4 apró jel, ami már a memóriavesztés előtt figyelmeztethet a demenciára

A járás is árulkodó lehet! Egy háziorvos rávilágított néhány korai figyelmeztető jelre, amelyek a demencia kialakulására utalhatnak, köztük olyanokra is, amelyek már a memóriavesztés előtt jelentkezhetnek.

A demencia gyakran észrevétlenül, lassan lopózik be az életünkbe. Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már a feledékenység mindennapossá válik – pedig a betegség első jelei jóval korábban megjelenhetnek. Dr. Johannes Uys londoni háziorvos szerint több olyan korai tünet is létezik, amelyek még a memória romlása előtt figyelmeztethetnek arra, hogy az agyműködésben változás indult el.

A demencia gyűjtőfogalom: számos olyan állapotot takar, amely az agy idegsejtjeinek fokozatos pusztulásával jár, és érinti a gondolkodást, a kommunikációt, az érzelmeket és a viselkedést is. Bár legtöbben az Alzheimer-kórt ismerik, számos más típusa létezik, köztük a Parkinson-kórhoz társuló demencia vagy a frontotemporális típus.

A Surrey Live beszámolója szerint az Egyesült Királyságban több mint 944 000 ember él demenciával, és a szám folyamatosan növekszik. Az ok egyszerű: az emberek egyre tovább élnek, és ezzel párhuzamosan nő a kognitív hanyatlás kockázata is. A rendelkezésre álló információk alapján Magyarországon kb. 200-300 ezer ember él demenciával diagnosztizált állapotban. Az adatok becslések, és a valós szám akár eltérhet attól, amit a hivatalos adatgyűjtés kimutat. A diagnosztizálatlan esetek, az enyhébb tünetekkel élők, illetve azok, akik nem kerülnek be a rendszerbe, mind árnyalják a statisztikát.

A betegség nem az öregedés természetes velejárója

Fontos tudni, hogy a demencia nem a normális öregedés része. Bár az életkor az egyik legerősebb kockázati tényező, az agyi hanyatlás nem elkerülhetetlen. A szakértők szerint a korai felismerés kulcsfontosságú: ha időben diagnosztizálják a betegséget, a tünetek kezelhetők, a folyamat lelassítható, és a beteg hosszabb ideig megőrizheti önállóságát.

Mégis, az Alzheimer’s Society felmérése szerint csak minden harmadik ember fordul orvoshoz az első hónapban, amikor észreveszi magán vagy hozzátartozóján a gyanús jeleket. A legtöbben attól tartanak, hogy a tüneteket csupán a kor előrehaladása okozza – pedig ez a tévhit épp a leghatékonyabb beavatkozás lehetőségét késlelteti.

A négy korai figyelmeztető jel

Dr. Uys szerint a demencia nemcsak a memóriában, hanem a mozgásban és a test működésében is jelezheti magát. A következő tünetek különösen a Parkinson-kórhoz kapcsolódó demencia esetében jellemzők, de más típusoknál is megfigyelhetők:

1. 1 Bizonytalan járás – Ha azt tapasztalja, hogy egyre nehezebben tartja az egyensúlyát, vagy sűrűbben botlik meg, mint korábban, az nem csupán mozgásszervi probléma lehet. A mozgáskoordináció zavara az agyi idegpályák sérülésére is utalhat.
2. 2 Ügyetlenség – A finommozgások romlása, például a gombolás, az evőeszköz használata vagy a kézírás nehézsége korai jel lehet.
3. 3 Koordinációs nehézségek – Ha egyre nehezebb egyszerre több mozdulatot összehangolni (például járás közben beszélni vagy tárgyakat cipelni), az agy mozgástervező funkciói is érintettek lehetnek.
4. 4 Remegetés vagy merevség – A végtagokban jelentkező szokatlan remegés, illetve az izommerevség gyakran utal idegrendszeri zavarokra, különösen, ha mindez fokozatosan alakul ki.

Ezek a tünetek önmagukban nem feltétlenül jelentik a demenciát, de ha tartósan fennállnak, orvosi kivizsgálás javasolt. A háziorvos neurológiai vizsgálatot, vérképet, illetve szükség esetén képalkotó eljárásokat (CT, MRI) is kérhet a pontos diagnózis érdekében.

Miért számít a korai felismerés?

A demencia progresszív, vagyis folyamatosan romló betegség. A korai diagnózis azonban lehetőséget ad arra, hogy az érintett még aktívan részt vegyen a kezelési terv kialakításában, és időben hozzájusson a gyógyszeres, illetve életmódbeli támogatáshoz.

A korszerű terápiák között szerepelnek olyan gyógyszerek, amelyek javíthatják az idegsejtek közti kommunikációt, lassíthatják a tünetek előrehaladását, valamint életmódbeli programok, amelyek az agyi aktivitás fenntartására építenek: például memóriaedzés, mozgásterápia és szociális aktivitás.

Életmódbeli tényezők, amelyek csökkenthetik a kockázatot

A kutatások egyértelműen mutatják, hogy a mozgás, az étrend és az alvás hármasa kulcsszerepet játszik az agy védelmében. A Lancet Public Health tanulmánya szerint világszerte akár 40%-kal is csökkenthető lenne a demencia előfordulása, ha az emberek idejében változtatnának életmódjukon.

Az NHS ajánlása szerint:

• A rendszeres testmozgás javítja az agyi vérkeringést, segíti az idegsejtek regenerációját.
• A kiegyensúlyozott táplálkozás, a mediterrán jellegű étrend – zöldségekben, halban, olívaolajban és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag – csökkenti a gyulladást és a koleszterinszintet.
• A függőségek kezelése, a dohányzás abbahagyása és az alkoholfogyasztás mérséklése szintén védi az agyi ereket.
• Az egészséges testsúly fenntartása és a cukorbetegség megelőzése csökkenti az agyi érelmeszesedés kockázatát.
• A telített zsírok, a só és a finomított cukrok kerülése, valamint a rostbevitel növelése hozzájárul a hosszú távú agyi egészséghez.

A jövő kihívása

A Lancet Public Health előrejelzése szerint 2050-re több mint 150 millió ember élhet demenciával világszerte. A betegség tehát nemcsak orvosi, hanem társadalmi kihívás is: egyre több család szembesül azzal, hogy valamelyik szerettük fokozatosan elveszíti önállóságát.

Dr. Uys szerint ezért nem szabad félni az első tünetekkel orvoshoz fordulni. A korai diagnózis nemcsak a betegnek, hanem a családjának is segít: előre megtervezhető a gondozás, és könnyebben elérhetővé válnak a támogató szolgáltatások.

„A demencia nem egyik napról a másikra jelenik meg. Ha idejében észrevesszük a figyelmeztető jeleket, sokkal több esélyünk van arra, hogy megőrizzük az életminőséget és a méltóságot” – hangsúlyozza a háziorvos.

A demencia típusai – nem minden eset egyforma

• A demencia leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, amely az esetek körülbelül 60–70%-át teszi ki.
• Ezt követi a vaszkuláris demencia, amely az agyi erek károsodásából – például stroke vagy érszűkület következtében – alakul ki.
• A Lewy-testes demencia jellemzője, hogy a betegek időnként „kikapcsolnak”, mozgásuk merevvé válik, és látomások is előfordulhatnak.
• A frontotemporális demencia viszont inkább a viselkedést, a személyiséget és a nyelvi képességeket érinti, gyakran már a középkorúaknál.

A tünetek formája és lefolyása tehát attól függ, hogy az agy mely területei érintettek. Ezért is különösen fontos, hogy a diagnózis személyre szabott vizsgálatok alapján történjen. A neurológus ilyenkor nemcsak a kognitív teszteket értékeli, hanem laboreredményeket és agyi képalkotó vizsgálatokat is elemez, hogy kizárja az egyéb, visszafordítható okokat – például vitaminhiányt, pajzsmirigybetegséget vagy depressziót.

A gondozás közös felelősség

A demenciával élő emberek gondozása nem kizárólag orvosi feladat. A családtagok, barátok és a közösség szerepe kulcsfontosságú. Az érintett gyakran fokozatosan veszti el a valóságérzékelését, így a türelem, a következetesség és az empátia jelentik a legnagyobb segítséget.

Magyarországon is egyre több szervezet nyújt támogatást: a Demencia Információs Program, az Alzheimer Café mozgalom és a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága rendszeresen szervez tájékoztató és közösségi programokat. Ezek célja, hogy a családtagok ne maradjanak egyedül a nehézségekkel, és hozzáférjenek a pszichológiai, jogi és szociális segítséghez is.

A gondozás legnagyobb kihívása, hogy a betegség előrehaladtával az érintett egyre inkább másokra szorul. Ilyenkor fontos, hogy ne a tehetetlenség érzése, hanem a biztonság megteremtése legyen a cél. Az otthon átalakítása – például csúszásgátlók, kapaszkodók, jól látható jelzések, egyszerűsített tárgyak alkalmazása – nagymértékben csökkentheti a balesetek kockázatát és növelheti a beteg komfortját.

Az agy edzhető – még demencia mellett is

Egyre több kutatás mutat rá, hogy a mentális aktivitás fenntartása lelassíthatja a kognitív hanyatlást. Egyszerű tevékenységek – mint a keresztrejtvény, olvasás, új készségek tanulása, társasjáték vagy zenehallgatás – serkentik az agyi kapcsolatokat, és javítják a hangulatot.

A szociális kapcsolatok fenntartása szintén védőfaktor: a magány és az elszigeteltség növeli a demencia kockázatát. A közösségi részvétel, akár egy helyi klubban, akár önkéntes munkában, pozitívan hat az agyi működésre.

Az étrend szerepe – az agy is „táplálékra” vágyik

A mediterrán étrend mellett a tudósok az úgynevezett MIND-diétát (Mediterranean-DASH Intervention for Neurodegenerative Delay) tartják a leginkább agyvédőnek. Ez a két jól ismert étrend kombinációja, és kimondottan a neurodegeneratív betegségek megelőzésére fejlesztették ki. A MIND-diéta alapjai:

• sok zöld leveles zöldség és bogyós gyümölcs,
• olívaolaj mint fő zsiradék,
• heti több alkalommal hal és hüvelyesek,
• kevés vörös hús, finomított szénhidrát és cukor.

Egy JAMA Neurology folyóiratban megjelent kutatás szerint idősebb felnőtteknél az egészséges életmód kognitív tartalékot biztosíthat a kognitív képességek fenntartásához, függetlenül a demencia gyakori neuropatológiáitól.

A jövő reménye: biomarkerek és új terápiák

Az orvostudomány gyorsan fejlődik: ma már több olyan vér- és agyvíz-biomarker is létezik, amely segítheti a demencia korai felismerését még a tünetek megjelenése előtt. 2024-ben az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte az első olyan vértesztet, amely az Alzheimer-kórt jelző fehérjék (pl. foszforilált tau) alapján képes azonosítani a betegséget.

A kutatások szerint az új generációs gyógyszerek, mint a lecanemab és a donanemab, az Alzheimer-kór korai stádiumában képesek lassítani a kognitív hanyatlást azáltal, hogy eltávolítják az agyból a kóros fehérje-lerakódásokat. Bár ezek a kezelések még nem elérhetők széles körben Magyarországon, a jövőben ígéretes lehetőséget nyújthatnak.

Emberközpontú szemlélet – a legfontosabb „gyógyszer”

A demenciával élők támogatásában a legnagyobb hatást gyakran nem a tabletták, hanem a figyelem és az emberi kapcsolat jelenti. Egy kedves szó, a szemkontaktus, a biztonságos környezet – mind-mind hozzájárulhat ahhoz, hogy az érintett ne csak tovább, hanem méltósággal élhessen.

Kapcsolódó cikk

A demencia szokatlan jelei, amelyekre a legtöbben nem is gondolnánk

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!