RUHATETŰ-FERTŐZÉS (PEDICULOSIS VESTIMENTI, PEDICULOSIS CORPORIS) B85.1 ICD-11: 1G00.1
Ruhatetű-fertőzés: oka, tünetei és kezelése
A ruhatetű-fertőzés okozója egy apró parazita, a fejtetűvel közeli rokonságban álló ruhatetű.
A ruhatetű-fertőzés jóval ritkább, mint a fejtetvesség, ugyanakkor ezek a tetvek súlyos betegségek kórokozóit is terjeszthetik.
A ruhatetű-fertőzés oka és kialakulása
A ruhatetű-fertőzés okozója egy apró parazita rovar, a ruhatetű (Pediculus humanus corporis). Egyike annak a három tetűfajtának, mely megfertőzheti az embert, a másik kettő a fejtetű, illetve a lapostetű. A fejtetű és a ruhatetű rendkívül közeli rokonok, akörül válhattak szét két külön fajjá, mikor az első emberek ruházatot kezdtek hordani. A két faj morfológiailag megkülönböztethetetlen, és laboratóriumi körülmények között szaporodni is képesek, de mindkettőjüknek van egy-egy preferált „élőhelye” az emberi testen, ez pedig az egész életmódjukat meghatározza.
A ruhatetű hosszúkás, lapos testű parazita, mérete mindössze 2,5-4 mm, szabad szemmel sokszor nehéz észrevenni. Három pár lába van, melyek erős ollószerű képződményben végződnek, ezekkel képes megkapaszkodni a szőrszálakon. A színe barnás-vöröses, fényes, átlátszó. Az emberen kívül más élőlényt nem támad meg. Nem tud repülni, ugrani, viszont könnyen átmászik egyik emberről a másikra, különösen akkor, ha azok nagyon közel vannak egymáshoz.
A ruhatetű kizárólag táplálkozni „jár át” a gazdatestre, egyébként a ruházatban, általában a ruhák belső varrataiban bújnak meg, a petékkel és a nimfákkal együtt. A gazdatesten szinte kizárólag kifejlett egyedeket vagy nimfákat találhatunk, de azokat is csak ritkán. A serkéket a ruházatba, pl. a ruhadarabok belső részén lévő varratok mellé teszi le.
Hogyan fertőződhetünk meg?
A ruhatetű a legtöbb esetben közvetlen kontaktus során terjed emberről emberre, illetve fertőzött textíliáról textíliára. Mivel a ruhatetvek a ruhadarabokban, ágyneműkben, takarókban és egyéb textíliákban telepedhetnek meg, a ritkán mosott, ritkán cserélt textíliák nagyobb valószínűséggel lesznek fertőzési gócpontok.
Ezért nem jó ötlet télen a lakásban kiteregetni a ruhákat – olvasson tovább!
Epidemiológia
A ruhatetű-fertőzés nemtől, életkortól és egészségi állapottól függetlenül bárkit érinthet. A rossz higiéniás viszonyok, a túlzsúfoltság, a szegénység egyaránt sokszorosára növelik a ruhatetű-fertőzés rizikóját. Emiatt sajnos, gyakori lehet a ruhatetű-fertőzés a börtönökben, menekülttáborokban, hajléktalan-szállókon, háborús övezetekben vagy természeti katasztrófák után.
A fejlett világban (a fokozottan veszélyeztetett csoportokba tartozókon, pl. hajléktalanokon kívül) a ruhatetű-fertőzés ritka.
Kit érinthet a ruhatetű-fertőzés?
A ruhatetű-fertőzés nemtől, életkortól és egészségi állapottól függetlenül bárkit érinthet, de jóval fogékonyabbak lehetnek rá a rossz higiéniás viszonyok között élők, illetve azok, akiknek legyengült az immunrendszere.
A ruhatetű-fertőzés tünetei és jelei
Annak ellenére, hogy a ruhatetvek nem tartózkodnak folyamatosan az emberi testen, csak táplálkozni járnak át rá, egyébként a ruhákban bújnak meg, a ruhatetűvel összefüggő tetvesség gyakran intenzív tünetekkel jár. Ezek közül a legjellemzőbb az igen erős viszketés. A csípések helye apró, piros középpontú, a bőrből enyhén kiemelkedő kiütésszerű elváltozásokként jelenik meg. Gyakori, hogy az állandó vakarózás miatt a bőr sebes lesz, esetenként felül is fertőződhet. A sebes, fertőzött, sárgás színű varral borított, időnként váladékozó bőr a leggyakrabban a háton, a nyaknál, a vállaknál, illetve a csípőnél található.
A ruhatetű-fertőzés diagnosztizálása
A ruhatetű-fertőzést gyakran nehéz felfedezni, hiszen a paraziták csak táplálkozni „járnak át” a ruházatról a gazdatestre. Éppen ezért lényeges a ruházat alapos vizsgálata. A tetveket és a serkéket általában a ruhák belsejében, a varratok mentén lehet megtalálni. Szintén sokszor alkalmazott módszer, hogy a ruházatot egy tiszta fehér papírlap felett alaposan kirázzák, így azon jobban lehet látni a mozgó tetveket, nimfákat.
Orvosnál a tetvességgel
Segítheti a pontos diagnózist és a megfelelő terápia megválasztását, ha megosztjuk az orvosunkkal:
- Van-e lehetőségünk rendszeresen tisztálkodni, ruhát mosni és tiszta ruhát venni, vagy az életkörülményeink miatt lehet esély arra, hogy megfertőződtünk?
- Viseltünk-e a tünetek jelentkezése előtti 1-2 hétben bizonytalan forrásból származó, szennyezett ruhaneműt?
- Van-e valamilyen diagnosztizált bőrbetegségünk (pl. ekcéma, pszoriázis)?
- Tudomásunk van-e a bőrt érintő allergiáról?
- Közeli kapcsolatba kerültünk, kerülhettünk-e olyan személlyel, vagy annak használati tárgyával, ruhadarabjával, ágyneműjével, akinél ruhatetűtetű-fertőzést állapítottak meg?
A ruhatetű-fertőzés lefolyása és kimenetele
A ruhatetvek az új gazdatestre, illetve annak ruházatába kerülve szinte azonnal szaporodni kezdenek. A nőstény ruhatetű 30-40 napig él, ezalatt akár 300 petét is rakhat. A peték nagyjából 7 nap alatt kelnek ki, majd a 8-15 napig tartó nimfaállapot következik, ezalatt a tetvek háromszor vedlenek, majd a kifejlett egyedek újra szaporodni kezdenek. Ez a populáció rendkívül gyors növekedését, a ruhatetű-fertőzés gyors terjedését teszi lehetővé. Nem lehetetlen, hogy egy-egy gazdatest ruházatában több ezer ruhatetű is élősködjön! (Összehasonlításként, a fejtetű esetében a maximum egyedszám 100 körül van, míg lapostetűből egy-egy fertőzött személyen általában nincs több 25-nél).
A ruhatetvek naponta csupán néhány alkalommal másznak át a ruházatról a gazdatestre táplálkozni. A csípések először apró, 1-2 mm-es piros pöttyökként jelentkeznek, és bár már ilyenkor elkezdődhet a viszketés, a betegség korai szakaszában még elviselhető. Természetesen, ahogy nő a ruhatetű-populáció, úgy lesz egyre több csípés, és úgy lesz egyre intenzívebb a viszketés. Az állandó vakarózás miatt pedig a bőr felülfertőződésének, a bőr gyulladásának a rizikója is sokszorosára nő.
A ruhatetű-fertőzés prognózisa kitűnő: a tetvesség általában jól kezelhető, megfelelő kezelés mellett 2-3 héten belül szövődmények, maradandó nyomok nélkül gyógyul. Ehhez azonban szükség van az odafigyelésere, a terápiás előírások pontos betartására, a különböző kezelési módszerek kombinációjára stb. A ruhatetű-fertőzés bármikor visszatérhet! Az, hogy valaki átesett a fertőzésen, nem jelent védelmet!
A ruhatetű-fertőzés lehetséges szövődményei, komplikációi
A fej-, illetve a lapostetűvel ellentétben a ruhatetű számos kórokozó baktérium hordozója lehet, és a ruhatetűvel való fertőzöttség gyakran más fertőző betegséghez is vezethet. Ez azokban a közösségekben, amelyekben a ruhatetű-fertőzés egyébként is komoly rizikófaktor, még súlyosabb járványokat okozhat. Meglepő módon, a kórokozók nem a tetvek csípése során jutnak a gazdatest szervezetébe, hanem főként a tetvek székletével, melyet a vakarózás során maga az érintett juttat a bőre sérülésein keresztül a szervezetbe, vagy a megszáradt, porszerű tetű-széklet belélegzésével. Előfordulhat az is, hogy a szétnyomott tetvek szervezetéből kikerülő béltartalom hordozza a betegséget okozó baktériumokat.
A legfontosabb, a ruhatetvek által hordozott kórokozók:
- Rickettsia prowazekii (a kiütéses tífusz, endémiás tífuszláz okozója)
- Borrelia recurrentis (a visszatérő láz okozója)
- Bartonella quintana (a lövészárok-láz okozója)
Ezek a betegségek, nem megfelelő kezelés esetén akár halálos kimenetelűek is lehetnek.
Fejtetű-fertőzés oka, tünetei és kezelése - olvasson tovább!
Szintén előfordulhat a bőr felülfertőződése: a vakarózás során keletkező sérüléseken keresztül sokkal könnyebben jutnak a bőrbe a gyulladást okozó mikrobák, melyek szélsőséges esetben nemcsak a bőrt magát, hanem a mélyebben fekvő szöveteket is megtámadhatják.
Bár közvetlen szövődménynek nem tekinthető, a további komplikációk rizikóját mindenképpen növeli, hogy a ruhatetű-fertőzés mellett gyakran más parazita-fertőzés (pl. rühesség, bolha-fertőzés) is érinti a beteget.
A hosszú éveken át elhúzódó, nem vagy nem megfelelően kezelt krónikus ruhatetű-fertőzés súlyos bőrelváltozásokat is okozhat. Az állandó gyulladás, dörzsölés és vakarózás következményeként a bőr megvastagodhat, elszíneződhet, durva tapintatúvá válhat.
Veszélyhelyzet ruhatetű-fertőzés esetén
A ruhatetvek súlyos betegségeket okozó baktériumokat is hordozhatnak, így a ruhatetű-fertőzés mellett bizonyos tünetek észlelése mellett haladéktalanul orvoshoz kell fordulni! Ezek lehetnek:
- magas, elhúzódó láz
- bőrkiütések
- szédülés
- gyengeség
- köhögés
- izom- vagy ízületi fájdalmak
A ruhatetű-fertőzés kezelései lehetőségei
Mivel a ruhatetű rendkívül fertőző, a fertőzött személy ruházatát, ágyneműjét potenciális veszélyforrásként kell kezelni. Gyakran azok elégetése, megsemmisítése a járvány megállításának leghatékonyabb módszere. Ha erre nincs lehetőség, akkor a magas hőfokon történő mosás, a fertőtlenítés nélkülözhetetlen elemei a ruhatetű-fertőzés kezelésének.
A ruhatetű a textíliákban, ruhadarabokban, ágyneműkben telepedhet meg, a fertőzés kezelése elsősorban ezekre irányul: magas hőfokon történő mosással, fertőtlenítéssel stb.
A ruházat kezelése mellett természetesen az érintett testét is kezelni kell. Ennek első lépése az alapos fürdés, tisztálkodás. A legtöbb parazitaellenes termék kenőcs, hintőpor vagy ecsetelő formájában áll a rendelkezésünkre. A hatóanyaguk lehet többek között pyrethrin, permethrin, malathion, lindán stb. Ezeket a használati utasításban leírtak szerint kell alkalmazni, általában fürdés után kell bekenni velük az érintett bőrfelületet, majd 8-24 órán keresztül rajta kell hagyni. Ezek alkalmazása azért is fontos, mert sok esetben a ruhatetű-fertőzés mellett rühatka-fertőzés is jelen van. Természetesen, a test kezelése után tiszta, új ruházatra van szükség!
Amennyiben megtörtént a bőr felülfertőződése, vagy a ruhatetvek közvetítésével valamilyen kórokozó is a szervezetbe került, a parazitaellenes gyógyszerek mellett antibiotikum-kúrára is szükség van.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az elmúlt években a különböző tetűfajok egyre ellenállóbbá váltak a leggyakrabban alkalmazott és legbiztonságosabbnak tartott kémiai szerekkel szemben, ezért sajnos nemcsak a kezelések többszöri megismétlésére, a különböző hatóanyagok kombinálására lehet szükség, de arra is, hogy az emberi szervezetre is veszélyesebb szereket használjunk a tetvek ellen.
A ruhatetű-fertőzés megelőzése
A tetvesség megelőzésénél a legfontosabb, hogy nemcsak az érintettet, de annak közeli családtagjait, környezetét is kezelni kell, hiszen nagyon könnyen visszafertőzhetjük egymást. Erre még akkor is szükség van, ha konkrétan nem veszünk észre a környezetünkben lévőkön tetveket vagy serkéket, az apró állatok ugyanis könnyen elbújhatnak a szemünk elől.
Lényeges emellett a környezet kezelése, parazitamentesítése. A használati tárgyakról, textíliákról, ruhadarabokról ugyanis könnyen új gazdára kerülhetnek.
Az (újra)fertőződés megelőzéséhez szükséges lépések tehát:
- Rendszeresen tisztálkodjunk és minimum hetente váltsunk ruhát, a korábban viselt ruhákat pedig a lehető legmagasabb hőfokon mossuk ki. Fürdés, zuhanyozás után ne vegyük vissza a piszkos ruháinkat!
- Ne csak az elsődlegesen érintett személyt kezeljük parazitairtó szerrel, hanem a hozzá közel állókat, családtagokat is.
- Haladéktalanul tájékoztassuk a közösség tagjait a ruhatetű-fertőzésről!
- Az ágyneműket, törülközőket, és a fertőzöttel érintkező ruhadarabokat mossuk ki legalább 60 fokon, és ha lehetőségünk van rá, tegyük szárítógépbe!
- A nem mosható ruhadarabokat, textíliákat tegyük egy műanyag zsákba, zárjuk le és tegyük félre két hétre! Télen, ha kint hideg van, a szabadban is tárolhatjuk ezeket!
- A textíliákat (lehetőség szerint) forró gőzzel vagy forró vasalóval is kezelhetjük. Különös figyelmet kell fordítani a varratokra, hajtásokra.
- A fésűket, hajkeféket áztassuk forró, fertőtlenítőszeres vízbe legalább 10-15 percre, vagy tegyük lezárt műanyag zsákban a fagyasztóba legalább 24 órára.
- Alaposan porszívózzunk ki a lakásban, tisztítsuk vagy mossuk ki az autós ülések és a bútorok huzatát is!
Mit tehetünk otthon ruhatetű-fertőzés esetén?
Bár létezik néhány házi módszer a tetvek ellen, ezeket általában fejtetű, és nem ruhatetű ellen ajánlják. A ruhatetvek ellen a ruházat és a személyes textíliák megfelelő kezelése, illetve a gyógyszeres kezelés a legjobb módszerek. A különböző házi módszerek – az illóolajoktól a majonézes „borogatásig” - pedig egyáltalán nem hatékonyak a ruhatetvek ellen.
Rühesség: tünetei, kezelése, lefolyása és szövődménye – kattintson!
GYAKORI KÉRDÉSEK A RUHATETŰ-FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATBAN
Megfertőződhetünk ruhatetűvel, ha használt ruhát veszünk?
Tulajdonképpen igen, bár erre szerencsére kicsi az esély. A bizonytalan forrásból származó, nem tisztított használt ruhákban megtelepedhetnek a ruhatetvek, és bár a kifejlett egyedek és a nimfák néhány napon belül elpusztulnak, ha nem jutnak táplálékhoz, a serkék hosszabb ideig is életképesek maradnak. Célszerű ezért minden használtan vásárolt ruhadarabot kimosni viselés előtt.
Megfertőződhetünk ruhatetűvel egy koszos szállodai matracról, ágyneműről?
Erre kicsi az esély. Az igaz, hogy a ruhatetű mindenféle textíliában, így matracokban, ágyneműkben, takarókban is megtelepedhet, de gazdaszervezet és az általa biztosított táplálék nélkül néhány napon belül elpusztul. Ha pedig az utazást követően megtesszük a szükséges óvintézkedéseket (ruhadarabok magas hőfokon történő mosása, félretétele stb.), akkor valószínűleg még azelőtt elpusztíthatjuk a tetveket, hogy azok elszaporodnának a ruhánkban.
Megtelepedhet a ruhatetű kárpitos bútorokban, szőnyegekben?
Bár a ruhatetű nem közvetlenül a testünkön él, hanem ruhadarabokban, textíliákban telepszik meg, nélkülözhetetlen számára, hogy a lehető legközelebb legyen a táplálékát biztosító gazdatesthez. A gazdatest nélkül néhány napon belül elpusztul. Azért kicsi a valószínűsége, hogy kárpitos bútorokban vagy szőnyegekben telepedjen meg a ruhatetű, mert ezekkel általában ritkábban és rövidebb ideig vagyunk szoros kontaktusban, vagyis a tetvek számára sokkal nehezebb hozzájutni a gazdatest biztosította táplálékhoz.
Források:
Medscape https://emedicine.medscape.com/article/225013-overview
Healthline https://www.healthline.com/health/body-lice
Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser
Fitzpatrick's Dermatology (McGraw-Hill, 2019.), szerk.: Sewon Kang, Masayuki Amagai, Anna L. Bruckner, Alexander H. Enk, David J. Margolis, Amy J. McMichael, Jeffrey S. Orringer
Dermatology (Elsevier, 2018.), szerk: Jean L. Bolognia, Julie V. Schaffer, Lorenzo Cerroni
Andrew's Diseases of the Skin (Elsevier, 2020.), szerk.: William D. James, Dirk M. Elston, James R. Treat, Misha A. Rosenbach, Isaac M. Neuhaus
Heinz Mehlhorn: Die Parasiten des Menschen (Springer, 2012.)
