Mi az igazság az aszpartámról? Dietetikus mondja el, mire való és mire nem

2023.08.18.

aszpartám édesítőszer cukor cukorpótló hatása rákkeltő diéta cukorhelyettesítő

Az utóbbi időben igen sok szó esett a gyakran használt mesterséges édesítőszerről, az aszpartámról, amely már régóta vita tárgya az egészségre gyakorolt hatásait illetően.

Vajdovich Dorottyával, a Cukorbetegközpont dietetikusával az aszpartámról és hatásairól beszélgettünk, valamint arról, hogy van-e helye az édesítőszeres termékeknek egy cukorbeteg étrendben, és hogy esetenként mi mással tudnák az ételeiket édesíteni.

Mi fán terem az aszpartám?

Az aszpartám (E951) egy mesterséges, hőérzékeny, igen alacsony kalóriatartalmú édesítőszer, amelyet 1965-ben James Schlatterr amerikai vegyész fedezett fel. 200-szor édesebb, mint a szacharóz, így igen kis mennyiségben van rá szükség ahhoz, hogy elérjük vele a kívánt édes ízt. Éppen ezért cukorhelyettesítőként használják élelmiszerekben és italokban. Gyakran megtalálható például diétás üdítőkben, light tejtermékekben, cukormentes desszertekben és rágógumikban, szószokban, szirupokban, többféle alacsony kalóriatartalmú asztali édesítőszerekben.

Gyakran keverik más édesítőszerekkel az optimálisabb íz elérése érdekében

Az FDA 1974-ben hagyta először jóvá, majd 1980-ban egy évre visszavonták az engedélyét, majd 1981-ben ismét jóváhagyta- vagyis már a legelejétől kezdve bizalmatlan fogadtatásban részesült.

Kereszttűzben az aszpartám

Az aszpartámmal kapcsolatban több évtizedes tanulmányok állnak rendelkezésre, melyekben felvetik a vele kapcsolatos egészségügyi aggályokat. Egymástól független tanulmányok tucatjai összekapcsolták az aszpartámot az egészségügyi problémák hosszú listájával, többek között: rák, demencia, Alzheimer-kór, 2-es típusú cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegségek, stroke, koraszülés, kognitív problémák, mentális zavarok, neurológiai panaszok, meddőség.

És a felsorolás még így sem teljes. Látható tehát, hogy a kutatókat már régóta foglalkoztatja az édesítőszer egészségre gyakorolt hatásai, és többen is komoly aggodalmukat fejezték ki a fogyasztását illetően.

Mivel egészen kis mennyiségben is elegendő, és a napi ajánlott bevitele max.40 mg testtömeg kilogrammonként, éppen ezért korábban többen is úgy vélték, hogy ilyen kis mennyiségben nem gyakorol káros hatást az egészségre.

Ezzel azonban ellentmond a Woman's Health 2014-es tanulmánya

Megállapították, hogy azoknál a nőknél, akik naponta kettőnél több diétás italt fogyasztottak, megnőtt a szív-érrendszeri betegségek kockázata és az ezzel kapcsolatos halálozási arány is. Ráadásul bizonyos tanulmányok szerint rákkeltő hatása már napi 20 mg/testsúly kg adagnál is érvényesül (és ez jóval kevesebb mint a napi ajánlott mennyiség). Ám még erről is javában folynak viták, hiszen több orvos és dietetikus véleménye is az, hogy valójában olyan óriási mennyiségben kéne fogyasztani diétás üdítőket és ételeket, hogy a bennük lévő aszpartám gondot okozhasson, hogy az már nem lenne életszerű (kb. napi 300 liter aszpartámos üdítőt).

Mik a legfrissebb adatok?

A legfrissebb adatok szerint az aszpartámot a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) 2023. júniusi döntése alapján a rákkeltő anyagok között az „emberre esetlegesen rákkeltő”, azaz a 2B kategóriába sorolta. Az IARC mindössze 3 tanulmányt vett alapul a besorolásnál, amit embereken végeztek.

A tanulmányokban mesterséges édesítőszerekkel (aszpartámmal) édesített italok fogyasztását vizsgálták és mindháromban összefüggést fedeztek fel a mesterségesen édesített italok és a májrák kialakulásának kockázata között. Ugyanakkor a WHO közös szakértői bizottsága (JECFA) arra a következtetésre jutott, hogy az állatokon vagy embereken végzett kísérleti adatokból nincs még kellő mennyiségű és meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az aszpartám a bélrendszerbe kerülve káros hatásokat fejtene ki, és a vizsgálatok alapján a rákos megbetegedések száma is korlátozott.

Ezt az is alátámasztja, hogy az aszpartám önmagában nem szívódik fel a bélrendszerben, hanem előbb olyan anyagokká bomlik le - mint a fenilalanin, az aszparaginsav vagy a metanol -, amelyek a normál élelmiszerek elfogyasztásával is keletkeznek és felszívódnak.

Ezzel kapcsolatosan a bizottság döntése alapján az aszpartám napi elfogadható beviteli értéke továbbra is 0-40 mg testtömeg kilogrammonként. Ez a mennyiség kb. 9-14 édesítőszerrel édesített dobozos üdítővel haladható meg, amennyit jó esetben nem fogyasztunk el rendszeresen minden nap.

Mit gondol a dietetikus?

Azt gondolom, hogy az édesítőszerek választása alkalmanként megfelelő lehet, viszont kizárólagos alkalmazásuk semmilyen esetben sem jó. Alapjaiban nem jó megoldás, ha valaki nem szeretne változtatni az addig megszokott, ugyanakkor nem megfelelő életmódján és továbbra is ragaszkodik a sütemények, édességek, édes italok napi szintű, rendszeres fogyasztásához, csupán a cukrozott változatokat cseréli le édesítőszeres változatokra.

A WHO legújabb álláspontja szerint is az édesítőszerek használata nem alkalmas a testsúly szabályozására, illetve a nem fertőző megbetegedések kialakulásának csökkentésére. Hosszútávú hatásai pedig a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás kockázatának növekedéséhez vezethet felnőtteknél.

Amit minden esetben fontos megtanulni, hogy ne azért használjunk édesítőszert, mert fogyni szeretnénk, vagy el szeretnénk kerülni a nem fertőző krónikus megbetegedéseket! Ahhoz, hogy ezeket elérjük, sokkal fontosabb, hogy előtérbe helyezzük a mértékletességet és alkalmanként édesítésre természetes formában előforduló cukrokat tartalmazó anyagokat, pl. gyümölcsöket alkalmazzunk- mondja Vajdovich Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa

Ahogy a cukorbevitelnél, úgy az édesítőszerek fogyasztásánál is fontos megtartani a mértéket. Természetesen, ha hetente 1-2 alkalommal édesítőszeres élelmiszert választunk, nem lesz bajunk tőle, de fontos arra törekedni, hogy a természetes élelmiszerek fogyasztását helyezzük előtérbe és a mesterséges, feldolgozott élelmiszereket minél inkább kerüljük az étkezéseinkben.