Immunstimulánsok

Immunstimulánsok – amit az immunrendszert „erősítő” készítményekről tudni érdemes

Az immunstimulánsok iránti érdeklődés az elmúlt években robbanásszerűen nőtt. Sokan keresnek olyan készítményeket, amelyek segíthetnek „megerősíteni” az immunrendszert, csökkenteni a fertőzések gyakoriságát vagy támogatni a szervezet védekezőképességét a megfázásos időszakokban. A gyógyszertárak polcain és az étrend-kiegészítők piacán ma már rengeteg immunerősítőként hirdetett termék található, ám fontos tudni: az immunrendszer működése rendkívül összetett, és nem minden készítmény mögött áll valódi tudományos bizonyíték.

Cikkünk a találati lista után folytatódik!

Az immunstimuláns termékek egy része gyógyszernek minősül, más részük étrend-kiegészítő vagy gyógyhatású készítmény.

Mi az az immunstimuláns?

Az immunstimulánsok olyan anyagok vagy készítmények, amelyek az immunrendszer bizonyos működéseit serkenthetik vagy szabályozhatják. Nem arról van szó, hogy „felturbózzák” az immunrendszert, hanem inkább arról, hogy befolyásolhatják az immunválasz egyes elemeit.

Az immunrendszer alapvetően két nagy részből áll: a veleszületett (már a születéskor jelen van) és a szerzett (adaptív vagy tanult, a növekedés/fejlődés során alakul ki) immunitásból. Az immunstimulánsok egy része a falósejtek, természetes ölősejtek vagy gyulladásos hírvivő anyagok aktivitását fokozhatja, míg más készítmények az antitesttermelést vagy a T-sejtes immunválaszt befolyásolják.

A modern immunológiában ezért egyre inkább az „immunmoduláció” kifejezést használják, mert az immunrendszer túlzott aktiválása akár káros is lehet.

Milyen típusú immunstimulánsok léteznek?

Az immunstimulánsok több nagy csoportba sorolhatók.

Bakteriális eredetű immunstimulánsok

Ezek olyan készítmények, amelyek elölt baktériumokat vagy baktérium-alkotórészeket tartalmaznak. Alkalmazásuk betegséget nem vált ki, ellenben „tréningezi” az immunrendszert, hogy az felkészüljön a „valódi” kórokozók támadására, különösen a visszatérő légúti fertőzések esetén.

Ide tartoznak például bizonyos bakteriális lizátumokat tartalmazó gyógyszerek, amelyeket főként gyakori felső légúti fertőzések esetén alkalmaznak gyermekeknél és felnőtteknél. Egyes vizsgálatok szerint csökkenthetik a fertőzések számát és az antibiotikum-szükségletet.

Növényi eredetű immunstimulánsok

A legismertebb természetes immunstimulánsok közé tartozik a kasvirág (Echinacea fajok), kiemelten a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) kivonata, a ginzeng (Panax fajok), a kínai csüdfű (Astragalus fajok), illetve bizonyos gyógygombák.

Echinacea

Az Echinacea az egyik legismertebb immunerősítő növény. Egyes kutatások szerint az alkalmazása enyhén csökkentheti a megfázás időtartamát vagy gyakoriságát, de az eredmények ellentmondásosak, főként azért nem a különféle vizsgálatokban különféle kivonatokat alkalmaztak (különböző dózisok, különböző ideig stb.).

Fontos tudni, hogy allergiás reakciókat is kiválthat, különösen pollenallergiásoknál vagy autoimmun betegségek fennállása esetén.

Ginzeng

A ginzenget hagyományosan vitalizáló és immunmoduláló hatása miatt használják. Egyes vizsgálatok szerint javíthatja az immunválasz bizonyos paramétereit és csökkentheti a légúti fertőzések gyakoriságát, de a bizonyítékok itt sem teljesen egységesek.

Vitaminok és ásványi anyagok mint immunmodulátorok

Sok immunerősítő készítmény valójában vitamin- és ásványianyag-pótlást kínál. Ezek nem klasszikus immunstimulánsok, de hiányállapot esetén valóban fontos szerepet játszanak az immunrendszer megfelelő működésében.

D-vitamin

A D-vitamin az egyik legtöbbet kutatott immunológiai szerepű vitamin. A D-vitamin-receptorok számos immunsejten megtalálhatók, és hiánya összefüggésbe hozható fokozott fertőzési hajlammal.

Ma már bizonyítottnak tekintendő, hogy a rendszeres D-vitamin-pótlás, a megfelelő D-vitamin ellátottság, csökkenti az akut légúti fertőzések (pl. influenza, tüdőgyulladás) kockázatát, különösen azoknál, akiknél a D-vitamin-pótlást megelőzően hiányállapot állt fenn.

C-vitamin

A C-vitamin nem csodaszer, de szerepet játszik az immunsejtek működésében és az antioxidáns védelemben. A rendszeres bevitele bizonyos embereknél (pl. szélsőségesen hidegben élőknél) enyhén rövidítheti a nátha időtartamát, de nem bizonyított, hogy megelőzné a náthás fertőzéseket az átlagpopulációban.

Cink

A cinkhiány gyengítheti az immunműködést. Egyes kutatások szerint a náthás tünetek kezdetén alkalmazott cinkkészítmények rövidíthetik a nátha időtartamát, de túlzott bevitele hányingert, rézhiányt és egyéb mellékhatásokat okozhat.

Gyógyszerként alkalmazott immunstimulánsok

Bizonyos immunstimulánsokat súlyosabb betegségek kezelésében is alkalmaznak.

Interferonok

Az interferonok olyan fehérjék, amelyek antivirális és immunmoduláló hatásúak. Használják őket például hepatitiszek, sclerosis multiplex vagy bizonyos daganatos betegségek kezelésében.

Kolóniastimuláló faktorok

A kemoterápia több esetben – mellékhatásként – a fehérvérsejtek számbeli csökkenésével jár. Kemoterápiás kezelések után alkalmazhatók olyan hatóanyagú gyógyszerek (pl. filgrasztim, pegfilgrasztim), amelyek fokozzák a fehérvérsejtek termelődését, ezáltal csökkentik a sérült immunrendszerrel együtt járó fokozott fertőzésveszélyt.

Ezek szigorúan orvosi felügyelet mellett alkalmazott készítmények, és nem tekinthetők hétköznapi „immunerősítőknek”.

Tényleg lehet „erősíteni” az immunrendszert?

A modern immunológia szerint az immunrendszer nem úgy működik, mint egy izom, amit egyszerűen „megerősítünk”.

A túlzott immunaktiváció akár veszélyes is lehet. Az autoimmun betegségek, allergiák vagy krónikus gyulladásos állapotok részben éppen az immunrendszer szabályozási zavara miatt alakulnak ki.

Ezért a szakértők ma inkább az immunrendszer egyensúlyának támogatásáról beszélnek.

Mikor lehet értelme immunstimuláns alkalmazásának?

Bizonyos helyzetekben az immunmoduláló készítmények hasznosak lehetnek:

• visszatérő légúti fertőzések esetén,

• időskorban,

• fokozott stresszhelyzetben,

• bizonyos hiányállapotokban,

• nagy fizikai terhelés során,

• egyes krónikus betegségek mellett.

Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb egészséges ember számára az alapvető életmódbeli tényezők sokkal fontosabbak az immunrendszer megfelelő működéséhez, mint bármely „immunerősítő” kapszula.

Az életmód szerepe fontosabb lehet, mint bármely tabletta

Az immunrendszer működését alapvetően befolyásolja:

• az alvás mennyisége és minősége,

• a rendszeres mozgás,

• a kiegyensúlyozott táplálkozás,

• a dohányzás kerülése,

• a stresszkezelés,

• az elhízás megelőzése,

• a megfelelő bélflóra fenntartása.

A kutatások szerint például már néhány napos alváshiány is mérhetően ronthatja az immunválaszt.

A bélflóra és az immunrendszer kapcsolata

Az immunrendszer jelentős része (kb. 70%-a) a bélrendszerhez kapcsolódik. A bélflóra összetétele hatással lehet a gyulladásos folyamatokra, az immunsejtek működésére és a fertőzésekkel szembeni védekezésre.

Ezzel összefüggésben került előtérbe az utóbbi években a probiotikumok és prebiotikumok szerepe. Egyes probiotikus törzsek bizonyos helyzetekben csökkenthetik a légúti fertőzések gyakoriságát, de nem minden probiotikum egyformán hatásos, és nem mindegyik rendelkezik megfelelő klinikai bizonyítékkal.

Kinek kell különösen óvatosnak lennie?

Nem minden immunstimuláns biztonságos mindenki számára.

Különösen körültekintően kell eljárni:

• autoimmun betegségek esetén,

• szervtranszplantáltaknál,

• daganatos betegeknél,

• immunterápiában részesülőknél,

• várandósság alatt,

• gyermekeknél.

Bizonyos készítmények kölcsönhatásba léphetnek gyógyszerekkel vagy nem kívánt módon befolyásolhatják az immunrendszer működését.

Mit mondanak a szakmai ajánlások?

A nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek – például a WHO vagy az NIH – nem támogatják általánosságban az immunstimulánsok rutinszerű használatát egészséges embereknél fertőzésmegelőzés céljából.

A legtöbb ajánlás szerint:

• a hiányállapotokat érdemes rendezni,

• a védőoltások kulcsfontosságúak,

• az egészséges életmód a legerősebb immunológiai támogatás,

• az immunstimulánsok/immunmodulánsok alkalmazását egyénre szabottan kell mérlegelni.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha valaki gyakran betegszik meg, visszatérő fertőzései vannak, elhúzódó lázat, fogyást, nyirokcsomó-duzzanatot vagy szokatlan tüneteket tapasztal, nem elegendő pusztán immunerősítőket szedni.

Ilyen esetekben fontos az orvosi kivizsgálás az immunhiányos állapotok, vérképzőszervi betegségek, cukorbetegség vagy más háttérbetegségek irányába.

Összegezve

Az immunstimulánsok világa jóval összetettebb annál, mint amit a reklámok sugallnak. Egyes készítmények mögött valóban állnak tudományos bizonyítékok, mások hatása azonban bizonytalan vagy túlzó állításokon alapul.

Az immunrendszer egészséges működésének alapja továbbra is az elegendő alvás, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás, a stressz csökkentése és a védőoltások alkalmazása. Az immunstimulánsok bizonyos helyzetekben hasznos kiegészítők lehetnek, de nem helyettesítik az orvosi kivizsgálást vagy az egészséges életmódot.

Lektorálta: Dr. Budai Mariann PhD. szakgyógyszerész