Szemészeti és fülészeti készítmények

Szemészeti készítmények – mikor, mire és hogyan alkalmazhatók?

Mi tartozik a szemészeti készítmények közé?

A szemészeti készítmények olyan gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, amelyeket a szem felszínének, a kötőhártyának, a szaruhártyának vagy a szem belső struktúráinak betegségeinek kezelésére, megelőzésére vagy tüneteinek enyhítésére alkalmaznak. Leggyakrabban szemcsepp, szemkenőcs, szemgél vagy szemöblítő oldat formájában érhetők el.

A helyileg alkalmazott szemészeti gyógyszerek előnye, hogy a hatóanyag közvetlenül a kezelendő területre jut, így gyors hatás érhető el, miközben a teljes szervezetet érintő mellékhatások kockázata általában kisebb, mint a szájon át alkalmazott gyógyszerek esetében. Ugyanakkor a szem rendkívül érzékeny szerv, ezért a készítmények sterilitása, a megfelelő alkalmazási mód és az adagolási előírások betartása kiemelt jelentőségű.

Cikkünk a találati lista után folytatódik!

Mikor alkalmazhatók szemészeti készítmények?

A szemészeti készítmények különböző betegségek és állapotok kezelésére szolgálnak.

Leggyakoribb alkalmazási területeik:

• bakteriális szemfertőzések;

• allergiás kötőhártya-gyulladás;

• vírusfertőzések kiegészítő kezelése;

• szemszárazság (száraz szem szindróma);

• glaukóma (zöld hályog);

• szemműtétek előtti és utáni kezelés;

• szaruhártya- és szemfelszíni gyulladások;

• gyulladásos szembetegségek.

Fontos tudni, hogy a vörös szem vagy a szemviszketés önmagában nem feltétlenül jelent fertőzést. A panaszok hátterében állhat allergia, irritáció, száraz szem szindróma, idegentest, sérülés vagy akár súlyos szemészeti betegség is.

A szemészeti készítmények fő csoportjai

1. Műkönnyek és szemfelszínt hidratáló készítmények

A szemszárazság kezelésének első vonalbeli készítményei.

Leggyakoribb összetevőik természetes eredetű vagy szintetikus polimerek:

• nátrium-hialuronát (vagy hialuronsav);

• hipromellóz (= hidroxi-propil-metilcellulóz; HPMC);

• karboxi-metil-cellulóz (CMC);

• povidon (polivinil-pirrlidon, PVP);

• karbomer gélek.

Hatásuk:

• stabilizálják a könnyfilmet;

• csökkentik a szemszárazság tüneteit;

• mérséklik az égő, szúró érzést;

• javítják a szemfelszín komfortját.

Krónikus alkalmazás esetén előnyben részesítendők a tartósítószer-mentes készítmények, különösen napi többszöri használat vagy kontaktlencse-viselés mellett.

2. Antibiotikum-tartalmú szemészeti készítmények

Bakteriális eredetű szemfertőzések kezelésére szolgálnak.

Gyakori hatóanyagok:

• tobramicin;

• oxitetraciklin;

• ciprofloxacin;

• levofloxacin;

• moxifloxacin;

• ofloxacin

Csak igazolt vagy valószínű bakteriális fertőzés esetén javasoltak, vírusos vagy allergiás eredetű kötőhártya-gyulladásban nem hatásosak.

3. Kortikoszteroid-tartalmú szemészeti készítmények

Erős gyulladáscsökkentő hatású készítmények.

Gyakori hatóanyagok:

·       dexametazon;

·       fluorometolon.

Alkalmazhatók:

• nem fertőzéses gyulladásokban;

• uveitisben;

• szemműtétek után;

• egyes immunológiai eredetű szembetegségekben.

Mivel hosszabb alkalmazásuk növelheti a szembelnyomást, fokozhatja a szürkehályog kialakulásának kockázatát és elfedheti a fertőzések tüneteit, csak orvos javaslatára alkalmazhatók.

4. Antibiotikum + kortikoszteroid kombinációk

Ezek a készítmények egyszerre kezelik a bakteriális fertőzést és csökkentik a gyulladást.

Elsősorban:

• szemműtétek után;

• egyes bakteriális gyulladásokban;

• orvosi javaslat alapján alkalmazhatók.

Indokolatlan használatuk antibiotikum-rezisztenciához és mellékhatásokhoz vezethet.

5. Allergiaellenes szemcseppek

Elsősorban szezonális vagy egész éven át fennálló allergiás kötőhártya-gyulladás kezelésére alkalmazzák.

Gyakori hatóanyagok:

·       nátrium-kromoglikát;

·       lodoxamid;

·       emedasztin;

·       azelasztin;

·       olopatadin;

·       epinasztin;

·       bilasztin.

Hatásukat a hízósejtek stabilizálása vagy a hisztamin hatásának gátlása révén fejtik ki:

• csökkentik a viszketést;

• mérséklik a könnyezést;

• enyhítik a szemvörösséget.

Egyes esetekben érösszehúzó hatóanyagú szemcseppeket alkalmaznak az allergiás eredetű szemvörösség enyhítésére – tetrizolin, nafazolin hatóanyagokkal. Ezeknél a hatóanyagoknál odafigyelés szükséges, ugyanis az érösszehúzó hatóanyagú szerek általában nem alkalmazhatók 3 egymás követő napnál tovább.

6. Glaukómaellenes szemcseppek

A glaukóma kezelésének alapját a szembelnyomás csökkentése jelenti.

Főbb gyógyszercsoportok:

• prosztaglandin-analógok;

• béta-blokkolók;

• alfa-2 agonisták;

• karboanhidráz-gátlók;

• Rho-kináz-gátlók;

• kombinációs készítmények.

A kezelést rendszeresen és élethosszig szükséges alkalmazni, mert a glaukóma okozta látóideg-károsodás visszafordíthatatlan.

7. Immunmoduláns készítmények

Közepes vagy súlyos szemszárazságban, illetve egyes gyulladásos szemfelszíni betegségekben alkalmazhatók.

Legismertebb hatóanyag:

• ciklosporin.

Nem azonnal hatnak, hanem fokozatosan csökkentik a szemfelszín gyulladását, ezért teljes hatásuk kialakulásához több hét vagy hónap is szükséges lehet.

Hogyan hatnak?

A szemészeti készítmények különböző mechanizmusokon keresztül fejtik ki hatásukat.

• Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat vagy gátolják azok szaporodását.

• A kortikoszteroidok csökkentik a gyulladást.

• Az antihisztaminok mérséklik az allergiás reakciót.

• A műkönnyek stabilizálják a könnyfilmet és hidratálják a szemfelszínt.

• A glaukómaellenes gyógyszerek csökkentik a csarnokvíz termelődését vagy fokozzák annak elvezetését, így csökkentik a szembelnyomást.

• Az immunmodulánsok mérséklik a krónikus szemfelszíni gyulladást.

Hogyan kell helyesen alkalmazni a szemcseppeket?

A megfelelő becseppentési alkalmazási technika jelentősen javítja a kezelés hatékonyságát.

1. Mossunk alaposan kezet!

2. Sose érintsük a cseppentőt a szemhez!

3. Az alsó szemhéjat óvatosan húzzuk le!

4. Általában 1 csepp becseppentése elegendő.

5. Becseppentés után 1–2 percig finoman nyomjuk a belső szemzugot (nasolacrimalis elzárás), így csökkenthető a hatóanyag vérkeringésbe való bejutásának és a szisztémás mellékhatások kialakulásának esélye.

6. Többféle szemcsepp alkalmazása között legalább 5–10 perc várakozás javasolt.

7. A szemkenőcsöt mindig utolsóként (szemcsepp(ek)et követően) alkalmazzuk.

Mikor nem szabad alkalmazni?

Orvosi vizsgálat nélkül nem ajánlott szemészeti készítményt alkalmazni:

• hirtelen látásromlás esetén;

• erős szemfájdalomnál;

• vegyi sérülés után;

• szemsérülést követően;

• fényérzékenységgel járó panaszok esetén;

• kontaktlencse melletti gennyes szemfertőzésben.

A kortikoszteroid-tartalmú szemcseppek vírusos (különösen herpes simplex) vagy kezeletlen gombás szemfertőzés esetén súlyosbíthatják a betegséget, ezért kizárólag megfelelő diagnózis birtokában alkalmazhatók.

Lehetséges mellékhatások

A legtöbb helyileg alkalmazott szemészeti készítmény jól tolerálható.

Előfordulhat:

• átmeneti csípő vagy égő érzés;

• könnyezés;

• homályos látás közvetlenül alkalmazás után;

• szemirritáció;

• allergiás reakció;

• szemhéjduzzanat.

Hosszú távú kortikoszteroid-kezelés esetén kialakulhat:

• szembelnyomás-emelkedés, glaukóma;

• szürkehályog;

• másodlagos fertőzés.

Gyógyszerkölcsönhatások és fontos figyelmeztetések

A helyileg alkalmazott szemészeti készítmények szisztémás kölcsönhatásai ritkák, de előfordulhatnak.

Különösen fontos:

• többféle szemcsepp becseppentése között időközt tartani;

• a szemkenőcsöt mindig utoljára alkalmazni;

• tartósítószer-érzékenység esetén tartósítószer-mentes készítményt választani;

• a felbontott szemcseppeket az előírt időn belül felhasználni.

Hosszú távú glaukómakezelés során a tartósítószerek – különösen a benzalkónium-klorid (BAK) – hozzájárulhatnak a szemfelszíni betegség kialakulásához, ezért érzékeny betegekben a tartósítószer-mentes készítmények előnyben részesítése javasolt.

Terhesség és szoptatás

A legtöbb szemcsepp szisztémás felszívódása alacsony, azonban nem elhanyagolható.

Terhesség és szoptatás alatt:

• kizárólag orvosi javaslat alapján alkalmazhatók;

• célszerű a belső szemzug rövid idejű leszorítása a felszívódás csökkentése érdekében;

• glaukómaellenes vagy kortikoszteroid-tartalmú készítmények esetén fokozott körültekintés szükséges.

Gyermekeknél történő alkalmazás

Gyermekeknél kizárólag az életkornak megfelelő készítmények alkalmazhatók.

Újszülöttek és csecsemők esetén:

• szemváladékozás;

• szemvörösség;

• fénykerülés;

• fokozott könnyezés

mindig gyermekorvosi vagy szemészeti vizsgálatot igényel.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Haladéktalan szemészeti vizsgálat szükséges, ha:

• hirtelen látásromlás jelentkezik;

• erős szemfájdalom alakul ki;

• sérülés érte a szemet;

• vegyi anyag került a szembe;

• fényvillanások vagy látótérkiesés jelentkezik;

• gennyes váladékozás és romló panaszok alakulnak ki;

• a tünetek néhány napon belül nem javulnak.

Gyógyszerész tanácsa

• A szemcsepp cseppentő végét soha ne érintsük a szemhez.

• A felbontás dátumát írjuk rá a dobozra.

• Ne használjunk lejárt vagy elszíneződött szemcseppet.

• Kontaktlencsét viselve mindig ellenőrizzük, hogy a készítmény kompatibilis-e a lencsével.

• Tartós panaszok esetén ne alkalmazzunk önállóan antibiotikumos vagy kortikoszteroid-tartalmú szemcseppet.

• Krónikus szemszárazság esetén a rendszeres műkönnyhasználat hatásosabb, mint az alkalomszerű alkalmazás.

Összefoglalva

A szemészeti készítmények kulcsszerepet játszanak a fertőzések, gyulladásos betegségek, allergiás kórképek, szemszárazság és glaukóma kezelésében. A megfelelő készítmény kiválasztása mindig a panaszok kiváltó okától függ, ezért az öngyógyításnak korlátai vannak. A helyes alkalmazási technika, a sterilitás megőrzése, a kezelési előírások betartása és a rendszeres szemészeti ellenőrzés jelentősen hozzájárul a kezelés sikeréhez és a látás hosszú távú megőrzéséhez.

Lektorálta: Dr. Budai Mariann PhD. szakgyógyszerész