környezetbe. A fertőzés megelőzése érdekében a háziállatokat célszerű állatorvos által javasolt oltással védeni, valamint kerülni kell a beteg vagy gyanús állat vizeletével való érintkezést.
Milyen a betegség lefolyása gyermekeknél?
Gyermekeknél a leptospirózis sokszor enyhébb tünetekkel jelentkezik, de előfordulhat súlyos forma is, különösen, ha későn kezdődik a kezelés. A kisgyermekeknél gyorsabban alakulhat ki kiszáradás, illetve vesekárosodás, ezért a korai orvosi beavatkozás kiemelten fontos.
Lehet-e krónikus leptospirózis?
A leptospirózis többnyire akut betegség, de ritka esetekben előfordulhat hosszan elhúzódó forma, vagy hónapokkal később visszatérő tünet, például szemgyulladás vagy ízületi panasz. A krónikus állapot kialakulása gyakrabban társul kezeletlen vagy későn felismert fertőzéshez.
Milyen higiénés óvintézkedésekkel lehet megelőzni a fertőzést?
Kerülni kell a pocsolyákban, állóvizekben való mezítlábas járást, ismeretlen eredetű víz fogyasztását, valamint a sérült bőrrel való érintkezést szennyezett talajjal vagy vízzel. Magas kockázatú környezetben gumicsizma, kesztyű és vízhatlan ruházat viselése ajánlott. Állatok gondozása után alapos kézmosás szükséges, és érdemes a háziállatok ivóvizét is tiszta forrásból biztosítani.
Felhasznált irodalom:
Jurányi Róbert: A fertőző betegségek általános és részletes járványtana
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
