Ezért élhetett 117 évig – a kutatók megfejtették a világ legidősebb asszonyának titkát
A kutatók szerint a hölgy mikrobiomja olyan volt, mint az évtizedekkel fiatalabb embereké - az is kiderült, hogy csinálta, bárki követheti a példáját.
Amikor María Branyas Morera 2024-ben, 117 éves korában elhunyt, nem csupán emlékeket hagyott hátra. Egyedülálló örökséget adott a tudománynak: bélmikrobiomjának mintáit, amelyek új megvilágításba helyezik az emberi hosszú élet egyik lehetséges kulcsát.
Mit tanulhatunk a világ legidősebb emberének bélmikrobiomjából az egészség és a hosszú élet titkairól?
A róla készült vizsgálat, amely a Cell Reports Medicine folyóiratban jelent meg, a szuperszázévesek – vagyis a 110 év felett élők – eddigi egyik legrészletesebb tudományos elemzése. Branyas még életében beleegyezett abba, hogy részt vesz a kutatásban, amelynek célja annak feltárása volt, hogyan őrizhette meg egészségét és életerejét ilyen kivételes korig.
A gének és a mikrobiom együttműködése
Nem meglepő módon a genetikai vizsgálatok védő variánsokat mutattak ki, amelyek csökkentették a gyakori betegségek kialakulásának kockázatát. Ám a kutatók nem álltak meg itt: arra voltak kíváncsiak, milyen szerepet játszott a bélmikrobiom – az a hatalmas, több milliárd baktériumból, gombából és más mikroorganizmusból álló közösség, amely a beleinkben él.
Ez a láthatatlan ökoszisztéma segíti az emésztést, vitaminokat termel, erősíti az immunrendszert, sőt, idegi pályákon keresztül kapcsolatban áll az aggyal is. Bár a génjeink bizonyos mértékben befolyásolják, alapvetően étrendünk és életmódunk formálja a mikrobiomunk összetételét.
Egy fiatalos bélflóra 117 évesen
Normális esetben az öregedéssel együtt a bélmikrobiom sokfélesége csökken, és a hasznos baktériumok – például a Bifidobacterium – visszaszorulnak. Ez a folyamat összefügg a szervezet gyengülésével. Branyas esetében azonban egészen más képet láttak a tudósok: mikrobiomja ugyanolyan változatos volt, mint egy évtizedekkel fiatalabb emberé, és kifejezetten gazdag volt a Bifidobacteriaceae család tagjaiban.
Ez azért figyelemre méltó, mert a legtöbb idős embernél ezek a baktériumok nagymértékben lecsökkennek. Branyas szervezetében azonban olyan szinten maradtak fenn, amely más, hosszú életű embereknél is összefüggést mutatott a jobb immunműködéssel és az egészségesebb bélrendszerrel.
Az étrend szerepe
Életmódja részben magyarázatot adhat erre a különleges egyensúlyra. Napi három joghurtot fogyasztott, amelyek élő baktériumokat tartalmaztak – ezek köztük olyanokat is, amelyek támogatják a bifidobaktériumok szaporodását. Ezen felül mediterrán étrendet követett: sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és halat evett, miközben a vörös hús és a feldolgozott élelmiszerek alig kaptak helyet a tányérján.
Nemcsak a joghurt segítheti a bélflórát: hasonló hatású az élőflórás kefir, a kombucha és az erjesztett zöldségek – például a kimchi vagy a savanyú káposzta. Ezeket nevezzük probiotikumoknak, vagyis olyan élő baktériumoknak, amelyek megtelepedve egészségügyi előnyöket biztosíthatnak. Fontos azonban, hogy a probiotikumoknak „táplálékra” is szükségük van. Ez a prebiotikum, vagyis az emészthetetlen rost, amely például a hagymában, fokhagymában, póréhagymában, spárgában, banánban, zabban és hüvelyesekben található. A probiotikum és a prebiotikum együttműködése tartja fenn az egészséges bélflóra egyensúlyát.
Nincs egyetlen recept a hosszú életre
Fontos kiemelni: ez egyetlen ember vizsgálata volt, és a tudósok óvatosan fogalmaznak. Branyas hosszú élete bizonyára több tényező összjátékának köszönhető – a szerencsés genetikai adottságoktól kezdve az alacsony gyulladásszinten át a kiegyensúlyozott anyagcseréig. A mikrobiomja mindenesetre figyelemreméltó kapaszkodót ad a tudománynak: azt sugallja, hogy a bélflóra ápolása komoly szerepet játszhat a tartós egészség megőrzésében.
Bár a „tökéletes mikrobiom” fogalma még nem ismert, egyre több kutatás erősíti meg, hogy a nagyobb diverzitás – vagyis a minél változatosabb mikrobaközösség – jobb általános egészségi állapottal jár együtt.
Mit tehetünk mi?
Még ha génjeinket nem is választhatjuk meg, étrendünkkel és életmódunkkal sokat tehetünk bélflóránkért. Érdemes rendszeresen fogyasztani erjesztett élelmiszereket, élőflórás joghurtokat, valamint bőven beépíteni étrendünkbe a zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket és teljes kiőrlésű gabonákat. Ezek nemcsak a bélmikrobák számára biztosítanak táplálékot, hanem a szív- és érrendszer, az anyagcsere és az immunrendszer egészségét is támogatják.
A mediterrán étrend például többszörösen bizonyította már, hogy csökkenti a rák, a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Bár senki sem garantálhatja, hogy mindez 110 éven túli életkort eredményez, a jobb közérzethez és az egészségesebb időskorhoz jelentősen hozzájárulhat.
María Branyas Morera példája emlékeztet minket arra, hogy a hosszú élet titka nem egyetlen tényezőben rejlik, hanem a genetika, az életmód és a biológia szoros együttműködésében. Önmagunkért mégis sokat tehetünk: a bélmikrobiom támogatása az egyik legegyszerűbb, de leghatásosabb lépés lehet a tartós egészség felé.
Hemzsegnek ezek a baktériumok a szervezetében? Ezért ne ijedjen meg tőlük!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
