Radioaktiv diagnosztikumok

Radioaktív diagnosztikumok – Mit érdemes tudni a nukleáris medicina diagnosztikus gyógyszereiről?

Mik azok a radioaktív diagnosztikumok?

A radioaktív diagnosztikumok (radiogyógyszerek, radiofarmakonok) olyan speciális gyógyszerkészítmények, amelyek kis mennyiségű radioaktív izotópot tartalmaznak. Elsődleges céljuk nem a kezelés, hanem a betegségek kimutatása és a szervek működésének vizsgálata. A készítmény a szervezetben egy meghatározott szervhez vagy sejttípushoz kötődik, miközben gamma- vagy pozitronsugárzást bocsát ki, amelyet speciális képalkotó berendezések (gamma-kamera, SPECT, illetve PET) érzékelnek. A módszer nemcsak anatómiai, hanem funkcionális információt is nyújt, vagyis képet ad arról is, hogy egy adott szerv miként működik (alulműködés, túlműködés stb. kimutatható) ezért a modern diagnosztika egyik legfontosabb eszköze.

Cikkünk a találati lista után folytatódik!

Hogyan működnek?

A radioaktív diagnosztikum két fő részből áll:

• radioizotóp, amely sugárzást bocsát ki;

• hordozómolekula, amely képes bizonyos típusú sejtekhez kötődni, és ez egyben meghatározza, hogy a készítmény mely szervben vagy sejtekben halmozódik fel.

Miután a készítményt intravénásan, ritkábban szájon át vagy belélegezve bejuttatják a szervezetbe, az a célterületre jut. Az onnan kibocsátott sugárzást a gamma-kamera vagy a SPECT, illetve a PET-berendezés érzékeli, és részletes képet készít a szerv működéséről.

·       A gamma-kamera 2 dimenziós képet ad a vizsgált szervről, régióról. A beteg a vizsgálat részeként gamma-sugárzó izotópot kap, majd a gamma-kamera az izotópok által kibocsátott gamma-sugarakat detektálja.

·       A SPECT (Single photon emission computed tomography: egyfoton-kibocsátásos komputertomográfia) 3 dimenziós képet ad a vizsgált szervről, régióról. A beteg a vizsgálat részeként gamma-sugárzó izotópot kap, a SPECT az izotópok által kibocsátott gamma-sugarakat detektálja.

·       A PET (pozitron emissziós tomográfia) 3 dimenziós képet alkot a vizsgált régióról. A beteg a vizsgálat részeként pozitív-béta-sugárzó izotópot kap, a belőle keletkezett pozitronok további reakciója során gamma-fotonok keletkeznek, amelyeket a PET detektál.

A vizsgálatok során alkalmazott radioaktivitás általában alacsony, a felhasznált izotópok többsége rövid felezési idejű, ezért a vizsgálatokat követően általában néhány órán vagy napon belül a szervezetbe jutott izotópok túlnyomó többsége elbomlik.

Milyen betegségek diagnosztizálására használják?

A radioaktív diagnosztikumok számos szakterületen nélkülözhetetlenek.

Daganatos betegségek

A PET, illetve a kombinált PET/CT-vizsgálatok segítségével kimutatható:

• primer daganat,

• áttétek,

• daganat kiújulása,

• kezelésre adott válasz.

A leggyakrabban alkalmazott PET-radiofarmakon a fluor-18 jelzett fluorodezoxiglükóz (18F-FDG), amely a fokozott cukorfelvételű daganatsejtekben halmozódik fel, így nagyrészt onnan származnak a PET-készülék által detektált fotonok; vagyis azonosítható a daganatok jelenléte, kiterjedése.

Szív- és érrendszeri betegségek

A szívizom perfúziójának (vérátáramlásának) vizsgálatával megállapítható:

• koszorúér-betegség,

• korábbi szívinfarktus következményei,

• a szívizom életképessége.

Neurológiai betegségek

Alkalmazható többek között:

• Parkinson-kór,

• Alzheimer-kór,

• epilepszia,

• demenciák diagnosztizálása során.

Pajzsmirigybetegségek

Radioaktív jódizotóppal (ún. radiojód) vagy technécium-izotóppal (^99mTc; ejtsd 99-es meta-technécium) jelzett készítmények segítségével vizsgálható:

• pajzsmirigy működése,

• göbök aktivitása,

• túlműködés oka.

Csontbetegségek

Csontszcintigráfia segítségével felismerhetők:

• csontáttétek,

• rejtett törések,

• csontgyulladás,

• egyes anyagcsere-eredetű csontbetegségek.

A leggyakrabban alkalmazott diagnosztikus radiofarmakonok

A klinikai gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott radioizotópok:

A technécium-99m világszerte a leggyakrabban alkalmazott diagnosztikus radioizotóp, mivel kedvező fizikai tulajdonságai jó képminőséget biztosítanak viszonylag alacsony sugárterhelés mellett.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A legtöbb esetben:

1. a radiofarmakont intravénás injekcióban adják be;

2. várakozási idő következik (15–120 perc, vizsgálattól függően);

3. a beteg egy speciális kamera alatt fekszik;

4. maga a képalkotás általában 15–45 percig tart.

A vizsgálat fájdalommentes, a készülék nem bocsát ki sugárzást, csupán érzékeli a szervezetből érkező sugárzást.

Biztonságosak-e?

A diagnosztikus radiofarmakonok alkalmazása általában biztonságos.

A radioaktív dózis:

• gondosan kiszámított,

• a lehető legalacsonyabb,

• csak a diagnózishoz szükséges mértékű.

Az allergiás reakció rendkívül ritka. A vizsgálat után általában javasolt bőséges folyadékfogyasztás, mert ez elősegíti a radiofarmakon gyorsabb kiürülését. A legtöbb beteg a vizsgálat után azonnal hazamehet.

Mikor nem végezhető el?

Relatív vagy abszolút ellenjavallat lehet:

• terhesség (csak kivételes esetben),

• bizonyos vizsgálatoknál a szoptatás,

• együttműködésre képtelen állapot,

• egyes radiofarmakonok speciális ellenjavallatai.

A kezelőorvos minden esetben egyénileg mérlegeli a várható előnyöket és a sugárterhelést.

Előnyök és korlátok

Előnyök

• korai betegségfelismerés;

• a szervek működésének vizsgálata, nem csupán a felépítésüké, szerkezetüké;

• nagy érzékenység daganatok és áttétek kimutatásában;

• a kezelés hatékonyságának követése.

Korlátok

• ionizáló sugárzással (pozitív-béta- és gamma-sugárzások) jár;

• speciális infrastruktúrát igényel;

• egyes radiofarmakonok rövid felezési idejük miatt csak korlátozott ideig használhatók;

• nem minden eltérés mutatható ki kizárólag nukleáris medicina segítségével, ezért a kapott eredményeket gyakran CT-, MRI- vagy ultrahangvizsgálattal együtt értékelik.

Gyakran ismételt kérdések

A radioaktív diagnosztikumok veszélyesek?

Nem. A diagnosztikai célból alkalmazott radiofarmakonok kis aktivitásúak, gyorsan lebomlanak és kiürülnek a szervezetből. A vizsgálatból származó sugárterhelés általában összevethető vagy csak mérsékelten nagyobb más képalkotó vizsgálatokéval.

Szükséges-e a vizsgált beteget különülni a vizsgálat után?

A legtöbb diagnosztikus vizsgálat után nincs szükség izolációra. Bizonyos készítmények esetén átmenetileg javasolhatják a kisgyermekekkel és várandós nőkkel való szoros, hosszan tartó kontaktus korlátozását.

Lehet-e gyógyszereket szedni a vizsgálat előtt?

Ez a vizsgálat típusától függ. Egyes pajzsmirigy-, szív- vagy PET-vizsgálatok előtt bizonyos gyógyszerek átmeneti felfüggesztése vagy speciális étrendi előkészítés szükséges lehet, ezért mindig az intézmény előzetes tájékoztatását kell követni.

Mi a különbség a diagnosztikus és a terápiás radiofarmakonok között?

A diagnosztikus készítmények elsősorban képalkotásra szolgálnak, a diagnózis felállítását, a beteg állapotának nyomonkövetését segítik. A terápiás radiofarmakonok nagyobb energiájú sugárzást bocsátanak ki, amely célzottan pusztítja a kóros sejteket (például pajzsmirigyrák vagy egyes daganatok kezelése során). A két terület egyre gyakrabban kapcsolódik össze a teranosztika (terápia+diagnosztika) szemléletében, ahol ugyanaz a hordozómolekula diagnózisra és kezelésre is alkalmazható különböző radioizotópokkal.

Lektorálta: Dr. Budai Marianna PhD.