Ezeket látta már?

D-vitamin pótlás: ezektől függ, hogy kinek mennyi kell belőle

d-vitamin, d-vitamin szedése, vitamin, pótlás, D-vitminhiány

Sok tényezőtől függ, hogy kinek mennyi D-vitaminra van szüksége.

A D-vitamin hatásainak megismerése és az európai lakosság D-vitamin-hiányos állapota miatt az orvosszakmai szervezetek egyre magasabb napi beviteli értékeket javasolnak.

A D-vitamin hiánya ezeket a betegségeket okozhatja

Míg évtizedekkel korábban a D-vitamin (D3-vitamin, kolekalciferol) hiányát elsősorban az angolkórral hozták kapcsolatba, ma már ismert, hogy a D-vitamin hiánya számos betegség kialakulásának az előszobája.

A szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatok, a cukorbetegség, az autoimmun kórképek, a metabolikus szindróma, valamint számos fertőzéses megbetegedés (köztük az influenza is) is összefüggésben van a szervezet D-vitamin ellátottságával.

Ugyanakkor, a D-vitamin hiánya világszerte az egyik legnagyobb egészségügyi probléma. Orvosolni kellene tehát a hiányt, meg kellene előzni a hiányállapot fellépését.

A D-vitamin pótlása

A D-vitamin legfőbb természetes forrásai a tengeri halak és a máj. A magyarok ezekből keveset fogyasztanak, így a hazai lakosság D-vitamin-ellátottság terén mutatott lesújtó adatai (részben) érthetőek. Télen tovább ront a helyzeten a napfénynek való kitettség hiánya, ami miatt kevesebb „aktív” D-vitamin jön létre a szervezetben.

A szakemberek ezek ismeretében úgy gondolják, hogy az egyébként egészséges gyermekeknek és felnőtteknek is plusz D-vitamin pótlásra van szüksége a napfényhiányos hónapokban. Ez a „plusz”-bevitel D-vitamint (kolekalciferolt) tartalmazó gyógyszerekkel vagy étrend-kiegészítőkkel valósítható meg.

D-vitamin pótlása gyerekeknek

Hazánkban a két év alatti gyermekeknél a D-vitamin pótlása (a gyermekorvosi és a védőnői hálózat munkájának is köszönhetően) rutinszerűen történik; napi 500 NE D-vitamint kapnak a csecsemők, kisgyermekek. A felnőtteknek maguknak kell(ene) a rendszeres D-vitamin bevitelről gondoskodni. De mennyiről? – merül fel a kérdés. Alább a hazai szakorvosok konszenzusos megállapodása alapján ajánlott D-vitamin dózisokat mutatjuk be.

Felnőttek D-vitamin pótlása ősztől tavaszig

• Egészséges felnőtteknél szeptembertől áprilisig javasolt a D-vitamin szedése. Számukra napi 1500-2000 NE D-vitamin-adag javasolt.

• Túlsúlyos vagy elhízott felnőtteknél (testtömegindex; BMI > 30 kg/m2) az egyébként szokásos adag duplája, azaz 3000-4000 NE/nap D-vitamin-dózis javasolt,- folyamatosan, naponta szedve.

• A D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartozóknak (ld. alfejezet) egész évben, folyamatosan javasolt a D-vitamin-bevitel.

A D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartoznak:

  • újszülöttek
  • időskorúak, különösen többszöri elesés esetén
  • túlsúlyosak, elhízottak
  • életmódjuk vagy betegségük miatt napsugárzást tartósan nem kapó személyek
  • terhes nők, szoptató anyák
  • csontlágyulásos, csontritkulásos betegek
  • krónikus máj- vagy vesebetegek
  • felszívódási zavarral rendelkező betegek (pl. Crohn-betegek)
  • mell- vagy vastagbéldaganatosok
  • magas vérnyomásos betegek
  • krónikus szívelégtelenségben szenvedők
  • bizonyos gyógyszereket (pl. epilepszia elleni gyógyszerek, gyulladáscsökkentő szteroidok) szedők

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Hivatkozások:

[1] Takács I. et al. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap 153. Suppl. 5-26. 2012.

[2] Pludowski P. et al. Practical guidelines for the supplementation of vitamin D and treatment of deficits in Central Europe. Endokrynologia Polska. 64; 319-327. 2013.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Forrás: EgészségKalauz