Mennyi tápanyag van az élelmiszerekben?

Táplálkozás

2025. március 21. 16:34

élelmiszer étkezés tápanyaghiány mit okoz

Egészségkalauz

A „mennyi tápanyag van az élelmiszerekben?” kérdés rendkívül fontos, ha tudatosan szeretne étkezni, egészséget megőrizni vagy javítani.

A válaszhoz érdemes tisztázni, hogy az élelmiszerek tápanyagtartalma alatt mit értünk: makrotápanyagokat (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) és mikrotápanyagokat (vitaminok, ásványi anyagok) egyaránt. Az élelmiszerek pontos tápanyagtartalmát befolyásolja például a termőhely, az elkészítés módja, sőt még a tárolási körülmények is.

A tápanyagok fő csoportjai

Makrotápanyagok:

Fehérje: az izmok, enzimek, hormonok alapanyaga. Húsokban, halakban, hüvelyesekben, tojásban található sok belőle.
Zsír: energiaforrás és a zsírban oldódó vitaminok szállítója. Növényi olajok, olajos magvak, avokádó, zsírosabb halak tartalmazzák.
Szénhidrát: a legfőbb energiaforrás. Teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek tartalmazzák a legegészségesebb formában.

Mikrotápanyagok:

Vitaminok: pl. C-vitamin (immunrendszer), D-vitamin (csontok), B-vitaminok (anyagcsere). Gyümölcsökben, zöldségekben, tojásban, tejtermékekben fordulnak elő.
Ásványi anyagok: pl. kalcium, vas, magnézium, kálium. A zöld leveles zöldségek, hüvelyesek, tejtermékek és magvak fontos forrásai.

Mi a helyzet Magyarországon a zöldségekkel?

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1966 és 1990 közti időszakban vizsgálta a búza, az árpa, illetve a kukorica mikroelem és tápanyagtartalmát, illetve a borsó, a káposzta, a sárgarépa vitamintartalmát. A csökkenés szembeötlő volt, amit sokan a tömegtermelésnek, illetve az egyre erősebb környezeti hatásoknak tudnak be.

Mikroelem és tápanyagtartalom

	1966	1990
Búza	100%	50%
Árpa	100%	37,7%
Kukorica	100%	18,6%

Vitamintartalom

	1966	1990
Borsó	100%	46,7%
Káposzta	100%	5%
Sárgarépa	100%	60%
Tej	100%	5%

Hogyan tudhatja meg, mennyi tápanyag van egy adott élelmiszerben?

Az alábbi lehetőségek segítenek:

Csomagolt termékek esetén: a csomagoláson kötelező feltüntetni a tápanyagtartalmat 100 g-ra vagy 100 ml-re vetítve.
Online tápanyagtáblázatok: például az USDA FoodData Central vagy az OÉTI által ajánlott adatbázisok (pl. NutriComp).
Mobilalkalmazások: mint a Yazio, MyFitnessPal vagy Cronometer, amelyek élelmiszer-adatbázis alapján számolják ki a tápértékeket.
Hazai adatbázis: A hazai tápanyagtáblázat az OGYÉI oldalán elérhető, magyar nyelvű forrás.

Példák néhány gyakori élelmiszer tápanyagtartalmára (100 g-ra vetítve)

Élelmiszer	Energia (kcal)	Fehérje (g)	Zsír (g)	Szénhidrát (g)
Csirkemell, főtt	165	31	3.6	0
Főtt rizs	130	2.4	0.3	28
Alma	52	0.3	0.2	14
Tojás (1 db)	70	6.3	5	0.6
Zabpehely	389	16.9	6.9	66.3

Miért fontos ismerni a tápanyagtartalmat?

Segít az egészséges étrend kialakításában
Támogatja a testsúly kontrollját
Lehetővé teszi a speciális diéták (pl. cukorbetegség, vesebetegség) betartását
Tudatosítja az étkezési szokásokat

Tipp a mindennapokra

Nem szükséges minden grammot számolni, de érdemes időnként ellenőrizni, miből mennyit fogyaszt. Az egészséges táplálkozás egyik alappillére, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyaghoz jusson a szervezet – ez segíti a betegségek megelőzését és a hosszabb, egészségesebb életet.