Vérnyomáscsökkentők

Vérnyomáscsökkentők – hatóanyagcsoportok, hatások, mellékhatások és fontos tudnivalók

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) világszerte az egyik leggyakoribb krónikus állapot, amely hosszú távon jelentősen növeli a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a vesebetegség és az érrendszeri szövődmények kockázatát. A megfelelően beállított vérnyomáscsökkentő kezelés ugyanakkor bizonyítottan csökkenti a halálozást és a súlyos szövődmények kialakulásának esélyét.

Cikkünk a találati lista után folytatódik!

A korszerű hipertónia-kezelés ma már nem csupán „egy tabletta felírását” jelenti: az orvos a beteg életkora, társbetegségei, vesefunkciója, szív-érrendszeri kockázata és egyéni toleranciája alapján választ gyógyszert. Sok esetben az optimális hatás biztosítása érdekében többféle készítmény kombinációjára is szükség lehet.

Az európai és hazai szakmai szervezetek ajánlásai szerint a legtöbb beteg számára a célvérnyomás általában 140/90 Hgmm alatti érték, bizonyos esetekben ennél alacsonyabb tartomány is javasolt lehet.

Mikor lehet szükség vérnyomáscsökkentő gyógyszerre?

A vérnyomás értékét számos tényező befolyásolja és az napszaki ingadozást mutat. Nem minden magasabb vérnyomásérték jelent azonnal megkezdendő gyógyszeres kezelést. Enyhébb esetekben életmódváltás – testsúlycsökkentés, sóbevitel mérséklése, rendszeres mozgás, dohányzás abbahagyása, DASH-diéta – önmagában is javíthatja a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékeket.

Gyógyszeres kezelés általában akkor válik szükségessé, ha:

• tartósan magas a vérnyomás,

• már kialakult szív- vagy érrendszeri betegség,

• cukorbetegség áll fenn,

• vesebetegség társul hozzá,

• jelentős a stroke vagy infarktus kockázata,

• az életmódváltás önmagában nem elegendő.

A kezelés célja nem csupán a vérnyomás „lenyomása”, hanem a hosszú távú szervkárosodások megelőzése is.

A vérnyomáscsökkentő hatóanyagok főbb típusai

ACE-gátlók (angiotenzin konvertáló enzim-gátlók)

Az ACE-gátlók a leggyakrabban alkalmazott vérnyomáscsökkentők közé tartoznak. Az angiotenzin-konvertáló enzimet gátolják, ezáltal csökkentik az erek összehúzódását és a vérnyomást.

Példa hatóanyagok (nevükben „-pril”-re végződnek)

• ramipril

• perindopril

• enalapril

• lizinopril

Mikor alkalmazzák?

Különösen előnyösek:

• cukorbetegeknél,

• szívelégtelenségben,

• szívinfarktus után,

• vesebetegség esetén.

Lehetséges mellékhatások

• száraz köhögés,

• túlzott vérnyomásesés,

• magas káliumszint,

• ritkán allergiás duzzanat (angioödéma).

Terhesség alatt nem alkalmazhatók, magzatkárosítók lehetnek. Az ACE-gátló szedését azonnal abba kell hagyni, amennyiben terhességet állapítottak meg.

ARB-k (angiotenzin-receptor-blokkolók)

Hasonló mechanizmussal működnek, mint az ACE-gátlók, de általában jobban tolerálhatók, ritkábban okoznak mellékhatásként száraz köhögést.

Példa hatóanyagok (nekükben „-zartán”-ra végződnek):

• lozartán

• valzartán

• kandezartán

• telmizartán

Előnyeik:

Sok beteg jobban tolerálja őket, ezért ACE-gátló-okozta száraz köhögés esetén gyakran erre a hatóanyagcsoportra váltanak.

Mellékhatások:

• szédülés,

• magas káliumszint,

• ritkán vesefunkció-romlás.

Terhesség alatti alkalmazásuk ellenjavallt.

Kalciumcsatorna-blokkolók

Ezek a gyógyszerek az erek simaizomzatára hatnak, ellazítják az ereket, így csökkentik a vérnyomást.

Példa hatóanyagok:

• amlodipin

• nifedipin

• verapamil

• diltiázem

Különösen hatásosak:

• idősebb korban,

• izolált szisztolés hipertóniában,

• érszűkületes panaszoknál.

Mellékhatások:

• bokadagadás,

• arcpír,

• fejfájás,

• szívdobogásérzés.

Béta-blokkolók

A béta-blokkolók csökkentik a szívfrekvenciát, a szív terhelését és a vérnyomást.

Példa hatóanyagok:

• bizoprolol

• metoprolol

• nebivolol

• karvedilol

Mikor előnyösek?

• szívritmuszavaroknál,

• szívinfarktus után,

• angina pectoris esetén,

• szívelégtelenségben,

• magas pulzus esetén.

Mellékhatások:

• fáradtság,

• lassú pulzus,

• hideg végtagok,

• merevedési zavar,

• ritkán depresszív tünetek.

Asztmás és krónikus obstruktív tüdőbetegeknél (COPD) bizonyos béta-blokkolók (ún. 1. generációsak, mint például propranolol hatóanyag) alkalmazása óvatosságot igényel.

Vízhajtók (diuretikumok)

A diuretikumok fokozzák bizonyos sók (pl. nátriumionok, káliumionok) és a víz kiválasztását, így csökkentik a keringő vér mennyiségét és a vérnyomást.

Példa hatóanyagok:

• hidroklorotiazid (röviden HCT)

• indapamid

• furoszemid

• spironolakton

Előnyeik:

Idősebbeknél és szívelégtelenségben különösen hatásosak lehetnek.

Mellékhatások:

• gyakori vizelés,

• elektrolitzavarok (alacsony káliumszint, magnéziumhiány)

• kiszáradás,

• húgysavszint-emelkedés.

Kombinációs készítmények

A modern hipertónia-kezelésben egyre gyakoribbak a kombinációs készítmények, amelyek két vagy három hatóanyagot tartalmaznak egyetlen tablettában.

Ezek előnye:

• a napirendbe könnyebben beilleszthető, egyszerűbben kivitelezhető  gyógyszerszedés,

• jobb orvos-beteg közti együttműködés,

• stabilabb vérnyomáskontroll.

Példák a vérnyomáscsökkentő hatóanyagok kombinálására:

• ACE-gátló + vízhajtó,

• ARB + kalciumcsatorna-blokkoló,

• ACE-gátló + kalciumcsatorna-blokkoló.

Mennyi idő alatt hatnak?

Sokan beteg aggódni kezd, amikor az első vérnyomáscsökkentő tabletta bevétele után még magas a vérnyomása. Fontos tudni, hogy a legtöbb vérnyomáscsökkentő nem azonnal fejti ki teljes hatását.

Egyes vérnyomáscsökkentők:

• néhány órán belül elkezdenek hatni,

• de a stabil, teljes hatás kialakulása akár 2–6 hétig is eltarthat.

Ezért a gyógyszer idő előtti elhagyása komoly hiba lehet.

Miért veszélyes a kezeletlen magas vérnyomás?

A hipertóniát gyakran „néma gyilkosnak” nevezik, mert hosszú ideig tünetmentes lehet.

Kezelés nélkül fokozatosan károsíthatja:

• az agyat,

• a szívet,

• a vesét,

• a szemet,

• az ereket.

A tartósan magas vérnyomás:

• növeli a stroke kockázatát,

• szívelégtelenséget okozhat,

• gyorsítja az érelmeszesedést,

• vesekárosodáshoz vezethet.

Gyakori tévhitek a vérnyomáscsökkentőkről

„Ha jól vagyok, nem kell szednem a vérnyomáscsökkentőt.”

Ez az egyik legveszélyesebb tévhit. A magas vérnyomás gyakran nem okoz panaszt, miközben a szervkárosodás csendben zajlik.

„A gyógyszerek tönkreteszik a vesét.”

Valójában sok vérnyomáscsökkentő – különösen az ACE-gátlók és ARB-k – éppen a vesét védik hosszú távon.

„Csak a stressz miatt magas a vérnyomásom”

A stressz valóban emelheti a vérnyomást, de a tartós hipertónia összetett, krónikus állapot.

Mire kell figyelni a gyógyszerszedés során?

A vérnyomáscsökkentőket rendszeresen, az előírt módon kell szedni. Lényeges, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket mindig azonos napszak azonos órájában vegye be!

Fontos:

• ne hagyja ki az adagokat,

• ne hagyja abba hirtelen a vérnyomáscsökkentő szedését (orvossal való konzultáció nélkül),

• rendszeresen mérje a vérnyomását,

• vezessen vérnyomásnaplót,

• járjon kontrollvizsgálatokra,

• figyeljen a laborértékekre.

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása mellett:

• káliumszint-ellenőrzés,

• vesefunkció-vizsgálat,

• pulzusmegfigyelés is szükséges lehet.

Gyógyszerkölcsönhatások és veszélyes kombinációk

Bizonyos fájdalomcsillapítók – főleg az ún. nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), amelyek vény nélkül is megvásárolható képviselői az ibuprofén, a diklofenák – ronthatják a vérnyomáscsökkentők hatását és növelhetik a vesekárosodás kockázatát.

Néhány étrend-kiegészítő, gyógynövény vagy nagy mennyiségű grapefruitlé szintén befolyásolhatja egyes vérnyomáscsökkentők hatását.

Mindig érdemes tájékoztatni az orvost az összes szedett készítményről, hogy meg tudja állapítani, fennáll-e gyógyszerkölcsönhatás kockázata.

Ki lehet-e gyógyulni a magas vérnyomásból?

Bizonyos esetekben jelentős életmódváltással:

• fogyással,

• rendszeres mozgással,

• alkoholfogyasztás csökkentésével,

• sóbevitel mérséklésével,

• stresszkezeléssel

jelentősen javulhatnak az értékek, és előfordulhat, hogy csökkenthető a gyógyszeradag.

Sokan azonban hosszú távú kezelésre szorulnak. Ez nem kudarc, hanem a szövődmények megelőzésének egyik leghatékonyabb módja.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Azonnali orvosi vizsgálat szükséges, ha magas vérnyomás mellett:

• mellkasi fájdalom,

• légszomj,

• féloldali gyengeség,

• beszédzavar,

• zavartság,

• erős fejfájás,

• látászavar jelentkezik.

Ezek akár hipertóniás krízis vagy stroke jelei is lehetnek.

Összegezve

A vérnyomáscsökkentők napjaink legfontosabb életmentő gyógyszerei közé tartoznak. A megfelelően kiválasztott kezelés bizonyítottan csökkenti a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a vesekárosodás kockázatát.

A siker kulcsa az egyénre szabott terápia, a rendszeres kontroll és az életmódváltás. A hipertónia kezelésében nincs univerzális „legjobb gyógyszer” – az optimális készítmény mindig az adott beteg állapotától, társbetegségeitől és toleranciájától függ.

Lektorálta: Dr. Budai Mariann PhD. szakgyógyszerész