Ez történik a testében hőguta esetén
Az állapotot nagyon gyorsan kezelni szükséges, mivel igen gyorsan több szerv elégtelenségéhez, sőt, akár halálhoz is vezethet.
A jóleső hidegfront az elmúlt napokban némi felfrissülést hozott, ám ennek vége és ismét beköszönt a kánikula. Ennek vannak, akik örülnek, ám sokan vannak azok, akik tartanak tőle - nem véletlenül, hiszen a hőség hatására felerősödhetnek a krónikus betegséggel küzdők panaszai, gyakoribbá válhatnak a szívritmuszavarok, a vérnyomásproblémák, ráadásul fejfájás valamint a nehézlégzés is jelentkezhet. Na meg ott van még a hőguta fellépésének veszélye is, mely akár halálhoz is vezethet, így jobb elkerülni.
De vajon miért olyan veszélyes ez az állapot? Mi történik ilyenkor a szervezetünkben?
Mi az a hőguta?
A hőguta egy olyan állapot, melyet a szervezet túlmelegedése okoz. Hátterében általában a magas hőmérsékletnek való hosszan tartó kitettség áll (ritkábban túlzott fizikai munka), melynek eredményként a test hőmérséklete 40 C-fokra vagy magasabbra emelkedik. A szervezet ugyanis egy idő után már nem képes megfelelően szabályozni saját hőmérsékletét.
A hőguta sürgősségi ellátást igényel, mivel igen gyorsan károsíthatja az agyat, a szívet, a vesét és az izmokat. Minél később kapja meg az érintett a megfelelő kezelést, annál súlyosabbá válik a károsodás, ami növeli a komoly szövődmények, illetve a halál kockázatát.
A hőguta tünetei
- 40 C-foknál magasabb testhőmérséklet
- zavartság
- hányinger/hányás
- gyors légzés
- szapora pulzus
- meleg, száraz bőr
- bőrpír
Mi történik pontosan hőguta során?
A hőguta egy igen összetett folyamat, aminek során meghibásodnak azok a mechanizmusok, amelyek segítik a test hűtését. A testhőmérséklet központi szabályozója az agyban található hipotalamusz. Ha valaki hosszabb ideig tartózkodik meleg környezetben, úgy a véráramlás a bőr felé irányul, hogy segítse a hő távozását. Emellett megkezdődik az elsődleges hűtési mechanizmus, az izzadás is, melynek párolgása hatékonyan hűti a testet. (Éppen ezért veszélyes a nagyon párás környezet (72%-nál nagyobb páratartalom), mert akkor az izzadságnak ez a párolgásos hűtése veszélybe kerül). Ha az erős izzadás túlságosan is hosszú ideig tart, akkor kevesebb vérmennyiség áll rendelkezésre a hűtéshez, ami pedig a testhőmérséklet emelkedéséhez vezet.
Veszélyben a szív és a fontosabb szervek is
A magas hőmérsékleten való hosszas tartózkodás során a véráramlás komoly problémává válik. Hőség hatására erek kitágulnak, így a szívnek keményebben kell dolgoznia a vér áramlásának fenntartásán. Ám, mint minden izom, a szív is előbb-utóbb elfárad a nagy munkában, melynek a vége az, hogy a szív- és érrendszer összeomlik. A pulzusszám csökken, a véráramlás lelassul. Emiatt azonban a létfontosságú szervek kevesebb oxigénhez és tápanyaghoz jutnak. Többek között az agy is megfelelő vérellátása nélkül marad - ez okozza a hőguta során fellépő zavartságot és szédülést.
A hipotalamusz ráadásul az állapot miatt bizonyos szervek működését is lassítja, hogy a szív energiaszükségletét előtérbe helyezze. Ezáltal kevésbé lesznek aktívak a vesék a belek és egyéb szervek, melyek közvetlenül nem vesznek részt a hőmérséklet-szabályozó folyamatokban.
Mivel a véráramlás nagy mértékben zuhanhat, az iszkémiához vezethet (vérellátás nagy csökkenése). A legsúlyosabb esetekben a szervek maradandóan károsodhatnak, szepszis léphet fel, és egyes esetekben az állapot halállal végződik. Néhány ember maradandó szervkárosodást vagy neurológiai diszfunkciót tapasztal.
A hőguta utáni felépülés során több hétig testhőmérséklet-ingadozásokra lehet számítani, így legalább egy hétig kerülni kell a fizikai aktivitást. A vese- és májműködésének ellenőrzéséhez rendszeres vizsgálatra is szükség van utána, főleg azért, mert a hőguta átmeneti szövődményei még több hónapig jelen lehetnek.
Napszúrás és hőguta: életmentő lehet, ha ezeket a tüneteket észreveszi!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
