Corticosteroidok, bőrgyógyászati készítmények

A bőrgyógyászatban alkalmazott kortikoszteroidok évtizedek óta a gyulladásos bőrbetegségek kezelésének alappillérei. Ugyanakkor, kevés olyan hatóanyagcsoport létezik, amelyet ennyi félreértés és félelem övezne. Sokan tartanak tőlük, mások túl gyakran vagy nem megfelelően használják őket. Pedig megfelelő indikációban, megfelelő hatáserősségben és megfelelő ideig alkalmazva hatásos és biztonságos terápiát jelentenek.

Ebben az összefoglalóban áttekintjük, hogyan hatnak a bőrön alkalmazott kortikoszteroidok, milyen készítménytípusok léteznek, mikor indokolt az alkalmazásuk, és mire kell különösen figyelni a biztonság érdekében.

Cikkünk a találati lista után folytatódik!

Mik azok a kortikoszteroidok?

A kortikoszteroidok a mellékvesekéreg által termelt hormonok – főként a kortizol – mesterségesen előállított származékai. Helyileg (krém, kenőcs, oldat, hab formájában) alkalmazva elsősorban:

• gyulladáscsökkentő

• immunválaszt mérséklő

• viszketéscsillapító

• érösszehúzó

hatással rendelkeznek.

A hatásmechanizmusuk lényege, hogy csökkentik a gyulladásos citokinek termelődését és gátolják az immunsejtek aktivitását.

Milyen bőrbetegségek esetén alkalmazzuk?

A helyi kortikoszteroidok elsősorban gyulladásos bőrbetegségek kezelésére szolgálnak, például:

• atópiás dermatitisz (ekcéma)

• kontakt dermatitisz

• seborrhoeás dermatitisz

• pszoriázis (pikkelysömör) bizonyos formái

• rovarcsípés okozta gyulladás

• autoimmun eredetű bőrbetegségek egy része

A nemzetközi és a hazai szakmai szervezetek ajánlásai alapján az atópiás dermatitisz elsővonalbeli gyulladáscsökkentő kezelése enyhe-középsúlyos akut esetekben a helyi kortikoszteroid.

Fontos azonban tudni: fertőzéses eredetű bőrtünetek esetén a kortikoszteroid-alkalmazás nem megfelelő kezelés, sőt ronthatja az állapotot.

A kortikoszteroidok erősségi kategóriái

A bőrgyógyászati kortikoszteroidokat erősségük alapján osztályozzuk. A nemzetközi gyakorlat négy fő kategóriát különít el:

1. Gyenge hatású

2. Közepes erősségű

3. Erős

4. Nagyon erős

Az erősséget nem az határozza meg, hogy „mennyire koncentrált” a készítmény, hanem az adott hatóanyag molekuláris aktivitása.

Például:

• Hidrokortizon: gyenge hatású

• Mometazon-furoát: erős

• Klobetazol-propionát: nagyon erős

Az alkalmazás során kulcsfontosságú, hogy az adott testtájékhoz, annak méretéhez és életkorhoz megfelelő erősségű készítményt válasszunk.

Melyik testtájékon mire figyeljen?

A bőr vastagsága és „áteresztőképessége” testtájékonként eltérő, így a kortikoszteroid hatóanyagok felszívódásának a mértéke is különböző.

• Arc, szemhéj, hajlatok: csak gyenge vagy közepes erősségű hatóanyag alkalmazható, rövid ideig

• Törzs, végtagok: közepes vagy erős hatóanyagú készítmény alkalmazható

• Tenyér vagy talp bőre: gyakran erős kortikoszteroidra van szükség

Gyermekeknél különösen körültekintően kell eljárni, mert náluk a testfelszín/tömeg arány nagyobb, így a felszívódás arányaiban jelentősebb lehet.

Hogyan kell helyesen alkalmazni?

A túlhasználat és az alulkezelés egyaránt probléma lehet.

A nemzetközi gyakorlatban az úgynevezett FTU (fingertip unit) módszer segít a megfelelő készítménymennyiség meghatározásában. Egy ujjbegynyomásnyi krém (FTU) kb. két tenyérnyi bőrfelület kezelésére elegendő.

Általános szabály:

• napi 1–2 alkalommal való alkalmazás elegendő lehet

• a kúraszerű alkalmazás általában 5-14 napig tart

• a kezelések orvosi kontroll mellett történnek

Milyen mellékhatásokkal kell számolni?

A kortikoszteroidok helyileg alkalmazva rövid távon biztonságosak, de hosszan tartó, nem megfelelő alkalmazás esetén előfordulhat:

• bőrelvékonyodás (atrófia)

• striák

• értágulatok (teleangiektázia)

• perioralis dermatitisz

• szteroid akne

• pigmentációs zavarok

Nagyon erős készítmények tartós alkalmazása esetén – főként nagy testfelszínen – elméletileg szisztémás felszívódás is előfordulhat, és szisztémás mellékhatások is megjelenhetnek, de ez megfelelő használat mellett ritka.

Az OGYÉI betegtájékoztatói is hangsúlyozzák, hogy a javasolt adagolás betartása mellett a szisztémás mellékhatás esélye minimális.

Mi az a „szteroidfóbia”?

A szakirodalomban ismert jelenség a „steroid phobia”, vagyis a kortikoszteroidoktól való túlzott félelem. Felmérések szerint az atópiás dermatitiszes gyermekek szüleinek jelentős része alulkezeli a gyermekét a mellékhatásoktól való félelem miatt.

Ennek következménye:

• nem kontrollált gyulladás

• tartós vakarás

• fertőzések

• rosszabb életminőség

A valós kockázat és a túlzó félelmek közti különbség a betegek informálásával csökkenthető. Bármilyen kortikoszteroid-kezeléssel kapcsolatos kétely vagy kérdés esetén forduljon orvosához!

Kombinált készítmények

Léteznek olyan készítmények, amelyek a kortikoszteroid mellett:

• antibiotikumot

• gombaellenes szert

• antiszeptikumot

is tartalmaznak.

Ezek csak igazolt fertőzés vagy erős fertőzésgyanú esetén indokoltak, rutinszerű használatuk nem ajánlott. A nem indokolt alkalmazásuk mikrobiális rezisztencia kialakulásához vezethet.

Mikor nem javasolt a használat?

Nem alkalmazható vagy csak szigorú orvosi kontroll mellett használható:

• kezeletlen bakteriális fertőzés esetén

• gombás fertőzésben önmagában

• vírusos bőrfertőzés (pl. ajakherpesz) aktív szakaszában

• rozácea esetén

• aknéban

Gombás fertőzésben a kortikoszteroid-kezelés elfedheti a tüneteket, miközben a fertőzés romlik – ezt nevezik „tinea incognito”-nak.

Összegezve

A bőrgyógyászati kortikoszteroidok megfelelő indikációban, megfelelő erősségben és megfelelő ideig alkalmazva hatékony és biztonságos eszközei a gyulladásos bőrbetegségek kezelésének.

A kulcs:

• pontos diagnózis

• testtájéknak megfelelő hatáserősség

• rövid ideig tartó kezelés

• rendszeres orvosi követés

A túlzott félelem éppúgy árthat, mint a felelőtlen használat. A cél mindig az, hogy a gyulladást hatékonyan csökkentsük, miközben minimalizáljuk a mellékhatások kockázatát.

Ha bizonytalan, mindig kérdezze meg bőrgyógyászát vagy gyógyszerészét – a személyre szabott tanács a legbiztonságosabb út.

Lektorálta: Dr. Budai Marianna PhD.