Tavaszi fáradtság: tényleg létezik vagy csak kitaláció?

Valóban létezik tavaszi fáradtság? Vagy csupán a szokásos kimerültségnek, kedvetlenségnek és álmosságnak adunk szezonális nevet?

Végre itt a hamisítatlan tavasz! Élvezhetjük a napsütést, a kellemes meleget és a nyíló virágokat. Mégis, sokan vannak, akiken a tavaszi zsongás helyett a tavaszi fáradtság vesz erőt.

Szakszerűen megfogalmazva: a „tavaszi fáradtság” egy olyan, pontosan nem ismert eredetű, múló állapot, ami az arra érzékeny egyéneknél március közepétől április közepéig okozhat panaszokat.

Vitaminhiány vagy a meleg miatti alacsony vérnyomás áll a háttérben?

A tavasz már az elmúlt századokban is hozott magával betegséget, levertséget. Noha a tavaszi fáradtság nem egy betegség, de kétségkívül egy olyan jelenség, amit az évszakok váltakozása idéz elő, és ami akár az emberek felét, háromnegyedét érintheti.

Korábban a téli hónapokban az embereknek nem vagy alig volt hozzáférése a C-vitaminban dús gyümölcsökhöz és zöldségekhez, így tavaszra C-vitamin-hiányossá váltak. Vérzett a fogínyük, fájtak az ízületeik és levertnek, gyengének érezték magukat, skorbut lépett fel náluk. Angolul „spring disease”-ként, azaz tavaszi betegségként írták le ezt a tünetegyüttest. Mindez már a múlté, manapság már nem jellemző az, hogy markáns C-vitamin-hiány lép fel tavasszal. Vagyis, nem valószínű, hogy a C-vitamin-szint megcsappanása okozná a tavaszi fáradtságot.

Számos betegség kimenetelét befolyásolhatja a C-vitamin hiány. Olvasson tovább!

Tavasszal jelentkező fáradtság azonban létezik. A megfelelő mennyiségű alvásidő ellenére tapasztalt fáradtság, a csökkent energiaszint, az ingerlékenység, a gyakoribb fejfájás egyfajta fiziológiás reakcióként is felfogható. Lehetséges, hogy a magasabb kinti hőmérséklet, és a következményesen alacsonyabb vérnyomás, és az ezzel összefüggő keringésbeli változások okozzák a tüneteket.

Tavasszal mások a hormonszintek, mint télen

A tavaszi fáradtság a hormonok összjátékával is összefügghet. Tavasszal, amikor egyre hosszabbak a nappalok, és ezzel együtt a fénynek való kitettség is megnő, megváltoznak a szervezetbeni melatonin- és szerotonin-szintek. Az alvásért felelős melatonin hormon termelődése csökken, miközben a boldogsághormonként is ismert szerotoniné nő. A melatonin helyét tehát részben átveszi a szerotonin.

Emellett, egyéb hormonok vonatkozásában is jelentős változások történnek. A jó idő beköszöntével több endorfin, több tesztoszteron és több ösztrogén szabadul fel, ami a szervezetben egyfajta sajátos kimerültséget, tavaszi fáradtságot produkálhat.

Hogyan tehető elviselhetőbbé a tavaszi fáradtság?

A hormonok átáll(ít)ásának az időszakában, azaz tavasszal a szervezet fokozott mennyiségben igényel vitaminokat és fehérjéket,- erre a táplálkozás során javasolt odafigyelni. Míg a tél kezdetén az emberi szervezet – evolúciós okokkal magyarázhatóan - a kalóriák begyűjtésére (egyfajta tartalékolásra és hibernálásra) koncentrál, felhalmozza a szénhidrátokat és a zsírokat, addig tavasszal a fehérjék iránti igény nő meg.

Továbbá, figyelmet kell fordítani a szervezet optimális hidratáltságának a fenntartására, a rendszeres és bőséges folyadékfogyasztásra is.

Mit lehet tenni, ha letargiával társul a tavaszi fáradtság?

A pszichológusok szerint érdemes minél többet a szabadban, a napfényen, a friss levegőn tartózkodni, fizikailag aktívnak lenni és mozogni,- és akkor könnyebben viselhető a tavasz eme sajátos, múló „terhe”.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Forrás

(1) https://www.scientificamerican.com/article/fact-or-fiction-spring-fever-is-a-real-phenomenon/

(2) https://www.webmd.com/women/features/you-give-me-spring-fever

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!