Antibioticumok és chemotherapeuticumok bőrgyógyászati használatra

Antibiotikumok és kemoterapeutikumok bőrgyógyászati használatra – mikor, mit és milyen megfontolásokkal?

Bakteriális bőrfertőzés? Így segítenek a korszerű, célzott kezelések.

A bőr a szervezet legnagyobb védőgátja, mégis nap mint nap ki van téve sérüléseknek, kórokozóknak, irritáló hatásoknak. Amikor ez a természetes barrier megbomlik, a baktériumok – leggyakrabban a Staphylococcus aureus vagy a Streptococcus pyogenes – könnyen fertőzést okozhatnak. Ilyenkor merül fel az antibiotikumok vagy bizonyos, „kemoterapeutikumként” emlegetett kórokozó-ellenes (=antimikrobiális) szerek alkalmazása.

A modern bőrgyógyászatban ezek a készítmények célzottan, a fertőzés kiváltó okához, súlyosságához és kiterjedéséhez igazítva kerülnek alkalmazásra. A megfelelő hatóanyag kiválasztása nem csupán a gyógyulás gyorsaságát befolyásolja, hanem a rezisztencia kialakulásának megelőzésében is kulcsszerepet játszik.

Cikkünk a találati lista után folytatódik!

Mit értünk bőrgyógyászati antibiotikum alatt?

A bőrgyógyászatban alkalmazott antibiotikumok a kórokozó baktériumok szaporodásának gátlására, elpusztítására szolgálnak és lehetnek:

• helyileg alkalmazható készítmények (krémek, kenőcsök, gélek, oldatok),
• szisztémás hatású, szájon át szedhető vagy injekciós/infúziós formák.

A helyileg alkalmazott antibiotikumok közé tartozik például a mupirocin vagy a fuzidinsav. Ezek célzottan pusztítják el a baktériumokat vagy gátolják azok szaporodását a fertőzés helyén, miközben az egész szervezetet kevésbé terhelik hatóanyaggal és mellékhatásokkal.

A szájon át szedendő antibiotikumok – például penicillin-származékok, cefalosporinok vagy doxiciklin – akkor indokoltak, ha a fertőzés nagyobb bőrterületet, mélyebb rétegeket érint, vagy általános tünetekkel (láz, nyirokcsomó-duzzanat) jár.

Kemoterapeutikumok – mit jelent ez a fogalom a bőrgyógyászatban?

A kemoterapeutikum és az antibiotikum közti határ kissé képlékeny és a hétköznapi szóhasználatban gyakran a kemoterapeutikumokat is antibiotikum névvel illetik.

Jelen esetben a „kemoterapeutikum” kifejezés a bakteriális fertőzések kezelésére alkalmazott, nem klasszikus antibiotikum típusú antimikrobiális szereket jelöli. A kemoterapeutikumok azokat az antimikrobiális szereket jelentik, amelyeket élő szervezetek (gombák) nem tudnak megtermelni, és amelyeket szintetikusan, ipari körülmények között állítanak elő. Ide tartoznak például a szulfonamidok, a fluorokinolonok.

A kemoterapeutikumok egy része a bakteriális sejtfal szintézisét vagy a fehérjeszintézist gátolja, más részük oxidatív vagy membránkárosító hatással rendelkezik.

Fontos hangsúlyozni, hogy az antiszeptikumok – például a povidon-jód, a klórhexidin, az oktenidin-dihidroklorid vagy a polihexanid (PHMB) – nem klasszikus antibiotikumok, de fertőtlenítő hatásuk miatt fontos szerepet töltenek be a felületes bőrfertőzések kiegészítő kezelésében.

Milyen bőrgyógyászati kórképekben alkalmazzuk őket?

Ótvar (impetigo)

Gyermekkorban gyakori, felületes, pörkös, gennyes hólyagocskákkal járó bőrfertőzés. Enyhe esetben helyileg alkalmazott mupirocin vagy fuzidinsav elegendő lehet, kiterjedt fertőzésnél szájon át szedendő antibiotikum javasolt.

Orbánc (erysipelas)

A bőr mélyebb rétegeit érintő, jellegzetesen a lábon és lábszáron kialakuló, azonban akár más testrészeken is előforduló, gyorsan terjedő fertőzés, amely magas lázzal és általános tünetekkel járhat. Esetében szisztémás antibiotikum-kezelés szükséges, gyakran kórházi megfigyelés mellett.

Szőrtüszőgyulladás (folliculitis)

Enyhébb esetben antiszeptikus lemosók is elegendőek lehetnek, visszatérő vagy kiterjedt esetben helyi vagy szisztémás antibiotikum-alkalmazás jön szóba.

Akne gyulladásos formái

Bizonyos esetekben helyileg alkalmazott (klindamicin) vagy szájon át szedendő antibiotikum (doxiciklin) is része lehet a kombinált terápiának, azonban mindig korlátozott ideig, a rezisztencia megelőzését szem előtt tartva.

A rezisztencia kérdése – miért kell óvatosnak lenni?

Az antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi probléma, amely azt eredményezheti, hogy gyógyszeres kezelésre nem reagáló baktériumtörzsek teret nyernek, és akár súlyos, életveszélyes lefolyású bakteriális fertőzéseket okozhatnak. A túl rövid ideig tartó kezelés, a nem megfelelő indikációban történő antibiotikum-alkalmazás vagy az indokolatlan antibiotikum-használat egyaránt elősegíti a rezisztens baktériumtörzsek kialakulását.

A nemzetközi irányelvek – például az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ajánlásai – hangsúlyozzák, hogy:

• helyi antibiotikumot csak igazolt bakteriális fertőzés esetén alkalmazzunk,
• antibiotikumos kezelést ne szakítsunk meg idő előtt,
• ne használjunk korábbról megmaradt vagy mástól kapott antibiotikumot önkényesen!

Mi befolyásolja a kezelés sikerét?

A fertőzés pontos diagnózisa

Nem minden vörös, váladékozó bőrelváltozás bakteriális eredetű. Ekcéma, gombás fertőzés vagy akár vírusos eredetű bőrtünet is utánozhatja a bakteriális fertőzést. Szükség esetén mikrobiológiai mintavétel indokolt.

A bőr barrierének állapota

A száraz, sérült, repedezett, vakart vagy valamilyen módon (akár körömvágás vagy manikűr/pedikűr során) felsértett bőr hajlamosabb a (felül)fertőződésre. A megfelelő hidratálás, higiénia és sebellátás a fertőzések megelőzésének és kezelésének alapját képezi.

A beteg általános állapota

Cukorbetegség, immunhiányos állapot vagy krónikus bőrbetegségek esetén a bőrt érintő fertőzések súlyosabb lefolyásúak lehetnek, és hosszabb kezelést igényelhetnek.

Mikor szükséges azonnali orvosi vizsgálat?

• Gyorsan terjedő bőrpír esetén.
• Magas láz vagy hidegrázás jelentkezésekor.
• Erős fájdalom, duzzanat esetén.
• Ha a fertőzés arcon, szem környékén vagy a nemi szerveken jelentkezik.
• Ha alapbetegség (pl. cukorbetegség) áll fenn.

Összegzés

Az antibiotikumok és kemoterapeutikumok bőrgyógyászati alkalmazása hatékony és biztonságos lehet, ha megfelelő indikációval, a fertőzés/kórokozó típusához igazítva és orvosi irányítás mellett történik. A célzott kezelés, a rezisztencia megelőzése és a beteg együttműködése együttesen biztosítják a gyógyulás sikerét.

Amennyiben bizonytalan abban, hogy bőrtünetei bakteriális eredetűek-e, vagy melyik készítmény lenne az Ön számára megfelelő, érdemes bőrgyógyászhoz fordulnia – a korai, szakszerű kezelés megelőzheti a szövődményeket és a visszatérő panaszokat.

Forrás:

www.ogyei.gov.hu gyógyszerinformációk

Lektorálta: Dr. Budai Mariann PhD. szakgyógyszerész