Milyen hatással van a hideg az erekre? A kardiológus szerint komoly védelemre szorul a szív és az érrendszerünk télen

Mit tesz a hideg a testünkkel, és hogyan védekezhetünk a hideghatások ellen télen? A szakértők veszélyes hatásokra figyelmeztetnek.

Az egészségügyi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges hideg – vagy akár a normál téli hőmérsékletnek való hosszan tartó kitettség – károsíthatja a szívet, az agyat és más létfontosságú szerveket.

„A test minden egyes rendszere érintett lehet” – figyelmeztetett Dr. Haitham Khraishah, a University Hospitals Harrington Heart & Vascular Institute preventív kardiológusa és a clevelandi Case Western Reserve Egyetem orvostudományi adjunktusa.

Mit tesz a hideg az ereinkkel? A tél láthatatlan terhei a szervezet számára

Amikor megérkeznek az első igazán hideg reggelek, a legtöbben csak annyit érzékelünk, hogy fázik a kezünk, csíp a levegő, és reflexből jobban összehúzzuk magunkat. A háttérben azonban jóval összetettebb folyamatok zajlanak: az erek finom, de rendkívül összetett válaszai határozzák meg, hogyan reagál a testünk a hidegre. Ezek a változások nem csupán élettani érdekességek – bizonyos esetekben komoly egészségügyi következményeket is hordozhatnak. Mit tesz velünk a hideg, hogyan reagál rá az érrendszer, és milyen jelekre érdemes figyelnie, ha szeretné biztosítani a saját és szerettei egészségét a téli hónapokban?

A hideg legelső hatása: az erek összehúzódnak, a vérnyomás megemelkedik

Amint lehűl a levegő, a szervezet ösztönösen őrzi a testmag hőmérsékletét. Ennek egyik alapmechanizmusa az érszűkület, orvosi nevén vasokonstrikció. A bőr és a végtagok apró erei összehúzódnak, így kevesebb hőt adunk le a külvilágnak. Ez egy túlélésre optimalizált reflex, de nem jár következmények nélkül.

Az erek szűkülése miatt a vér kevésbé könnyen áramlik, így a vérnyomás emelkedni kezd, a szív pedig nagyobb munkára kényszerül. Ezt a jelenséget részletesen leírja a Harvard Health szakértői anyaga is, amely szerint a hideg az egyik legjelentősebb környezeti stressz a szív számára.

Ez önmagában még nem feltétlenül veszélyes, de akkor már súlyosabb következményekkel járhat, ha valaki magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy érelmeszesedéssel él – ilyenkor az érszűkület extra megterhelést jelent a szívre és a nagyerekre.

A hideg nemcsak szűkít, néha tágít is: a „vadászreakció”

A test működése azonban korántsem egyirányú. Egy érdekes, kevésbé ismert élettani jelenség az úgynevezett cold-induced vasodilation (CIVD), magyarul „vadászreakció”. Ennek során a hidegnek kitett ujjakban rövid időre váratlanul kitágulnak az erek, majd ismét beszűkülnek. A mechanizmus célja, hogy megakadályozza a végtagok túlzott lehűlését, és csökkentse a fagyás kockázatát. A friss kutatások szerint ez a reakció nem mindenkinél egyforma. A nőkben például gyakrabban és más mintázatban jelentkezik, részben hormonális okok miatt.

Mikrokeringés: a hideg hatása a legapróbb erekre

Az ereink nagy részét nem látjuk és nem is érezzük, mégis döntő szerepet játszanak szervezetünk alkalmazkodóképességében. A mikrokeringés – a bőr, az ujjak és a lábujjak hajszálereinek hálózata – rendkívül érzékenyen reagál a hőmérséklet-változásra.

Modern lézeralapú vizsgálatok kimutatták, hogy már mérsékelt hidegben is jelentősen csökken a bőr perfúziója. Ez magyarázza, miért hűl ki egyesek lába vagy keze jóval gyorsabban, mint másoké. A mikrokeringés zavara gyakran a háttérben marad, mégis fontos jelzés lehet például cukorbetegség, perifériás érbetegség vagy pajzsmirigy alulműködés esetén.

Raynaud-jelenség: amikor a hideg szélsőséges érszűkületet vált ki

Aki tapasztalta már, hogy hidegben az ujjai hirtelen elfehérednek, majd elkékülnek, valószínűleg átélte a Raynaud-jelenséget. Ez a kórosan heves érszűkülési reakció nem ritka – különösen fiatal nőkben –, és sokszor évekig diagnózis nélkül marad.

A 2025-ben megjelent összefoglalók szerint a Raynaud nem csupán egy bosszantó tünet, hanem valójában a hideg érrendszeri hatásainak felerősített mintázata, amelyben az idegrendszeri és hormonális tényezők is szerepet játszanak. Ha Önnek gyakran elfehérednek az ujjai, vagy hidegben fájdalmas, szúró érzést tapasztal, érdemes orvoshoz fordulnia.

A hideg az egész szervezetet stresszeli: noradrenalin és keringési terhelés

A hideg nemcsak a bőr ereit érinti, hanem az egész szervezetet stresszállapotba helyezi. A szimpatikus idegrendszer – amely a „készülj a veszélyre” funkciót látja el – aktívvá válik, és nagy mennyiségű noradrenalin szabadul fel. Ez tovább fokozza az érszűkületet, emeli a pulzust és a vérnyomást.

A Journal of Applied Physiology kutatói részletesen leírják ezt a folyamatot, amely olyasmi, mintha a testünk egy rövid „riasztást” kapna a hidegtől. Ezért fordulhat elő, hogy hidegben – vagy akár hirtelen hideg levegőt belélegezve – egyesek szívdobogást, enyhe mellkasi szorítást vagy légszomjérzést tapasztalnak.

Hidegfront és szívinfarktus: a kapcsolat bizonyított

Nem csupán elméletről van szó. Epidemiológiai adatok igazolják, hogy amikor hidegfront érkezik, és a hőmérséklet hirtelen visszaesik, megnő a szívinfarktusos esetek száma.

Egy JACC (Journal of the American College of Cardiology) által közölt elemzés szerint a hideg időjárási hullámokat követő 2–6 napban a szívinfarktus miatti kórházi felvételek száma szignifikánsan emelkedik. Ez különösen fontos figyelmeztetés azok számára, akik eleve szív-érrendszeri betegséggel élnek.

A vér „sűrűbbé” válik – és ezzel nő a trombózis veszélye

A hűvös környezetben nemcsak az erek szűkülnek, hanem a vér viszkozitása is nőhet. A vérlemezkék ettől „ragadósabbá” válnak, ami fokozza a vér alvadékonyságát. Az adatok szerint ezzel nő a mélyvénás trombózis, a tüdőembólia, sőt akár a stroke kockázata is. Ez különösen akkor releváns, ha valaki sokat ül (például hosszú autózás vagy repülés során), vagy már eleve van valamilyen alapbetegsége.

Hideg és fizikai terhelés: miért veszélyes a hólapátolás?

A hideg önmagában is komoly terhelés a szervezet számára, de ha ehhez hirtelen fizikai megterhelés, például hólapátolás társul, a szív extrém igénybevételnek van kitéve.

A Harvard Health szakértői szerint a hólapátolás az egyik legveszélyesebb téli tevékenység a szívbetegek számára, mert a hideg összehúzza az ereket, a fizikai terhelés pedig hirtelen megemeli a pulzust és a vérnyomást. Ez a kettős hatás könnyen vezethet akut szívproblémához.

Hidegterápia, jeges merülés: divat vagy veszély?

Az internetet elárasztják a hideg vizes merülésről, „ice bath”-ról szóló videók, és sokan esküsznek jótékony hatására. A tudomány azonban óvatosságra int. Rövid, kontrollált hidegterhelés javíthatja a regenerációt és növelheti a szívfrekvencia-variabilitást – vagyis a szervezet stressztűrő képességét. De ugyanez a hidegterápia hirtelen vérnyomás-kiugrást, szívritmuszavart, szélsőséges esetben akár szívmegállást is okozhat bizonyos betegcsoportokban. Ha tehát érbetegséggel, magas vérnyomással vagy szívproblémával él, mindenképpen beszéljen orvosával, mielőtt belevág a hidegterápiába.

Mit tehet Ön, hogy megvédje ereit a téli hónapokban?

Bár a hidegre adott élettani reakcióink alapvetően velünk születettek, sokat tehetünk azért, hogy a szervezetet ne érje túlzott megterhelés.

• Öltözzön rétegesen: a végtagokat különösen érdemes védeni, mert a mikrokeringés ott a legérzékenyebb.
• Kezdje lassan a mozgást: bármilyen fizikai terhelés – séta, futás, hólapátolás – előtt fontos a bemelegítés.
• Figyelje a vérnyomását: a hideg hónapokban gyakrabban ingadozhat.
• Kerülje a hirtelen megerőltetést: különösen hidegfrontok alatt, amikor a keringési terhelés eleve magasabb.
• Fordítson figyelmet a tünetekre: hidegben jelentkező kézelszíneződés, mellkasi szorítás, szédülés vagy szokatlan fáradtság esetén érdemes orvosi tanácsot kérni.

Mit tehet a mindennapokban, ha a hideg megterheli az ereit?

Több olyan apró – de annál hatékonyabb – szokás létezik, amellyel enyhítheti a hideg okozta érrendszeri terhelést, és biztonságosabban élheti át a téli hónapokat.

1. A szauna: hasznos keringésjavító – de nem mindenkinek

A szaunázás élettani szempontból érdekes jelenség, mert változó hőterhelést alkalmaz, ami tágítja az ereket, javítja a mikrokeringést, és a rendszeres használata egyes kutatások szerint csökkentheti a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. A finn populáción végzett nagy vizsgálatok például kimutatták, hogy akik hetente többször szaunáznak, azoknál alacsonyabb a szívroham, a stroke és a hirtelen szívhalál kockázata.

De – és ez nagyon fontos –, a szauna nem mindenki számára biztonságos. Ha Önnek ismert szívbetegsége, súlyos magas vérnyomása, ritmuszavara vagy szívelégtelensége van, akkor a szauna jelentős terhelést jelenthet a keringésre, hiszen hirtelen tágítja ki a perifériás ereket, ami gyors vérnyomáseséssel jár. Ez bizonyos helyzetekben rosszullétet vagy ájulást okozhat. Ilyen esetekben egyéni orvosi tanács szükséges.

Hideg érrendszeri terhelés után ajánlott-e szaunázni?

Igen, kíméletesen, de jótékony lehet: segít a perifériás erek kitágításában és az izomfeszültség oldásában. Kerülni kell viszont az extrém kontrasztot: a jeges merülést vagy a hirtelen hidegvizes zuhanyt szívbetegek számára szigorúan nem ajánlják, mert extrém érreakciót és ritmuszavart válthat ki.

2. Meleg tea: egyszerű, de hatékony érrendszeri támogató

A meleg italok – legyen az tea, citromos víz, gyógytea – kellemesen tágítják a perifériás ereket, így átmenetileg javítják a mikrokeringést. A meleg folyadék belülről ad „hőimpulzust” a szervezetnek, ami enyhítheti a hideg okozta érösszehúzódást.

Jótékony lehet:

• gyömbéres tea – enyhe vérkeringés-fokozó hatású, támogatja a hőérzetet;
• menta vagy kamilla – ellazító, nyugtató;
• fahéjas tea – enyhén melegítő, a mikrokeringést stimulálhatja;
• meleg citromos víz – hidratál és elősegíti az átmelegedést.

Fontos azonban: az alkohol nem alkalmas „átmelegítésre”, mert bár rövid távon érthető a „meleg érzet”, valójában kitágítja a bőr ereit, így fokozza a hővesztést – ami még nagyobb lehűléshez vezethet.

3. Táplálkozás: vannak ételek, amelyek segítik a keringést

A téli időszakban érdemes olyan élelmiszereket fogyasztani, amelyek támogatják az érfalak működését, és lassítják a hideg okozta oxidatív stresszt.

Különösen előnyös lehet:

• Omega-3 zsírsavakban gazdag ételek: halak (lazac, makréla, hering), dió, lenmag – ezek gyulladáscsökkentők és javítják az endotél működését.
• C-vitamin: citrusfélék, paprika, kiwi – támogatja az érfalak kollagénképzését, antioxidáns hatású.
• Polifenolokban gazdag ételek: fekete áfonya, fekete tea, étcsokoládé – kedvező hatással vannak a mikrokeringésre.
• Meleg, tápláló ételek: meleg levesek (pl. csirke, gyömbéres zöldségleves), fűszeres, mérsékelten csípős fogások (gyömbér, kurkuma, chili) segíthetik a testhő fenntartását.

4. Hidratálás: télen is alapvető

Sokan megfeledkeznek róla, de a hideg levegő száraz, ezért fokozza a folyadékvesztést. A dehidratáció pedig növeli a vér viszkozitását – ami hidegben különösen problémás, hiszen ilyenkor a vér egyébként is „sűrűbbé” válhat.

A megfelelő hidratálás:

• javítja a keringést,
• csökkenti a vérnyomás ingadozását,
• segít megelőzni a fáradtságot és fejfájást,
• támogatja a perifériás véráramlást.

A napi 1,5–2 liter folyadék télen is irányadó – hidegben akár több is szükséges lehet.

5. Óvatos, fokozatos átmelegedés

Ha át van fagyva, nagyon fontos, hogy lassan melegítse fel a testét. Miért? Mert a hirtelen melegítés hirtelen értágulatot okoz, ami gyors vérnyomásesést és szédülést válthat ki. Ez különösen idősekben és szívbetegekben lehet veszélyes.

A legbiztonságosabb módszerek:

• langyos zuhany (nem azonnal forró),
• réteges meleg ruhák,
• meleg ital kortyonként,
• meleg takaró, fűtött helyiség.

A forró fürdőt vagy szaunát jobb kerülni azonnal hideg után – először engedje, hogy a test kissé „összeszedje magát”.

Összegezve

• A hideg időjárás jóval több, mint kellemetlen külső tényező.
• Az erek, a szív és a mikrokeringés egymásba fonódó reakciói azt mutatják, hogy a tél komoly kihívást jelenthet a szervezet számára – különösen akkor, ha valaki eleve érintett szív-érrendszeri betegségekben.
• A jó hír ugyanakkor az, hogy a hideg hatásai jól ismertek, és a mindennapi óvintézkedésekkel sokat tehetünk azért, hogy egészségesek, energikusak és biztonságban maradjunk a leghidegebb hónapokban is.

Kapcsolódó cikk

Nagyobb a szívinfarktus kockázata hidegben? Ez a szakorvos válasza

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!